Az agráriumra figyelnek a bankok (x)

Felértékelődtek a mezőgazdaságban aktív ügyfelek a hazai bankok szemében az elmúlt években: teljeskörű agrár-termékcsaláddal áll ügyfelei rendelkezésére az MKB Bank is. Az egyik legnépszerűbb program a Széchenyi Kártya kifejezetten termelőknek szóló változata, az Agrár Széchenyi Kártya, amely a már hagyományosnak számító hitelkonstrukció előnyeit viszi tovább azzal, hogy kedvező feltételek, akár 0%-os kamat és gyors elbírálás mellett biztosít friss likviditási forrást a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Az országszerte több ponton elérhető Agrár Széchenyi Kártya 1-3 éves futamidőre igényelhető, 500 ezer és 50 millió forint közötti hitelkerettel. Az egyre népszerűbb termék egyik fő ismérve a rugalmasság: az egyszerűsített és vállalkozóbarát elbírálás mellett a hitelkeret akár menet közben is módosítható.

 

Stabilan, fokozatosan növekedni ez a cél (x)

A múlt év hasonló időszakát és a tulajdonosi elvárásokat is sikerült túlszárnyalni a Hungrana Kft.-nél az idei év első felében. A társaság jó helyzetben van az európai cukorpiac 2017 októberi megnyitásával járó változások kezelésére, azonban a hosszútávú stratégiai gondolkodás komoly felkészülést igényel. A cég közben arra is figyel, hogy fenntartható módon termeljen.

A Hungrana Kft. Európa legnagyobb kukoricafeldolgozó üzemét működteti, az Európai Unióban termelt izocukor – folyékony állapotban lévő cukor – mintegy harmadát, 250 ezer tonnát a vállalat állítja elő. A társaság a teljes hazai kukoricatermelés 15 százalékát használja fel. Kizárólag magyar gazdáktól, magyar termelésű, kiváló minőségű, GMO mentes kukoricát vásárolnak.
 
A Hungrana tulajdonosai az elmúlt tíz évben összesen több mint 225 millió euró értékben hajtottak végre kapacitás- és hatékonyságnövelő fejlesztéseket az üzemben. A beruházások idén is folytatódtak, melyekből kiemelkedik a 2,8 milliárd forintos projekt keretében épült új pelletáló részleg. Az új részleg már teljes kapacitáson üzemel, és hatalmas az igény az itt előállított takarmányra.

 

Aki ma nem fejleszt, holnap már le is maradt

Lesz területalapú támogatás 2020 után is, bár kisebb összegű, ugyanakkor radikális változások előtt áll a növénytermesztés. Ez volt a két fő üzenete a Haszon Agrár magazin Kecskeméten tartott konferenciájának. A közel 100 fő részvételével zajló eseményen cégektől és márkáktól független szakemberek osztották meg saját, innovatív gyakorlatukat. Számításaik szerint időjárástól függően 15–25%-os bevétel-növekedést lehet elérni a precízebb gazdálkodással. A résztvevők bepillanthattak a jövőbe is. A Case IH, a New Holland és a Fendt gőzerővel dolgoznak az olyan robottraktorokon, amelyek önállóan dolgoznak, vagy egy vezérgépet követve együtt végzik ugyanazt a munkát.

 
 

Nő a vadászkamara bevétele

Megszavazta a vadászkamarai törvény módosítását az Országgyűlés, így ismét kötelezővé válik a kamarai tagság. A jövőben a kamara a jelenlegi 50 százalékkal szemben a vadászjegy-bevétel 100 százalékát tarthatja meg, illetve a kötelező tagságból befolyó tagdíj-bevételeket is. Jelenleg egy vadászjegy 10 ezer forintért váltható ki, míg a kamarai tagdíj évente 4000 forint. A befolyó pénzekből ismét létrejöhet az Országos Vadgazdálkodási Alap. Aki még nem tagja a testületnek, annak a törvény hatályba lépését követő 30 napon belül (2017. február 1-ig) be kell nyújtania a felvételi kérelmét.

 

Jön a hegybíró a 200 ezres büntetéssel!

Bár sokan félnek tőle, a kis volumenek és a kölcsönös előnyök miatt ez indokolatlan a CETA esetében. Egyrészt az USA-val aláírandó egyezményhez (TTIP) képest egy nagyságrenddel kisebb értékű áruforgalomról van szó. Agrártermékek vonalán pedig érzékletes adat, hogy Magyarország egymaga kétszer annyi értéket exportál az EU-ba, mint Kanada. Az Uniónak kifejezetten jól jön, hogy megduplázhatja a Kanadába irányuló tejtermékek kivitelét. A bővülő piac pedig a hazai tejfelvásárlási árakat is megemelheti. Magyarország számára leginkább a kacsahús-exportban fontos Kanada: az ottani piac 60%-át uraljuk. Az állat- és növény-egészségügyi, valamint a környezeti és fogyasztóvédelmi előírások az egyezmény miatt nem sérülnek. A GMO-kat nem érinti a megállapodás, ezekre a korábbi korlátozások maradtak érvényben.

 

Aláírták a Kanada-EU kereskedelmi egyezményt (CETA)

Bár sokan félnek tőle, a kis volumenek és a kölcsönös előnyök miatt ez indokolatlan a CETA esetében. Egyrészt az USA-val aláírandó egyezményhez (TTIP) képest egy nagyságrenddel kisebb értékű áruforgalomról van szó. Agrártermékek vonalán pedig érzékletes adat, hogy Magyarország egymaga kétszer annyi értéket exportál az EU-ba, mint Kanada. Az Uniónak kifejezetten jól jön, hogy megduplázhatja a Kanadába irányuló tejtermékek kivitelét. A bővülő piac pedig a hazai tejfelvásárlási árakat is megemelheti. Magyarország számára leginkább a kacsahús-exportban fontos Kanada: az ottani piac 60%-át uraljuk. Az állat- és növény-egészségügyi, valamint a környezeti és fogyasztóvédelmi előírások az egyezmény miatt nem sérülnek. A GMO-kat nem érinti a megállapodás, ezekre a korábbi korlátozások maradtak érvényben.

 

27%-os áfa a vágóbaromfira

A „baromfi élelmezési célra alkalmas húsa (frissen, hűtve vagy fagyasztva) kategóriába tartozó termékekre alkalmazandó 2017-től az 5%-os adómérték, míg az élő csirke értékesítése továbbra is a 27%-os adómérték alá esik” – áll a NAV hivatalos tájékoztatójában. Ez azt jelenti, hogy a vágóbaromfi éppúgy 27%-os adótartalommal fogja elhagyni a telepet, mint ahogy a takarmány is 27%-os áfakulccsal érkezik. Ez azért fontos, mert így a termelők nem lesznek nettó áfa-visszaigénylők, ami nagy anyagi könnyebbséget jelent. A húsban megjelenő áfa-csökkenés viszont pozitívan hat majd a keresletre, amit remélhetőleg az állattartók is érzékelnek majd.

 

Robbanhat a tojás

Míg baromfihúsból jelentős exportőrnek is számítunk, addig tojásból behozatalra szorul Magyarország. A beérkező mintegy 500 millió darab tojás 25-30%-a a fekete vagy szürke zónában utazik, becsüli Molnár Györgyi, a Baromfi Terméktanács titkára. A jövő évi áfa-csökkentés ezen változtatni fog, és növeli majd a tojásfogyasztást. A Terméktanács ezért legalább 10%-os termelésbővülésre számít ebben a gyors reagálású ágazatban.

 

Lemorzsolódás a hazai tejtermelésben

A tejtermelés visszafogására hirdetett támogatás megtette a hatását: az év második felében 2%-os termeléscsökkenést prognosztizál az Európai Bizottság. Ez egyben áremelkedéssel is jár. A nyugati spot piacon már 128 Ft feletti euróösszegért veszik át feldolgozásra a nyerstejet. Magyarországon 72-73 forintos áron viszik el a termelőktől, kiviteli ára pedig 92 forint körül van. A Bizottság 2017 első negyedévétől már ismét a kibocsátás növekedésével számol. Ezt hazánkban nem minden állomány éri meg. A KSH adatai szerint a húshasznú tehenek száma egy év alatt 13%-kal nőtt, míg a tejhasznúaké 1%-kal csökkent.

 

Lassan haladnak az őszi munkák

Befejeződött a napraforgó betakarítása, az Agrárkamara adatai alapján 3 tonnás kiváló átlageredménnyel. Végéhez közeledik a szója behordása is, szintén 3 tonna lett az átlaghozam. A burgonya pedig 27 tonnát termett egy hektár átlagában, ami szintén szép teljesítmény. Lassan haladnak viszont a gépek a kukoricában, még csak a terület ötödén végeztek a kombájnok. Az átlaghozam azonban a 8 tonnát is meghaladja. Nagy a késés az őszi kalászosok elvetésében. Az árpa október 10-ig csak a tervezett terület felén, a tritikálé a harmadán, a búza pedig az ötödén került a földbe.

 

Csalódottak a franciák

Ellentétben a térségünkkel, Franciaországban túl kicsi a hozam ahhoz, hogy kompenzálja a gyenge gabonaárakat. Az elmúlt 30 év legrosszabb eredményét könyvelték el idén búzatermésből. Hektáronként mindössze 5,4 tonnát takarítottak be a tavalyi csaknem 8 tonnás eredmény után. Most pedig a kukoricával sem lehetnek elégedettek. A 12,5 millió tonnás termés 7%-os mínuszt jelent a tavalyi évhez képest. Így exportra csak 5,2 millió tonna kukorica juthat, 15%-kal kevesebb az előző évi mennyiségnél.

 

Készülődés egy új támogatáspolitikára

30 évvel ezelőtt még a közös költségvetés háromnegyedét fordította az akkori EU a vidék támogatására. Ma közvetlen agrártámogatásokra és piaci intézkedésekre az unió büdzséjének harmada megy el. Ha ehhez hozzátesszük a vidékfejlesztési pénzeket is, akkor szűk 40%-a. Egy hektárnyi mezőgazdasági területre vetítve 327 euró (100 ezer forint) plusz pénz áramlott tavaly a termelésbe. Ez az unió minden egyes polgárának 112 eurójába (34 ezer forint) került. Hogy ez sok-e, vagy kevés, arról még nem mondtak ítéletet a politikusok, de a válasz sejthető. Az arányok mérlegelésekor hajlamosak vagyunk elfeledni, hogy a közös költségvetésben nem szerepelnek olyan tételek, mint egészségügy, társadalombiztosítás vagy védelmi kiadások.

 

Disznótoros Kolbászfesztivál Budapesten!

2016. október 21-23-ig kerül megrendezésre a budapesti kolbászfesztivál a Magyar Vasúttörténeti Parkban. Családi programok, folklór műsorok, disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár várja a látogatókat. A 10 hektáros fesztiválterületen egész nap neves fellépők szórakoztatják a közönséget 3 színpadon.

 

MEGJELENT AZ AGRÁR MAGAZIN NOVEMBERI SZÁMA
MEGJELENT AZ AGRÁR MAGAZIN NOVEMBERI SZÁMA