Szigorúbb fellépés a csalók ellen

Az élelmiszerek hamisítása és az azokkal kapcsolatos csalások, illegális tevékenységek nem csak a hazai piaci viszonyokat zavarják meg, hanem kedvezőtlen helyzetbe hozzák a tisztességes vállalkozókat és a fogyasztók egészségét is veszélybe sodorják.

A Büntető Törvénykönyv (Btk.) új rendelkezése értelmében ezután felelősségre vonhatóak azok a személyek, akik eddig egyes vállalkozások mögé bújva folytattak illegális vagy egészségkárosító tevékenységet. A személyes felelősségre vonás tehát lehetővé teszi, hogy aki a bűncselekményt elköveti, ne tudjon egy újabb cég létrehozása után ismét a piacon működni. A módosítás szerint továbbá, akit tetten érnek élelmiszerekkel való visszaéléssel, annak a büntetése arányos lesz az elkövetett tettel.

Új pályázat feldolgozóknak

500 millió forint keretösszegű új támogatási rendelet rendelet jelent meg, amely alapján a zöldség (beleértve a fűszerpaprikát is), gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövény alapanyagból forró levegővel, mesterségesen szárított, illetve aszalt termény-előállítók fűtési költségeik után támogatást igényelhetnek. 

A támogatás összege a kérelem benyújtását megelőző év július 1-jétől a benyújtási év június 30-áig tartó időszakban felhasznált hőenergia mennyiségétől függ. A jogosultak évente körülbelül 1,2 millió és 21 millió forint közötti összeget kaphatnak. A kérelem a későbbiekben a Magyar Államkincstárnál nyújtható be, az elektronikus űrlapkitöltő felület kialakítása után. A benyújtásra évente július 15. és augusztus 15. között lesz lehetőség.

Megvalósítható az átállás az alternatív tojótyúktartásra?

A válasz egyelőre egyértelmű nem. Ezt erősítette meg Pákozd Gergely a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke is.

„A gazdák nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy az alternatív tojótyúktartásra álljanak át, a váltás rövid időn belül hatalmas befektetést igényelne, hiszen a magyar termelés 90 százaléka ketreces tartásból származik.” Az alelnök kifogásolta, hogy semmilyen szakmai egyeztetés nem történt az áruházláncok bejelentése előtt, miszerint rövid időn belül beszüntetik a ketreces tartásból származó tojások árusítását. Mindezt az állítjóléti indokokkal magyarázzák, pedig az unióban igen szigorú a szabályozás, éppen ezért2012-ben le kellett cserélni a tojótyúk-technológiát, éppen az állattartási körülmények javítása érdekében.

Bátran veszünk fel hitelt

A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásainak hitelállománya 2018. utolsó negyedévének végére az előző negyedévhez képest 0,6, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 5 százalékkal nőtt, 1125 milliárd forint volt – derült ki a Agrárminisztérium beszámolójából.

A hitelállomány 2018 utolsó negyedévének végén mintegy 623 milliárd forint volt, az élelmiszeriparé pedig mintegy 502 milliárd forintot tett ki. A mezőgazdaság hitelállományából az egyéni gazdaságok és a gazdálkodó szervezetek továbbra is majdnem azonos mértékben részesültek. A beszámolóból az is kiderült, hogy a mezőgazdaságban az újonnan folyósított hitelek összege 74,1 milliárd forint volt 2018. negyedik negyedévében. Ezen hitelek összege az élelmiszeriparban kiemelkedően nőtt, 130,8 milliárd forintot tett ki a vizsgált időszakban.

Lassabban drágulnak a földek

Ismét áremelkedés jellemezte a magyarországi termőföldpiacot 2018 első három negyedévében, a növekedés mértéke ugyanakkor 2015 óta először mutatott csökkenést, annak ellenére, hogy a forgalom nem esett vissza 2017-hez képest – derült ki a TAKARÉK Index elemzéséből.

2011 óta rendre ennél nagyobb drágulás jellemezte a piacot. Szinte minden régióban a szőlők és a gyümölcsösök voltak a legdrágábbak, legkevesebbet átlagosan az erdőkért és a fásított területekért kellett fizetni. A különböző termőföldi ágak közül a szántók esetében ismét növekedtek hektáronként az átlagos tranzakciós árak. 2018 első három negyedévének adatai alapján 1,46 millió forintot kellett fizetni hektáronként a szántóterületekért, míg 2017-ben még körülbelül 1,38 millió forint volt az országos fajlagos átlagár.

Több búza lesz a világban

Az USA agrárminisztériuma (USDA) májusban teszi közzé először a 2019/2020. évi szezonra vonatkozó globális kitekintését, mely szerint a világ búzatermése a tavalyinál 6 százalékkal több, 777 millió tonna lehet.

Ez a kibocsátás várhatóan jóval felülmúlja a 759 millió tonnára jelzett felhasználást, így 293 millió tonna (+7 százalék) termény maradhat a tárolókban. A fekete-tengeri országokban is emelkedhet a termelés: Oroszországban 77 millió tonna (+7 százalék), Ukrajnában 29 millió tonna (+16 százalék) búza kerülhet a magtárakba. A Tallage májusi előrejelzése szerint az Európai Unióban közel 17 millió tonnával 144 millió tonnára nőhet a búzatermelés.

Felével nőtt sertéskivitel

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 45 százalékkal nőtt 2019 január–februárjában az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Hollandia voltak.

Románia több mint kétszeresére növelte a Magyarországtól vásárolt sertések volumenét. Az élősertés-behozatal 14 százalékkal csökkent a megfigyelt időszakban. A hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 525 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2019 áprilisában, ami 20 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest.

Idén is sok borra számítanak

Az elmúlt tíz évben nem készült annyi bor Európában, mint tavaly, a szakemberek az idén is jelentős mennyiségre számítanak. Az agrártárca a piac stabilizálása, illetve a kínálati „nyomás” enyhítése érdekében a tárca zöldszüreti és borlepárlási támogatást ad a termelőknek.

A gazdálkodóknak a következő napokban döntést kell hozniuk, mert rövid a határidő: június 11-ig kell leadni az igényüket. A zöldszüretre 8,5 millió euró forrás áll rendelkezésre, összege hektáronként 300 ezer-1,1 millió forint lehet. A kérelemben megjelölt területeken 2019. június 24. és július 10. között kell elvégezni a zöldszüretet. A kérelmező köteles a zöldszüret elvégzését egy munkanapon belül bejelenteni a kincstár, valamint a területileg illetékes hegybíró részére.

Több paradicsom és uborka

Az idén kisebb termőterületről 5-10 százalékkal több hajtatott paradicsomot és 5 százalékkal több uborkát takaríthatnak be a termelők a fűtött üveg- és fóliaházakban.

Ugyanakkor paprikából a tavalyi körül alakulhat a termés, káposztából pedig 10-12 százalékos csökkenés várható a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) előrejelzése szerint. A mennyiségi növekedés hatására a termelői árak és a fogyasztói árak is apadnak, jelentős árcsökkenésre azonban a „lecsószezonig” még várni kell, az június végén, július elején várható.

A mezőgazdaságban is tovább hódít a PB-gáz

A propán-bután gáz (PB-gáz) hosszú évtizedek óta jelen van hazánk energetikai palettáján, előnyeit pedig több ezer fogyasztó igazolja. A számos felhasználási terület közül kiemelkedik a mezőgazdaság, ahol az utóbbi években a terményszárítók ellátása növekszik a legdinamikusabban. A piacon a legnagyobb tapasztalattal rendelkező Prímaenergia Zrt. (korábbi Prímagáz) csaknem 30 éve törekszik az agrárvállalkozások gázigényeinek leghatékonyabb kiszolgálására.

A PB-gáznak nemcsak a fűtőértéke (46MJ/kg) magas, de környezetbarát is, mivel égési emissziója a legkedvezőbb a fosszilis üzemanyagok között. Így aztán nem csoda, hogy ma már 5 eladott terményszárítóból 3 PB-gázzal üzemel.

Ennek egyik oka, hogy amíg a korábban uralkodó, földgáz és gázolaj-alapú technológiákkal csak jól megközelíthető, infrastruktúrával ellátott területeken üzemelhettek a szárítók, addig a PB-gáz lehetővé teszi ezeket a beruházásokat a nehezen elérhető helyeken (távolabbi külterületeken, agrártelepeken) is. A másik nagy előny az egyszerű és rugalmas engedélyeztetési eljárás. A tartálypark nagyságától függően már 2-5 héten belül kulcsrakész rendszerhez lehet jutni, ami fontos lehet azoknak, akiknek egy pályázat szigorú határidejét kell betartaniuk. Szintén a Prímaenergia mellett szólnak az ügyfeleknek nyújtott széleskörű pénzügyi lehetőségek, a lehető legelőnyösebb támogatási konstrukció kialakítása.


A mezőgazdasági felhasználási módok tárháza ráadásul nem merül ki a terményszárítással, hiszen a gázkészülékek szinte kivétel nélkül képesek PB- és propángázzal is működni. A kommunális épületek melegvíz ellátása, az állattartó telepek, üvegházak és fóliasátrak ellátása, illetve a gyümölcsösök fagymentesítése, öntözőmotorok üzemeltetése vagy épp a hőkezeléssel való gyomirtás területein a Prímaenergia Zrt. egyaránt jelentős referenciákkal rendelkezik, amit a cég minden érdeklődő számára elérhetővé tesz.

További információért forduljon a Prímaenergia szakembereihez:
E-mail cím: vevoszolgalat@primaenergia.hu
Telefonszám: +36-80/45-50-50
www.primaenergia.hu