Átrendeződhet a világ borpiaca

A globális felmelegedés miatt átrendeződik a világ bortérképe a következő évtizedekben az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint – értesült az Euronews.

Olyan bornagyhatalmak mint Olaszország vagy Spanyolország a szőlőtermelésre alkalmas területeik akár 65%-t is elveszíthetik, Észak-Afrika, Görögország és Dél-Spanyolország egyes részei pedig teljesen alkalmatlanná válhatnak a szőlőtermesztésre. Az átrendeződés már megkezdődött: a britek pezsgőt gyártanak, és lehet, hogy nemsokára skandináv borokat is iszunk. Magyarországon eltűnhet a tokaji, a klíma inkább majd a vörösboroknak kedvez.

Még nyitva van a tanyafejlesztési pályázat

Jövő év tavaszáig áll nyitva áll a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett tanyafejlesztési felhívás. A VP6-7.2.1.4-17 kódszámú felhívás célja a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztése.

Pontosabban a villamos energia rendszer kiépítése, az ivóvízellátást szolgáló rendszer kiépítése és a szennyvízkezelést, -tisztítást szolgáló rendszer kiépítése. A támogatási kérelmek benyújtásának végső határideje 2020. április 3. Az vissza nem térítendő támogatás összege természetes személyek esetében 6,2 millió, míg önkormányzatok esetében 50 millió forint.

Zöld „spanyolfal” az elsivatagosodás ellen

Ha most nem lépnek, Spanyolország 20 százalékát sivatag fogja borítani a 2100-as évre. Európa legkiszáradtabb övezetében most zöld sávokat építenek a klímaváltozás csapásai ellen.

Egy közcélú magánvállalkozás már 50 ezer őshonos fát telepített, hogy megakadályozza a talajeróziót és 30 tonna/ km² termőföld elvesztését. A víz megőrzéséhez elengedhetetlen a zöld takaró kialakítása. Így jut végre elegendő víz a talajba ott, ahol évente alig 200 mm/m² a csapadék. Több mint 300 termelő, állattenyésztő és vállalkozó egyesítette erejét a térség termékenységének megőrzése érdekében. A szántást pedig a legszükségesebbre korlátozzák, hogy megmaradjon a talajnedvesség.

3 milliót is érhet egy hektár szántó

Csökkent ugyan a lendület, de továbbra is az árnövekedésé volt a főszerep a hazai termőföldpiacon. Így már 2010 óta folyamatos drágulás jellemzi a hazai földeket, amiben a jelentős korlátozást hozó földforgalmi törvény 2014-es bevezetése sem hozott változást.

A TAKARÉK Index elemzőinek várakozása szerint a földárak az elmúlt évekhez képest kisebb ütemben ugyan, de továbbra is emelkedni fognak. A szántóföldek piacán az erőteljes növekedés már közel 1,5 millió forintos országos átlagárakat eredményezett, de például Hajdúböszörmény környékén a 3 millió forintot is közelítette az eladott szántóterületek hektáronkénti átlagára. Ezzel szemben Észak-Magyarország egyes járásaiban viszont csak 500 ezer forint alatti átlagáron cseréltek gazdát a területek.

Hihetetlen sebességrekordot döntöttek traktorral

Megdőlt a világ leggyorsabb traktora által idén nyáron felállított, 166 km/órás sebességrekord – értesült az Agrárszektor.hu. Az új csúcs 217 kilométer óránként, a csúcssebesség pedig 247,5 km/óra.

A korábbi rekorder Fastrac One trak-tor külsejét áramvonalasabbra alakították, és csökkentették a jármű önsúlyát, így jött létre az új rekorder JCB Fastrac Two erőgép, amivel az Egyesült Királyság egyik repterén tettek sikeres kísérletet a korábbi eredmény felülmúlására.

Zászlók a húspultban

Nemzeti színű zászlócskával kell jelölni a sertéshús származását a húspultban a nagyobb boltokban – írja a storeinsider.hu egy friss agrárminiszteri rendeletmódosításra hivatkozva, mely 2020. január 15-én lép hatályba.

Az egyik jelölési változtatás alapján a jövőben a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a származási országot jól látható módon, fizikai vagy elektronikus hordozón. Mindezt jól elkülöníthetően, azaz a különböző országok húsai nem „keveredhetnek”.

Eltűnik a Jonatán

Az 1970-es évektől egészen a rendszerváltozásig a magyar almatermesztés egyik fő fajtája volt a Jonatán, a hazai termőterület egyharmadát tette ki. Azóta nagyot fordult a világ – mondta dr. Apáti Ferenc egyetemi docens, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Termelők Egyesülete elnöke a 24.hu-nak.

A kifejezetten jó ízű, közkedvelt almafajtának, nagyon jó a cukor- és a savtartalma, és egyedi az íze. Az 1990-es évektől aztán megjelentek a korszerűbb almafajták, amelyek tulajdonságaikban és képességeikben is megelőzték a Jonatánt és társait. A közkedvelt alma egyre inkább kiszorult a termesztésből, egyre kevésbé jelent meg az új telepítésekben. Olyannyira, hogy ma már mindössze 5 százalékát teszi ki a hazai termesztésnek.

Nagyot nőtt a sertéskivitel, az árak is jók

41 százalékkal nőtt Magyarország élősertés-kivitele a KSH adatai szerint 2019 január–júniusában az egy évvel korábban mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak.

Románia csaknem a kétszeresére növelte a Magyarországtól vásárolt sertések volumenét, Ausztriába 20, Szlovákiába 64 százalékkal több sertés került. A NAIK AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 588 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2019 augusztusában, ami 24 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A trendek jók, remélhetőleg a vírus nem borít mindent.

Nagyrészt vegyszer-mentesek az élelmiszerek

A vizsgálatok alapján az élelmiszer minták 95,9 százaléka növényvédőszer-mentesnek vagy a szabályozási határérték alatti tartalmúnak bizonyult az Európai Unió 2017-es éves jelentése szerint.

Az eredmények alapján elmondható, hogy az európai fogyasztók negatív egészségügyi hatást okozó szermaradvány-kitettsége alacsony, így az Eurobarometer élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos fogyasztói felmérése során tapasztalt magas fokú aggodalom indokolatlannak tekinthető. A 2017-es eredmények alapján az EFSA számos ajánlást fogalmazott meg az európai ellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése és a fogyasztók védelmének fokozott védelmének érdekében.

Traktorokkal tüntetnek Brüsszelben

Erőgépekkel tiltakoztak a dél-amerikai országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezmény ellen. Szerintük olcsó dél-amerikai marhahús áraszthatja el Európát, tovább növelve a brexit miatti nagy bizonytalanságot.

„A brexitnek nagy hatása lesz a hússzektorra. Írország nagy termelő, de hol adják majd el a húst. Az Egyesült Királyságban, vagy pedig az is visszakerül majd Európába? – kérdezte egy belga gazda, Yves Vandervoorde. „Ha megnézzük a Mercosur-országok minőségbiztosítási szintjét, nos ez nem európai szabvány. Ha figyelembe vesszük a klímavédelemre gyakorolt hatást, az is nagy, hiszen 99 ezer tonna húst fognak Európába szállítani. A klímavédelemben és a szociális szférában is katasztrofális a hatás” – mondta egy belga EP-képviselő, Marc Botenga.