„Úgy szabjuk a gazdákra a szolgáltatásokat, akár a szabó”

A mezőgazdaságot nem lehet úgy vizsgálni, mint bármely más ágazatot. Simon Attila azt vallja, több órás, személyes látogatással lehet igazán megismerni egy gazdaságot, mert ez többet mond minden számadatnál. Az MKB Bank Agrárium Főosztályának vezetőjével, az MKB Agrárpartner Program szakmai irányítójával beszélgettünk, aki maga is gazdálkodó, így érti és pontosan tudja, mire van szüksége a gazdáknak.

Hogy látja, könnyű megértetni a bankkal a mezőgazdaság értékeit, a benne rejlő potenciált?

Azt nehéz elfogadtatni, hogy a klasszikus banki kockázatelemző módszerek másképp működnek egy agrár-vállalkozással kapcsolatban. A következő történet ezt jól megvilágítja: Baja mellett tárgyaltam egy gazdával és leültünk egy-egy zsákra a magtárban. Már 10 perce beszélgettünk, amikor megkérdezte, hogy mikor jön már a bankos kollégám. Mondtam, hogy nem jön más, én vagyok a bankos. Alig hitte el! Nem mindennapos, hogy a bank képviselője kimegy a gazdához és a helyszínen tárgyal pénzügyi kérdésekről.

Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője

Történt olyan, hogy egy projektet ön versenyképesnek ítélt, de a kockázatelemzők mást mondtak?

Van ilyen, de ez rendben van így. Az MKB Banknál arra törekszünk, hogy mind a döntésben, mind a kockázatkezelésben résztvevő kollégák tudják és értsék az ágazat finanszírozási sajátosságait, a benne rejlő lehetőségeket. Gyakorló gazdaként belülről ismerem a szektort, ezért sokat tudok ebben segíteni. A gazdával együtt bejárva a gazdaságot sokkal többet tudhatunk meg, mint bármilyen számból vagy adatból, ami bekerül hozzánk az irodába. Az MKB Agrárpartner Program esszenciája, hogy ismerjük és értjük a gazdákat. Szívügyünk az agrárium. Ezt a szektort nem lehet az asztal mellől megérteni. Természetesen vannak bankszakmai előírások, amelyeknek meg kell felelnünk, amelyeket felelős pénzintézetként figyelembe kell vennünk.

Hogy látja, milyen financiális helyzetben vannak a gazdálkodók? Az MKB Bank hogyan tudja segíteni őket a jelenlegi helyzetben?

Sokszor úgy tűnik, kizárólag a gazdák pártján állok, de a felelős banki, pénzügyi gondolkodás ugyanolyan fontos egy ügylet kapcsán, és ezt ők is kezdik megérteni. Jelentős igényt tapasztalunk a  támogatások előfinanszírozására, ugyanis 2 évig nem lesznek elérhető uniós források. Az MKB Bank felkészülten segíti ebben az időszakban is a gazdákat: MKB Agrár Kamattámogatott Hiteltermékek néven nálunk is elérhető a 0,5%-os* kamatra igényelhető NHP fix beruházási hitel. Emellett MKB Hektár Plusz Termékcsaládunk részeként többek között szabad felhasználású céllal is nyújtunk finanszírozást. Mindezekkel és más, kimondottan az agrárügyfeleknek kínált egyéb termékeinkkel lehetőségünk van biztosítani számukra a financiális támogatást.

Számos uniós forrásból megvalósuló beruházás most kezd el termelni, így ebben az évben még nem fog látszani a támogatások kiesése.

Valóban, és szerintem nem is fog lelassulni a beruházási kedv, hiszen a piacon sok jó termékkel lehet kiváltani a támogatásokat. Az elmúlt években nagyon sokan döntöttek a fejlesztések mellett, ezért dimenzióváltás tapasztalható a gazdaságokban: sok kicsiből lett közepes méretű és a közepesekből nagy gazdaság. Ezek a gazdaságok már más szereplőként lépnek most a piacra. A gazdaságok vezetői azt tapasztalják, hogy az 5 munkavállalóból 15 lett és hirtelen több száz milliós vagyonok kezdenek felhalmozódni a gazdaságban.

Hogyan tud az MKB Bank segíteni nekik?

Az MKB Bank szolgáltatásaival igazodik az agrárszektor heterogén finanszírozási igényeihez, illetve olyan pénzügyi szolgáltatási palettát hozott létre, amely figyelembe veszi az ügyfél gazdasági méretét, továbbá gazdálkodásának szervezeti összetettségét is. Abban támogatjuk a gazdaságokat, hogy egy pénzügyileg stabil környezetben tudjanak dolgozni, fejlődni. Úgy szabjuk rájuk a ruhát, akár egy szabó: ha „meghízik”, akkor kicsit kiengedjük, ha pedig éppen fogyott, akkor beveszünk belőle hátul. A legtöbbször szinte privátbanki kiszolgálásban részesítjük őket. 

A gazdák igényeire szabta a bank az MKB Hektár plusz termékcsaládot is? Tőlük érkezett az igény, hogy szükség van ilyen szolgáltatásra?

Részben igen. Azt gondolom, hogy erre a három típusú pénzügyi termékre szükség van a piacon. A termőföldvásárlásra igényelhető hitel nagyon jó lehetőség, hiszen 20 évre vehető fel és gyakorlatilag kiváltja a földbérletet úgy, hogy a végén saját tulajdonná válik. A gazda legnagyobb kincse a föld, ha nincs min gazdálkodni, akkor nem tud mit tenni. Az 5 éves futamidejű szabad felhasználású hitelre azért volt szükség, mert a 2016-ban elnyert pályázati projektek kiadásai nagyon megemelkedtek, a fennmaradó költségeket pedig fedezni tudják ebből a gazdák. A harmadik láb, a beruházási hitel, melyet 7 éves futamidőre lehet felvenni, igen kedvező konstrukcióban.

A koronavírus miatt nehéz helyzetbe került a magyar gazdaság. Hogy látja, az agrárium válságállóbb szektor a többinél?

Egy dolgot fontos tudni: a kapacitás jelenleg jócskán több mint, amit fel tud venni a belföldi fogyasztás. Szemtanúi vagyunk a mezőgazdaságban végbemenő generációváltásnak is: elképesztő vállalkozások alakultak komoly gépparkkal, nagyon jól felszerelt, modern gazdaságokkal. Termésmennyiségben is hihetetlen a változás: kukoricából 30%-os termelésnövekedést produkálunk. Nem féltem az ágazatot.

Az MKB Agrárpartner szakmai vezetőjeként ön gazda és bankár is egyben. Hogyan néz ki egy munkahete?

Minden reggel korán kelek és fél nyolcig megbeszélem a fiaimmal a napi tennivalókat; átvették már tőlem a gazdaság operatív irányítását. Este pedig ugyanitt folytatom velük.  Jó kapcsolatrendszerrel és 35 év szakmai tapasztalattal a hátam mögött tudok még nekik segíteni. Jelenleg 102 hektáron gazdálkodunk, ebből 87 hektár gyümölcsös. Van, hogy a bankban folytatódik a napom és termékfejlesztésekről egyeztetünk, hitelkockázatokat mérlegelünk, vagy éppen riportokat készítünk a kollégáimmal. Máskor terepen, az ügyfél birtokán folytatom a munkát, ahol a saját szememmel láthatom a gazdaságot és személyesen tudunk a gazda igényeiről és lehetőségeiről egyeztetni. Mindegy, hogy gazdaként vagy bankárként, de az egész napom az agrárium körül forog. Az MKB Bankban azon dolgozunk, hogy olyan pénzügyi megoldásokat mutassunk a gazdáknak, amelyek esetleg ismeretlenek számukra, de a gazdaság szempontjából kiváló lehetőségek rejlenek bennük.

Szívügyünk az agrárium.

mkb.hu/agrar

Kap pénzek csak 2023-ban?

Az agrárminiszter pesszimista becslése szerint legkorábban 2023-ban lesznek újra pályázati források az uniós Közös Agrárpolitika 2020-27-es kiírásiból. Addig azonban nem áll meg az élet, uniós alaptámogatások természetesen addig is lesznek és nemzeti programok is indulnak. Előre kell menekülni és beruházásokat indítani pályázatok nélkül is.

Dr. Nagy István agrárminiszter tartotta a megnyitó előadást a magazinunk agrárfinanszírozásról rendezett konferenciáján. Egy nappal az esemény előtt még Brüsszelben tárgyalt, így egészen friss információi voltak a KAP új ciklusának állásáról. Pesszimista, vagy inkább realista becslése szerint a legkorábban 2023-ban érkezhetnek az első pénzek a gazdákhoz. Ez legalább kettő, de inkább 3 szűk esztendő. Ha így gondolunk rá. De nem kell feltétlenül így terveznünk, ezt hangsúlyozza a tárca is, mert muszáj előre menekülni.

„Ahhoz, hogy Magyarország beérje az EU legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező tagországait, elengedhetetlen az agrárágazat tudás- és technológiaalapú modernizálása és az azt elősegítő beruházások folytatása, valamint a szakképzés, kutatás és szaktanácsadás fejlesztése – vélekedett a miniszter. Közölte: az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 8,3 százalék volt, és az agrárgazdaság közel 2,9 milliárd euróval járult hozzá a nemzetgazdaság több mint 5,6 milliárd euró kereskedelmi többletéhez 2018-ban. Cél, hogy az EU-13 tagállamok között továbbra is megőrizze előkelő helyét az ország a mezőgazdasági termelés növekedésében, és tovább erősítse a V4 országok együttműködését.”

Finanszírozás pályázatok nélkül

Az tehát egyértelműen kiderült, hogy az uniós pályázati pénzekből jóval kevesebb lesz a következő években. De éppen ezért szervezte magazinunk ezt a konferenciát, hogy kiderüljön, milyen egyéb lehetőségeik vannak az agrárium szereplőinek. Rögtön a megnyitó után Magyary Péter, a KITE Zrt. finanszírozási igazgatója előadása következett, hiszen a legnagyobb magyar agrárcégnek  saját finanszírozási programja van, mely már 170 milliárd forint értékű gépfinanszírozást biztosított. Azaz nem kezdők. 2019-ban várhatóan 28 milliárd forint értékű gépfinanszírozási forgalom lesz, ami a magyar mezőgazdasági gépfinanszírozási piac 25%-a. Az igazgató arról is beszélt, miért választotta már 3 ezer partner őket. Előnyük többek között az egyablakos kiszolgálás, azaz a gépvásárlás és finanszírozás egy kézből történik, önerőt is teremtenek, ha elegendő készpénz nem áll rendelkezésre, lehetséges használtgép-beszámítással vagy terménnyel is.

Ahogyan áprilisi konferenciánkon, most is parázs vita folyt a pénzügyi kerekasztalon, melynek résztvevői Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója; Antal Áron, a Takarékbank Agrár Üzletág senior elemzője; Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője; Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója valamint Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője voltak.

Azt is mondhatnánk, hogy a finanszírozók egy kényelmes időszaka következhet, hiszen ha nincs pályázat, a bankokhoz kell fordulnia annak, akinek egy beruházáshoz nincs elegendő tőkéje. De nem feltétlenül így fogalmaztak, sőt kiemelték, hogy ez nem így van. A pályázatokra szükség van, de ezt a „szünetet” már többször túlélték a gazdák. Érdekes, hogy míg a banki oldal azt tapasztalja, hogy a generációváltás nem fog akkora problémát jelenteni, mint amekkorára manapság felfújják, Krisán László egészen mást tapasztal. Szerinte a kkv szektornak igenis fájni fog.

Abban viszont mindenki egyetértett, hogy ma nincs olyan hazai cég, akinek hitelkérelmét azért utasítanák el, mert „nincs jövőképe”, azaz generációváltással kapcsolatos problémák miatt nem utasítanak el forrást. Simon Attila sokkal nagyobb problémának tartja például, hogy a fiatal, huszonéves gazdák nem találnak párt maguknak. Fórián Zoltán azt is kiemelte, hogy szerinte sokat változott a gazdák és a bankok kapcsolata, méghozzá pozitív irányba. Mernek kérdezni, mernek fordulni a finanszírozókhoz.

Mercosur, nagyüzemek, pestis

Éder Tamás, a NAK alelnöke a Mercosur megállapodásról beszélt, mely két évtizedes tárgyalási folyamatot követően született meg. Ennek kapcsán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara osztja az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek aggodalmát, de Éder Tamás szerint nem kell annyira megijedni ettől a paktumtól, bár furcsa, hogy a mezőgazdaság szereplőit gyakorlatilag „meg sem kérdezték”. Kicsit vitatkozott ezzel Claessens Peter, a Claessens cégcsoport ügyvezetője, aki az állattartó nagyüzemek jövőjéről beszélt és kiemelte, hogy bizony ő azért tart a megállapodástól, a sertéspestis, a túlszabályozott élelmiszeripar mellett a Mercosur is tényező. Egy látványos ábrán szemléltette, hogy milyen ellentétes folyamat zajlik a világban. Miközben 2050-re 56 százalékkal több élelmiszerre lesz szüksége a világnak, a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a teljes népességhez képest az elmúlt száz évben 60-ról 20 százalékra zuhant vissza. Az ügyvezető reagált a következő évek pályázati megtorpanására, és hangsúlyozta, hogy a fejlesztések nem támogatáshoz vannak kötve. Sőt ez egy lehetőség is, hiszen a saját tőke (akár banki hitellel kombinálva) gyorsítja a fejlesztés ütemét, lehetőséget ad  kompromisszumok nélküli beruházásokra.

Nem hagyhattuk ki a konferencia programjából a sertéspestist sem. A kerekasztal résztvevői, Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója; Dr. Gombos Zoltán, az Agrárminisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályának vezetője és Kövesdi József, a SENIT Kft. ügyvezetője egyetértettek abban, hogy már krízis van, és a legtöbbet most furcsa módon az állattartók tehetnek. Betartva a szabályokat, előírásokat. „Most nem annak van ideje, hogy bárkinek mutogassuk a jószágot, inkább ne engedjünk senkit a közelükbe!”

Tovább drágul az élelmiszer

Májusban már az ötödik egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított árindex szerint.

A FAO élelmiszerár-indexe az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag – növényi olajok, szemes termények, húsfélék, tejtermékek és cukor – nemzetközi piaci árát veszi figyelembe. A havi szintű emelkedésben nagy szerepe volt annak, hogy a tejtermékek árindexe havi szinten 5,2 százalékkal, 226,1 pontra nőtt, de éves összevetésben is 5,06 százalékkal volt magasabb. a gabona- és a húsfélék ára pedig enyhén nőtt, miközben a cukor és a növényi olajok ára csökkent.

KAP: Mi vár ránk 2020 után?

A generációváltás, a precíziós módszerek elterjedése és természetesen a finanszírozás is – többek között a 2020 utáni támogatások kérdésessége miatt – komoly kihívás az agráriumban, éppen ezért ezek voltak a fő témák a Haszon Agrár magazin és a HG Média közös szervezésében megvalósuló „FÓKUSZBAN: Közös Agrárpolitika 2020” konferencián.

A jó példák persze adottak, a kormány és a pénzügyi szektor is nyitott a közös munkára, megoldáskeresésre. Szükség van arra, hogy Magyarország hatékonyságban is előrébb lépjen, ebben minden előadó egyetértett. Hol tartunk most és mit várhatunk a mezőgazdaságtól 2019-ben és azután? Mi lesz növényvédelemmel a jövőben, újabb szigorítások jöhetnek? Konferenciánk ezekre kereste a választ.

Magyarország az uniós agrárcélokat támogatja, de a Bizottság által javasolt eszközökkel nem tud egyetérteni, Magyarország nem fogadja el, hogy az agrárium számára elérhető uniós források csökkenjenek – hangsúlyozta nyitó előadásában Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Az államtitkár továbbá kiemelte, hogy a mostani ciklus forrásaiból megvalósított beruházások zöme idén fog elkészülni, így a korábban megítélt pályázati pénzek gyümölcsét most fogjuk látni. A konferencián dr. Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán elmondta, hogy a rendelkezésre álló uniós keret 100%-ára már megszülettek a támogatói döntések, ami több mint 187 000 nyertes kérelmet jelent. A program keretében közel 450 milliárd forint kifizetése már meg is történt, amelyeket az idei évben újabb – a megvalósításokhoz igazodó – kifizetések követnek majd.

Pénzügyi szemmel

A nyitó előadások után egy parázs kerekasztal kezdődött, melyen Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója, Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, Lukács János, a VANESSIA Kft. ügyvezetője, Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője és Hollósi Dávid, a Takarék Csoport agrárigazgatója vett részt. Mindannyian kiemelték, hogy a támogatásokra szüksége van, hiszen a pénzügyi szektor érdeke is, hogy egyfajta közös finanszírozás alakuljon ki, azaz a pályázati forrásokra és a piaci hitelekre egyaránt szükség van. Egyetértettek abban is, hogy a mezőgazdaság az egyik legmegbízhatóbb szektor, még a 2008-as válság alatt sem zuhant a szektor teljesítménye. Abban azonban volt nézetkülönbség a beszélgetőtársak között, hogy a bankszektornak mennyire feladata pénzügyi edukációt végezni a gazdák körében, sőt abban is eltért a véleményük, hogy gondot okozna a források csökkenése. Ugyanis ez részben azt is jelenthetné, hogy üzletileg jobban megfontolt beruházásokba kezdenek a mezőgazdasági cégek. Ez a megfontoltság olykor ma hiányzik az 50-60 százalékos intenzitású pályázatok mellett.

A képen jobbról-balra – Hollósi Dávid, a Takarék Csoport agrárigazgatója, Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója, Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője Lukács János, a VANESSIA Kft. ügyvezetője és Schilling Tamás, a Haszon Agrár magazin főszerkesztője

Támogatóink standdal is részt vettek a konferencián

Digitalizáció és automatizálás

A konferencia Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatójának előadásával folytatódott, aki a döntéshozói és a pénzügyi szektor után, a gyakorlati oldalát mutatta be a fejlesztéseknek. Az igazgató a február elején újonnan átadott, teljesen automatizált, 4500 négyzetméteres sertés-tenyészistállójának működéséről és a beruházás kivitelezéséről beszélt. A sertésállomány teljes cseréjének, illetve növelésének költségét is beleszámítva a beruházás 1,4 milliárd forintból valósult meg. A fejlesztés révén az ország első olyan sertés-tenyészistállója jött létre, amelyben vírusszűrő légtechnikai megoldást építtetek ki. Bóna Szabolcs a gyakorlati tapasztalatairól és a gazdaságában már megvalósított fejlesztésiről számolt be.

A precízió és digitalizáció témakört Mátrai Zoltán, az Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója folytatta a Smart Gazda projekt bemutatásával. Mátrai hangsúlyozta, hogy a precízió nem az eszközök összessége, sokkal inkább egy életforma és az agrárvállalkozások többsége még nem áll készen a precíziós mezőgazdaság bevezetésére. A Konzorcium célja a projekttel, melynek az Agrárin is része, hogy részükre egy applikációt fejlesszenek az innovációs készség mérésére, többszintű vezetői információs rendszert hozzanak létre az innovációs döntések támogatására, valamint integrátorok és szaktanácsadók számára egy innovációs szaktanácsadási rendszert dolgozzanak ki. A vállalkozásoknál a technológiai fejlesztés soha nem öncél, hanem a haszon és a hatékonyság növelésének az eszköze. Ha egy vállalkozás számára nem látható egyértelműen a megtérülés, a technológiai fejlesztést nem fogja megvalósítani, nem ruház be még akkor sem, ha van hozzá elég forrása.

„A családi vállalkozásunk a szó szoros értelmében a nulláról indult 30 évvel ezelőtt, ami mostanra évi 6 milliárd forint árbevételű cégcsoporttá nőtte ki magát, ahol 150 ember dolgozik. Derecskén gazdálkodunk, mely kisváros három termőhely találkozási pontjánál fekszik, és a kiváló mikroklímának köszönhetően több száz éves hagyománya van nálunk a kertgazdálkodásnak. Mindig az volt a feladat, hogy Debrecent és Nagyváradot lássák el a környék gazdái élelmiszerrel. Napjainkban a kiváló termőhelyi adottságokhoz korszerű technológiák, fejlett szaktudás társul, és nem titkoljuk, hogy jelen van nálunk a külföldi tudás is. Három évtizedes múlthoz közeledve benne vagyunk a generációváltásban, melynek révén ma már a két gyerekünk és a párjaik is aktív szerepet visznek a cégcsoportban. Lényegében három fő tevékenységünk van: a sertéstenyésztés (ide sorolva a növénytermesztést is), a feldolgozás, illetve a vendéglátás. Évente 70 ezer élő sertést állítunk elő, de ez a kocaszám növelése révén hamarosan évi 100 ezer állat lesz. Az általunk választott dán fajta egészen kiváló tenyésztési mutatókat produkál (a malacszámtól a takarmány-hasznosításon keresztül a testtömeg-gyarapodásig és az egyenletesen magas szintű húsminőségig), amiben persze a jövőbe mutató tartástechnológiának is komoly szerepe van” – mondta a vállalkozó.

Növényvédelem – harc és fejlesztés

Nem maradhatott ki a konferenciáról a növényvédelem, egy kerekasztal beszélgetésben Szalkai Gábor, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője, Hajnal Gábor, BASF Hungária Kft. agrodivíziójának marketingvezetője, Dobai Tibor, SYNGENTA Magyarország Kft. kereskedelmi vezetője, Kovács Gyula, FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Jordán László, NÉBIH igazgatója tanácskozott. Mindannyian egyetértettek abban, hogy kicsit túlzásba esnek olykor a „szuperzöldek” a növényvédő szerek elleni harcban. Nem azért, mert őket akár bevétel szempontjából érintheti, sokkal inkább azért, mert olyan szereket vonnak ki, tiltanak be uniós szinten, melyeknek nincs alternatívája. Az pedig sokkal nagyobb károkat okoz, ha egy csávázószer helyett nem tudnak mit használni a gazdák. Szó esett a beszélgetésben és Szalkai Gábor külön előadásában is a hamísított és illegális úton hazánkba kerülő növényvédőszerek elleni harcról. Mivel ezek sokszor olcsóbbak a hivatalos szereknél, sajnos sokan használják őket, annak ellenére, hogy sokszor nemcsak nem hatékonyak, súlyos károkat okozhatnak a termésben.

Az agrárlogisztika várható változásai

Juhász Csaba, a Glencore magyarországi cégcsoportjának ügyvezető igazgatója az agrárlogisztika, azon belül elsősorban a gabonalogisztika jelenlegi helyzetéről és várható változásairól adott átfogó képet a konferencián. Előadásában kitért arra, hogy ma jellemzően hogyan jut el a termény a termelőtől a feldolgozóig, mi határozza meg a telephelyek árazási metódusát – a piaci ár és a logisztikai költségek fényében –, továbbá milyen problémákkal kénytelen megküzdeni az, aki hajóval, teherautóval vagy vonaton szállít.

A vízi szállítás igen bizonytalan, és legnagyobb befolyásoló tényezője – például a Duna esetében – a vízállás… Hiszen, ha csak egy decimétert csökken a vízszint, az a fuvardíj mértékében akár 10 százalékos növekedést hozhat a fuvarszerződésben rögzített alapdíjhoz képest. A hazánkra legjellemzőbb (országhatáron belüli) szállítási forma, a közúti transzport nehezítő tényezőjeként legfőképp a fuvardíjak trendszerű és a teherautósofőrök bérének drasztikus – az ezredforduló óta bekövetkezett több mint háromszoros – emelkedését jelölte meg. A vasúti szállítás kritikus pontjai közé Juhász Csaba az időjárási kitettség és a munkavédelmi kételyek mellett a gyenge rakodási és árufogadási infrastruktúrát sorolta, amelyek jelentős beruházásra szorulnak Magyarországon.

A Gépek Csatája

A konferencia záróakkordjaként a gépforgalmazók és gépgyártók kerekasztala következett. A résztvevők Zahorán Zalán, a KITE Zrt. Műszaki kereskedelmi vezérigazgató helyettese, Virányi András, a BPW-Hungária Kft. termékmenedzsere valamint Dr. Fenyvesi László, a MEGOSZ főtitkára voltak. Az egyik legfontosabb tanulsága a beszélgetésnek az volt, hogy bár nagyon sokaknak már adott a lehetőség a precíziós gazdálkodásra, azaz megvannak az eszközeik, de azok valós tudását a folyamatos képzések ellenére sem aknázzák ki. Dr. Fenyvesi László hangsúlyozta, hogy folyamatosan a precízióról beszélgetünk, de ez még mindig csak egy eszköz és nem cél! A cél a jobb termésátlag vagy a hatékonyság javítása. Érdekes kijelentés volt, hogy a „vasban már nincs újdonság”. Ez azt jelenti, hogy bár a traktorokat folyamatosan fejlesztik, nem adnak igazi újdonságot, a nóvum a szenzorokban és a szoftverben keresendő. Idővel talán a nagy gépgyártókra és forgalmazókra szoftvercégként fogunk gondolni és nem gyártóként.

Köszönjük szakmai partnereinknek az együttműködést!

A konferencia vendégei egy Toyota Hilux Special Edition-t is megcsodálhattak a bejáratnál:

A Haszon Lapcsalád soron következő konferenciája 2019. június 18. napján kerül megszervezésre „FÓKUSZBAN: Ipari Ingatlanok és Beruházások” néven, amelyről további információk a konferencia.hgmedia.hu weboldalon kerülnek majd publikálásra.

Így lehet márka a terményből!

Őstermelők, kézműves termékek előállítói naponta szembesülnek azzal a problémával, hogy kell a marketing, de kevés rá a pénz, a szakembert pedig nem tudják megfizetni. Akadnak azonban kis összegekből megvalósítható fogások, amivel felépíthető és erősíthető a kézműves márka. Ebből adunk ízelítőt egy rábaközi búzafűlégyártó és egy Balaton-felvidéki házi lekvár és szörpkészítő példáján. Egy budapesti reklámszakember pedig a kisvállalkozások számára is használható legújabb fogásokat ajánl.

„Enyhén magas koleszterin- és vércukorszintem miatt kerestem természetes gyógytermékeket. Ekkor akadtam a búzafűlére” – idézi fel a családjával a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán élő Kovács Attila. A Rábaközben nőtt fel, nagy lokálpatrióta hírében áll, ő a vitaminokban, aminosavakban, fehérjében, klorofilban is gazdag „Rábaközi Búzafűlé” készítője. Kovács Attila egy termelőtől kezdte vásárolni a különleges italt, ő javasolta, hogy próbálkozzam meg az előállításával. Először csak a lakásban hajtatta a növényt, és saját fogyasztásra készítette. Hét évvel ezelőtt azonban kiváltotta a szükséges engedélyeket. Azóta, mint mondta „őstermelőként dolgozom mellékállásban”.

Búzafűlé a Rábaközből

Az indulás előtt logót terveztetett egy grafikussal, elkészült a weboldal (rabakozibuzafule.hu) és kitalálta a brand szlogenjét: „Éltető energia a Rábaközből”. Segítette a vállalkozás indítását, hogy sokan személyesen ismerik a megyében. Így az elégedett első vásárlók – és a „szájhagyomány” – útján találták meg a vevők, ami máig erős csatorna.

Növelte az eladást a Kisalföld megyei napilap és a győri önkormányzat „Védd a helyit, vedd a kisalföldit” nevű akciója, amely a helyi termelőket és a fogyasztókat hozta közelebb egymáshoz. Attila jelentkezett, és a Dunakapu téri vásáron saját standján mutathatta be termékét. „Kell a személyes kapcsolat a vásárlóval. Ilyen termék eladása bizalmi és hitelességi kérdés is” – mondja.

A hagyományos marketingeszközök közül a szórólapozás és az internetes hirdetés sem jött be. A közösségi médiát viszont hatékonyabbnak tartja. Készített a terméknek saját Facebook-oldalt, hirdetéseket ad fel, videókat posztol. „Nagyon hatásos, ha a fogyasztókat szólaltatom meg, ők mondják el, milyennek tartják, miért isszák a Rábaközi Búzafűlét” – tapasztalja az elégedett őstermelő.

Zsusska titkai
A szükség késztette egy másik kézműves márka létrejöttét is. Lang Zsuzsa a kétezres évek elején egy lapkiadónál dolgozott marketingesként. Aztán jött a gazdasági válság, a leépítés, Zsuzsa pedig a karrierváltás mellett döntött. Pályázati úton nyert állami támogatással indította el kézműves vállalkozását „Zsusska” márkanév alatt. Házi készítésű lekvárokat, szörpöket és befőtteket készít a Balaton-felvidéken található Monoszlón. Ehhez a közel 2500 négyzetméteres telken található gyümölcsfák adják főleg az alapanyagot.

Zsuzsa marketinges múltja miatt könnyebb helyzetben volt a többi kézműveshez képest, mert előrébb járt a „formavilág”, a marketingelemek megtervezésében, mint a termékfejlesztésben. Ügyelt arra, hogy a Zsusska termékek dizájnja más legyen, mint a többi házi készítésű terméké. Az online térben saját weboldallal (zsusska.hu), a közösségi médiában pedig a Facebookon és az Instagramon is jelen van. Rendszeresen posztol a gyártás fázisairól, piaci megjelenéseiről. Például vasárnaponként a Balaton-felvidék leginkább trendi kézműves piacán, Káptalantótiban tudunk vele találkozni. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre fókuszál, igyekszik a régi ízeket visszacsempészni a köztudatba, de készít cukormentes termékeket is, amire elmondása szerint egyre nagyobb a vevők igénye. Vásárlóinak közel 70%-a állandó, törzsvevő, csak 30 % az alkalmi.

Zsuzsa szinte minden nap dolgozik, beszélgetésünk napján éppen levendulaszörpöt készített. A termeléstől a marketingen át az értékesítésig minden munkafolyamatot visz szülői segítség mellett. Marketingre körülbelül napi fél órája jut. „A közösségi médiás megjelenéssel mondhatom, hogy elégedett vagyok, bár a fotókra szeretnék nagyobb hangsúlyt helyezni” – jegyzi meg azzal, hogy videókra egyelőre nincs kapacitása. A Google keresésekben jól áll: weboldala a gyakori kulcsszavakkal az első találatok között megjelenik. Segíti ismertségének növelését a sajtómegjelenés is. Legutóbb a Balaton magazinban jelent meg, aminek hatására többen fel is keresték a káptalantóti Liliomkert piacon.

A szakember szemével
„A kézműves terméket részben a készítő személye – és az ebből fakadó érzelmi többlet – adja el, ezért fontos, hogy legyen arca a vállalkozásnak” – mondja Battay Máté, a Golden Brothers Zrt. vevőszerző ügynökség társalapítója. A vidékfejlesztési agrármérnök diplomával is rendelkező szakember azt érti ez alatt, hogy a készítő személye markánsan legyen jelen a kommunikációban.

A kézműves vállalkozás marketingjének „titka”szerinte a következetes, a készítő személyét is bemutató kommunikáció. Az eladásra és nem az imázsépítésre fókuszáló marketing valamint a tevékenységek dokumentálása (fotókkal, videókkal). Meg kell ismertetni a fogyasztókkal, vásárlókkal a szakember szerint, hogy mitől is kézműves az adott termék: mi a „titok”, ami mástól megkülönbözteti.

Növeli a hitelességet, ha a termelő valós, átélhető történetet ír arról, hogyan indult, mit ad neki ez a termék. Fontosak a kézműves arculati elemek – a kézírásra emlékeztető betűtípussal készült logók, címkék, csomagolás – egy honlap és a közösségi médián történő következetes és folyamatos kommunikáció. „Mindenekelőtt az Instagramot javaslom, amivel hirdetés nélkül arányaiban több felhasználó érhető el, mint a Facebookon” – figyelmeztet a szakember. Arra is, hogy erdemes megkeresni az Instagramon, vagy a Youtube-on az „influencereket” (véleményvezéreket, akik több ezres követővel rendelkeznek – a szerk.), akiknek a vállalkozó elküldheti termékét, és kérheti, hogy az influencer foglalkozzon vele” – teszi hozzá Battay Máté.

Mivel a kézműves őstermelők csak meghatározott helyeken értékesíthetnek (általában a lakóhelyétől legfeljebb 30 kilométeres távolságra, a megyében és Budapesten), ezért szóba jöhet a földrajzi lokációhoz kötött reklám is a Google vagy a közösségi médiafelületek: a Facebook, Instagram és YouTube rendszereiben.

Battay Máté utalt az online hírlevél hatásosságára is. Ajánlott a weboldalon elhelyezni egy feliratkozó űrlapot, ugyanis a hírlevelekkel közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a vásárlóközönséggel: új termékekre, speciális ajánlatokra, a legközelebbi vásárokra hívhatja fel ezen keresztül a figyelmet. Bloggal is szép eredményt érhetnek el: a Google keresőjében előrébb kerül az az oldal, amely rendszeresen frissül új, releváns tartalommal. Érdemes arra sarkallni a fogyasztókat (például egy kedvezményes vásárlással), hogy küldjenek visszajelzést a termékről. Értékeljék írásban pár szóval vagy fotózzák le magukat vele.

Az üzleti élet képviselőihez a LinkedIn szakmai közösségi oldalon lehet közelebb kerülni. A nagy információs zajban ez még olyan hely, ahol könnyebben eljutnak az üzenetek a célközönséghez. Cikkekkel, rövid szöveges posztokkal, szakmai közösséghez való csatlakozással értékes fogyasztói réteget lehet elérni.

Kovács Attila saját bőrén tapasztalja, hogy a kézműves vállalkozásoknak milyen nagy szükségük van a marketingre és a márkaépítésre. De ez külön szakma, amihez a kistermelők többsége nem ért. Ezért „próbáljuk magunk csinálni, sötétben tapogatózunk, néha ebből is sül ki jó” – ismeri el Kovács Attila. Az állandó, jó teljesítményhez viszont szakember kellene, ami szerinte szinte elérhetetlen, hiszen a profik „nem a mi szintünkön árazzák be a szolgáltatást.” – ismeri el a a búzafűlékészítő.

Hogy mit javasol e problémára Battay Máté? „Kampányok tervezése és megvalósítása helyett lehet óra alapú tanácsadást is kérni” – emlékeztet a szakember. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a vállalkozónak csak egy tippre, szempontváltásra, információra van szüksége, amin továbbindul, és amit saját maga megvalósít. Ezért javasolja Battay Máté, próbáljon jutalékos rendszerben megállapodni. Így, mint mondta „az értékesítés sikere, mindkét fél sikere”.