A fejlődés töretlen – Clearfield® technológia repcében

A Clearfield® gyomirtási technológia 2011 őszén vált elérhetővé a gazdálkodók számára. Az eltelt nyolc év alatt sok tapasztalatot, tanulságot szereztünk közösen.

Elmondhatjuk, hogy a technológia sikeres, hiszen egy menetben tudunk védekezni a repcében előforduló egy- és kétszikű gyomnövények ellen a repce kelése után, anélkül, hogy lemondanánk a széles hatásspektrumról vagy a hosszú talajon keresztüli tartamhatásról. A technológia előnyei különösen a száraz őszökön domborodnak ki. Ha visszatekintünk az elmúlt öt évre akkor azt tapasztaljuk, hogy egyre gyakrabban fordul elő, hogy az ősz hosszú meleg és száraz. Ez az időjárás tökéletes a napraforgó, kukorica betakarításához, azonban a repce vetésének nem kedvez. Sok helyen a mag akár egy-másfél hónapig is elfekszik a talajban, mielőtt megindulna a csírázás. Kulcsfontosságú az ilyen őszökön a nedvesség megtartása a talajban, ez nagyban hozzájárul a repce időbeni keléséhez. Azokon a területeken, ahol a repce kikel, ott előbb-utóbb a gyomnövények is megjelennek. Míg egy átlagos évben a preemergens kezelések kellő hatékonyságot tudnak biztosítani, a száraz őszökön a bemosó csapadék hiánya miatt ez elmarad, így ezek a kezelések gyakran hatástalanok. Ilyen körülmények között mutatkozik meg igazán a Clearfield® technológia előnye.

Raps_1.tif 5

Az elmúlt években egyre újabb imidazolinon toleráns hibridek jelentek meg a piacon, és folyamatosan bővül a választék. Gyomirtó szer oldalon kijelenthetjük, hogy a Cleratop® kiválóan működik mind az egyszikű, mind a kétszikű gyomok ellen. Aki ismeri a technológiát, az tudja, hogy bizonyos gyomok (pipacs, székfűfajok) ellen javítható még a hatékonyság. Bár az imidazolinon hatóanyag kiváló hatást ad a pipacs és székfűfajok ellen, ám ez csak a gyomok 2-4 leveles állapotáig érvényes. Esetenként ezt az időzítést nehéz tartani, különösen, ha ezek a gyomnövények nagy egyedszámban fordulnak elő a területen, vagy sokszor éppen a szárazság miatt nagyon vontatott a kultúrnövény és vele együtt a gyomnövények kelése is. Ilyenkor bizony a korábban kibújt egyedek már jóval fejlettebbek, mint a később kelők, nehéz jól időzíteni a gyomirtást.

Az ilyen helyzetekre a megoldás roppant egyszerű. Szükségünk van egy olyan hatóanyagra, amely pipacs és ebszékfű ellen kiemelkedő hatékonysággal bír. Ez az aminopiralid, amely az Effigo™ gyomirtó szer egyik hatóanyaga, a klopiralid és a pikloram mellett. Amennyiben az imidazolinont kombináljuk az Effigo™ hatóanyagaival, akkor tovább javul a Clearfield® technológia hatékonysága a pipacs és a fészkes virágzatú gyomok (székfűfajok, pipitér) ellen, megtartva az eddig is kiváló hatékonyságot a keresztes virágú és egyéb kétszikű gyomokkal, valamint a magról kelő egyszikűekkel szemben.

A Cleravo®+Effigo™ kombináció továbbra is biztosítja a csapadéktól független gyomirtó hatást, emellett nagyobb rugalmasságra ad lehetőséget a felhasználó számára, lehetővé téve ezzel a gyomirtás optimális időzítését.

Az EffigoTM a Dow Agrosciences bejegyzett márkaneve.

Őszi kalászosok őszi alaptrágyázása

. Az idei eredmények azt mutatják, hogy sok helyen jobban viselte az aszályt a búzánál. Állattenyésztő gazdaságoknak feltétlenül ott a rozs és újabban a tritikálé, mint kiváló minőségű szilázs alapanyagok.

Napra héj és napra pellet – téli tüzelési alternatíva

Ma Magyarországon az egyik legjelentősebb biomassza alapanyag a napraforgó és annak származékai. Hazánk éves napraforgó termése az elmúlt években 1,7-1,8 millió tonna körül alakult. Ekkora mennyiségű termés hozzávetőleg 200 000-210 000 tonna napraforgó héj képződését is jelenti, melyet minden évben a növényolaj gyártása során a feldolgozók leválasztanak a magról. Kocsis Dániel, a Glencore Agriculture Hungary Kft. kereskedőjének írása.

A biomassza – energiaforrásként – tüzeléssel (közvetlenül, előkészítés nélkül vagy előkészítés után), illetve kémiai átalakítás után, folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként hasznosítható.

 

A napraforgó héj általános felhasználási lehetősége a hő- és biomassza erőművek alapanyaggal való ellátása, mivel a napraforgó héj nedvességtartalma ideális nedvesebb anyagokhoz történő bekeveréshez, így az égés és az energialeadás feljavításához.

Bizonyos gyártók illetve kereskedők a napraforgóhéjat pellet formájában is értékesítik, és ezzel felhasználási lehetőséget teremtenek a lakosság, kisebb ipari fogyasztók, valamint intézmények számára. 

A pellet lényegesen könnyebben kezelhető és hatékonyabban tüzelhető el, mint a héj. Ráadásul a szállítása is olcsóbb – tehát fajlagosan megfelelő választás lehet téli tüzelőanyagként az arra alkalmas kazánnal rendelkezőknek.

E tekintetben a hazai piac egyik legjelentősebb szereplője a Glencore Agriculture magyarországi cégcsoport, amelynek tagjaként a Glencore Agriculture Hungary Kft. gabonák és olajos magvak – köztük napraforgó héj és pellet – kereskedelmével foglalkozik.

Kevesebb és drágább lesz a meggy

A tavalyi rekord, 100 ezer tonnánál kevesebb lesz idén a meggytermés, várhatóan 60-70 ezer tonna. Az alacsonyabb termés és a lengyelországi ültetvények tavaszi fagykára miatt nő a kereslet, az árak pedig emelkednek – derült ki Kamara (NAK) körképéből.

Az idei tavasz hektikus időjárása, a száraz és hűvös napok váltakozása, az erős szél és a csapadékos idő miatt a megtermékenyülés nem volt olyan mértékű, mint az előző évben, illetve „megfáztak” a terméskezdemények. A terméskiesés legnagyobb mértékben az ország keleti térségét érinti, a meggyfajták közül elsősorban a Kántorjánosit, míg az Újfehértói fürtösnél átlagos termésmennyiség várható. A hazai meggy jelentős része, körülbelül 80 százaléka exportra kerül

Nemcsak az eperrel trükköznek

Az eper mellett a görögdinnyével és a fehér paprikával is gyakran átverik a fogyasztókat – mondta az InfoRádiónak Csizmadia György gyümölcstermelő, a FruitVeB volt alelnöke. Nagybani piacon sokak szeme láttára csomagolják át a görög és spanyol importepret, hogy aztán tetemes haszonnal magyarként árulják tovább.

Csizmadia György szerint ez ráadásul nemcsak a Nagybanin fordul elő, hanem a kisebb piacokon is. A fő probléma ezzel, hogy sokszor olyan áru jön be külföldről, ami valamiért ott nem kerülhetett polcokra. Nem lehet elképzelni, hogy Spanyolországban is ilyen olcsón tudjanak epret eladni, mint Magyarországon, magasabb munkabér mellett. Szerinte a fehér paprika esetében is szokott lenni hasonló trükközés. Csizmadia úgy vélte, a csalók lebuktatását nehezíti, hogy ha egy piacon ellenőrzés van, akkor annak a híre gyorsan körbeér, ezért „rajtaütésszerű, kommandós jellegű” ellenőrzésekkel lehetne visszaszorítani a csalást.

HENT: a magyar fogyasztók 60%-a még nem is hallott a hamisított növényvédőszerekről

A kutatás szerint a fogyasztók több mint fele (54%) elsődlegesen a nagyobb boltokból szerzi be a friss termékeket és csak 16%-uk számára jelentik a piacok a legfőbb beszerzési forrást. Az is kiderült, hogy a frissesség (40%) és az ár (19%) jelenti a legfontosabb szempontot.

A hazai fogyasztók kevesebb mint felének számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, ezért az sem különösen meglepő, hogy az árucikk nyomonkövethetősége, illetve a technológia ismerete a válaszadók mindössze 4%-ánál szerepel első helyen, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A hazai fogyasztók 40%-ánál számít egyelőre ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás. Míg a férfiak 45%-a, addig a nőknek valamivel több mint egyharmada (35%), valamint a felsőfokú végzettségűek 44%-a hallott a jelenségről. A friss terményeket, alapanyagokat leggyakrabban piacon beszerző fogyasztók körében 55%, addig a zöldségesnél vásárlóknál 43%, a hiper -és szupermarketekben vásárlóknál pedig már csak 36% hallott a jelenségről, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

 

A teljes kutatás ITT elérhető!

Az 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív online kutatás azon kérdésére, hogy a válaszadó szerint milyen kockázatokkal járhat a hamisított, vagy illegálisan árusított növényvédő szerek használata, a kitöltők 72%-a említette az emberi egészség veszélyeztetését, 39%-uk egyébként kifejezetten a „mérgezés” hangsúlyos megfogalmazását használva. A környezetszennyezést a válaszadók kevesebb mint ötöde (18%), a kiszámíthatatlanságot pedig 13% említette. Utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7%, a növényben maradó szermaradványokat 3%, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információ hiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2% jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7% említette. 

Amikor a kutatásban már konkrét kockázatok is felsorolásra kerülnek a veszélyekkel kapcsolatban, akkor a válaszadók 58%-a szerint biztosan, 35%-uk szerint pedig valószínűleg jellemző az ilyen szerek egészségre gyakorolt veszélyes hatása. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésénél ez 51-40%, a termésben maradó ismeretlen szermaradék említése pedig ugyancsak 51-39%-ot kapott. Érdemes egy-két kérdést összevetni abból a szempontból, hogy milyen eltérő arányok merülnek fel a laikus fogyasztók és a gazdálkodók körében a hamisított szerekkel kapcsolatban: némileg meglepő adat, hogy a szermaradék kockázatát a gazdálkodók 52 százaléka vette biztosra, illetve releváns eltérést mutat a megengedett szermaradék szint túllépése miatti aggodalom is: a lakosság 50%-ával szemben a gazdálkodók 34%-a említette ezt a szempontot. Továbbá ugyancsak említésre méltó az is, hogy a laikusok 28%-a, a gazdálkodók viszont 42%-a ítéli meg úgy, hogy a hatástalanság biztosan jellemző az ilyen szerek esetében.

„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók, valamint a laikus hazai fogyasztók minél nagyobb aránya legyen tisztában az illegális, illetve hamis növényvédőszerek által okozott egészségügyi kockázatokkal” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika. A HENT titkára hangsúlyozta: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek az egészségkárosító hatásokon túl a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos anyagi veszteséget okoznak.

A kutatásból egyébként az is látszik, hogy a fogyasztók 54%-a szupermarketben, hipermarketben, 16%-a piacon, 15%-a pedig nem piacon lévő zöldségesboltban jut hozzá leggyakrabban a friss terményekhez, alapanyagokhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vagyis ezek jelentik a legjellemzőbb beszerzési forrást.

A kérdőív azt is vizsgálta, hogy mely szempontok játszanak kulcsszerepet az említett árucikkek vásárlásakor: a válaszokból kiderül, hogy a frissességet 40%, az árat 19%, a hazai termelőtől való beszerzést 15% jelölte meg első helyen. Az árucikk nyomonkövethetőségének, illetve a technológia ismeretének igényét – vagyis, hogy a termelő milyen termésnövelőket, növényvédő szereket használt – a válaszadók mindössze 4%-a rangsorolta első helyre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az interjúalanyok közel fele (47%-a) ezt a szempontot az utolsó harmadba sorolta a fontossági sorrendben és csak 15% érezte úgy, hogy ez jelenti a három leglényegesebb tényező egyikét.

„Az adatokból világosan kiderül, hogy a hazai fogyasztók számára ezek a szempontok kissé háttérbe szorulnak az árhoz és az érzékszervek által is észlelhető minőséghez képest, ugyanakkor fontos célkitűzésünk, hogy hosszú távon javítsunk ezeken az arányokon, elősegítve a minél tudatosabb vásárlási szokásokat” – mondta el Szalkai Gábor, a HENT tagja, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője. Hozzátette: az illegális, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a hamisítás elleni küzdelmet érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező, illetve tanácsadói feladatokat lát el.

Ezek a következők:
•    a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
•    a hamisítás elleni nemzetközi és európai uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolása és támogatása;
•    a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése;
•    tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, összehangolása, valamint végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
•    a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
•    javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok megalkotására és módosítására.

A Testület célja, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról, továbbá:

•    a hamis termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata csökkenjen,
•    a szellemitulajdon-jogok védelmét megerősítse – ezáltal az innovációt előmozdítsa és a vállalkozások versenyképességét növelje,
•    a jogsértések elleni fellépést hatékonyabbá tegye, eszközrendszerét bővítse – ezáltal a feketegazdaság aránya csökkenjen és foglalkoztatás fehéredjen,
•    megakadályozza a hamisításból származó illegális jövedelmek bűncselekményekbe való visszaforgatását,
•    tudatosságnövelő tevékenységével, kommunikációjával felhívja a figyelmet a szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságára és megsértésének lehetséges következményeire, veszélyeire.

A teljes kutatás ITT elérhető!

Mi vár ránk 2020 után?

Izgalmas évek várnak az agrárium szereplőire. A generációváltás, a precíziós módszerek elterjedése és természetesen a finanszírozás is komoly kihívás – többek között a 2020 utáni támogatások kérdésessége miatt. Hol tartunk most, és mit várhatunk a mezőgazdaságtól 2019-ben és azután? Mi lesz a növényvédelemmel a jövőben, jöhetnek még újabb szigorítások? Konferenciánk ezekre keresi a választ.

A jó példák persze adottak, a kormány és a pénzügyi szektor is nyitott a közös munkára, megoldáskeresésre. Szükség van arra, hogy Magyarország hatékonyságban is előrébb lépjen, precíziós módszerekkel, öntözésfejlesztéssel vagy akár azzal, hogy kilépve a komfortzónából bővítsék a portfóliójukat gazdaságok. A konferenciánk fontosabb pontjait mutatjuk be ebben a cikkben. Jelentkezni a konferenciára ITT lehet

A megnyitó előadást Dr. Nagy István, agrár­miniszter tartja majd:
2019-ben mire számít a magyar kormány? Milyen prio­ritások fogalmazódnak meg rövid és hosszú távon? Mit várhatnak a gazdák az idei évtől? Hol helyezkedik el a magyar agrárszektor a világban? Hol kell javulnunk és hol vannak az előnyeink? Mit jelent az unió friss döntése a megemelt nemzeti támogatásokról? Vajon ez már a kap-források csökkentésének előszele lenne? És élni fog vele a kormány?

Jelentkezem a konferenciára

Kerekasztal: Pénzügyi szemmel
Mennyire veszik igénybe a piaci forrásokat a gazdák? Milyen finanszírozási problémákkal találkoznak, és erre milyen programokat, termékeket vezettek be az elmúlt években? Fel van készülve a szektor arra, hogy ha valóban csökkennek az uniós támogatások? Pénzintézeteinknek mennyire fontos az agrárszektor? Mennyire versenyképes a mezőgazdaságunk? Milyen mértékben függünk a pályázati pénzektől? Az iparág legfontosabb szereplői válaszolnak e kérdésekre.

Többek közt előad Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója, aki a robotizált állattartás gyakorlati oldalról mutatja be.
Február elején kezdte meg működését az újonnan átadott, teljesen automatizált, 4500 négyzetméteres sertés-tenyészistálló Rábapordányon. A sertésállomány teljes cseréjének, illetve növelésének költségét is beszámítva a beruházás 1,4 milliárd forintból valósult meg. A fejlesztés révén az ország első olyan sertés-tenyészistállója jött létre, amelyben vírusszűrő légtechnikai megoldást építtetek ki. Bóna Szabolcs beszámol a gyakorlati tapasztalatokról – és a gazdasága eddig már átadott fejlesztéseiről.

Jelentkezem a konferenciára

Isaszegi Norbert, a Nemzeti Ménesbirtok termelési vezérigazgató-helyettese az öntözésfejlesztésről mint megoldásról beszél majd.
A klímaváltozás, illetve a 21. század elvárásainak való megfelelés érdekében természetesen napirenden van az öntözés fejlesztése a társaságnál. A mostani rendszert még 1993-ban adták át, amely a béleletlen csatornák – és a főművi rendszer elszivárgása – miatt nem túl hatékony. Ugyanis a Marosból kiemelt víznek csak az 55 százaléka jut ki a földekre, ami nagyon rossz hatékonyságot jelent.
A modernizálással az a cél, hogy elérjék legalább a 70 százalékos arányt. A fejlesztés eredményeként szeretnék 6250 hektárra növelni az öntözhető területek arányát, amiből 4300 hektár lenne egyidejűleg öntözhető. Hogyan valósul meg mindez, és mit várnak a fejlesztéstől?

Kerekasztal: Gépek csatája
Mennyire képesek összefogni a magyar termelők és kigazdálkodni a fejlődéshez, fejlesztéshez szükséges gépeket? A fiatal gazdáknak gyakran kihívást jelent, hogy a– profitábilis működéshez szükséges földterületen kívül – a gépesítésnél is komoly beruházási igénnyel szembesülnek, amely igen nehezen előteremthető. Van megoldási javaslat számukra?
Beszélünk majd a precízióról, és arról is, hogy hol tart most az átállás erre a nélkülözhetetlen technológiára. Nehéz megértetni a gépek működését a gazdáknak? Meddig lesz még szükség traktorosra? A mezőgépek pia­cának ismert szereplőit kérdezzük a témáról.

12 százalékkal drágult a termőföld

Egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, 12 százalékkal nőtt a 2017-es átlagárhoz képest – derült ki az Agrotax Kft. által készített kiadványból. Az ország legdrágább területei ismét a Budapest közigazgatásához tartozó földek voltak, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára.

A régiók közül a legmagasabb átlagár, hektáronként 1,757 millió forinttal a Dél-Alföldön alakult ki, a legolcsóbb régió Észak-Magyarország volt, ahol a vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek. A szántó átlagos hektáronkénti ára tavaly 1,551 millió forint volt, 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az ország összes régiójában 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak. A legmagasabb árak, hektáronként 1,847 millió forint, továbbra is a Dél-Alföldön voltak, a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár ott 1,148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók voltak a legdrágábbak 2018-ban, 2 millió forint felett forogtak. A gyep hektáronkénti átlagára tavaly 1,217 millió forint volt, az erdők országos átlagára 788 ezer forintot tett ki hektáronként, a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát, a fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők. Az Agrotax Kft. szerint a birtokméret optimalizáció miatt további emelkedés valószínűsíthető a termőföldárakban, ennek éves mértéke 10 százalék körül alakulhat 2019-ben is.

Tavaszi talajelemzés, talajvizsgálat!

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a gazdálkodóktól a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani!

Milyen tápanyag van a talajban? Mit kell pótolni?

A legtöbb növénynek a nitrogén, a foszfor és a kálium (NPK) jelenti a 3 legfontosabb elemet. Ezek mellett még opcionálisan mérhető:

– Ammónia
– Magnézium
– Vas
– Réz
– Cink
– Molibdén
– Mangán
– Klór
– Szulfát
A környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás lényege, hogy a trágyákat, termésnövelő anyagokat kellő időben és mennyiségben kell kijuttatni. Úgy, hogy a növények a tápanyagokat a lehető legjobban hasznosítani tudják. Ezáltal a gazdálkodás során bekövetkező tápanyagveszteségek és a környezeti elemek –első sorban a vizek– ezzel összefüggő terhelése a lehetőségek szerint elkerülhető legyen!

Talajvizsgálatkor a leggyakrabban előforduló tápanyag hiányok és okozatai

Nitrogén hiány: többségében az idősebb leveleken megjelenő vöröses színárnyalatok mindig a teljes növény világosabb zöld, vagy sárga színével járnak együtt.

Foszfor hiány: a gabonában a levélcsúcs nem merev és egyenes tartású, hanem kissé visszahajlik. Leggyakrabban az idősebb leveleken jelentkezik csak. A foszfor hiány csökkenti a gabonafélék sütőipari minőségét, gátolja a keményítő beépülését a szemekbe.

Kálium hiány: az idősebb, alsó leveleken a levelek csúcsától induló sárgulással kezdődik, később a levélerek közötti szövetek is elszáradnak.

Víz hiány: a vízhiány annak mértékétől függően a szántóföldi növényállomány szervesanyag-termelését jelentősen csökkentheti, sőt a növény pusztulását is okozhatja.

Nem megfelelő talaj pH érték: a talaj pH szélsőséges irányokba történő elmozdulása közvetlen és közvetett módon, de minden esetben károsan befolyásolja a növények fejlődését.

Gyorstesztek a szántóföldön!

A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. Azokon a területeken érdemes a talajmintavevő használata, ahol az előző évekről nitrogén maradvánnyal lehet számolni (vízlevezető összefolyások stb.), illetve ahol a téli csapadék, esőzés nem mosta ki az őszi trágyát. Vagy épp ellenkezőleg, ahol biztosan lemosta a tápanyagokat a termő területről.