Madárinfluenza: folyamatosan fizetik a kártalanítást

A járványvédelmi szabályokat betartó, felelősen gazdálkodó tulajdonosoknak állami kártalanítás jár a madárinfluenza okozta károk után, amelyek több mint 80 %-át, csaknem 9,5 milliárd Ft-ot, már kifizetett a NÉBIH.

Megelőzhető a madárinfluenza

Európa több tagállamában, szórványosan továbbra is előfordul a magas patogenitású madárinfluenza-megbetegedés házi és vadon élő madaraknál. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja az állattartók figyelmét a telepek járványvédelmi zártságának fontosságára.

Magyarország – a 2016-2017-es nagy ívű járvány után – 2017. augusztus 24-én nyerte vissza a madárinfluenza betegségtől mentes besorolását. A vírus azonban továbbra is veszélyt jelent a baromfiállományokra. Terjesztésében jelentős szerepe van a vadmadaraknak. Szórványosan több európai országban is előfordultak megbetegedések az elmúlt években. Legutóbb Bulgáriából jelentettek eseteket. Az egyik bulgáriai járványkitörés kapcsán a magyar eredet lehetősége is felvetődött, amit azonban az elvégzett vizsgálatok egyértelműen kizártak.

A nemzetközi tapasztalatok és ez utóbbi konkrét eset is igazolja a megelőzés fontosságát. Éppen ezért a NÉBIH ismételten felhívja az állattartók figyelmét a telepek járványvédelmi zártságának fontosságára.

A telepek járványvédelmi minimumfeltételeit a – jelenleg is érvényes – 3/2017-es országos főállatorvosi határozat tartalmazza. Az itt szereplő előírások betartása kulcsfontosságú a szabadtartású víziszárnyas-telepek járványügyi biztonságának emeléséhez. Az utasítás előírja többek között, hogy egy telepre kizárólag akkora állományt lehet telepíteni, amelynél biztosítható, hogy szükség esetén minden állat bezárható legyen. A betelepítés várható időpontjáról az állategészségügyi hatóságot előzetesen írásban tájékoztatni kell. A takarmányt zárt, fedett helyen kell tartani. További előírás, hogy az etetést és itatást csak teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen végezzék, a baromfiállomány vadmadarakkal történő közvetlen vagy közvetett érintkezését pedig minden lehetséges módon meg kell akadályozni.

A felelős állattartói magatartás, az országos főállatorvosi határozatban szereplő előírások betartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy hazánk megőrizhesse mentességét, és megelőzhető legyen egy, a két évvel ezelőttihez hasonló madárinfluenza járvány kitörése.

Laboratóriumi hús vs. marhatenyésztés

A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói.

Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés bizonyos módja.