Készült: 2012. október 17. szerda

2015 sorsdöntő év a kertészetben: az év közepén lejár a termálvíz-visszasajtolási moratórium. Viszont elér minket egy új gázvezeték, ami a piac törvényei szerint jóval olcsóbbá teszi a gázt. A fűtési rendszer kiépítése költséges beruházás, ha váltani kell, nem árt időben felkészülni rá. Cikkünk a szóba jöhető megoldásokat mutatja be.

 


A hazai kertészek nem csak a dél-európai és észak-afrikai primőr zöldségekkel kell versenyeznük, hanem a szomszédokkal is. Szlovákiában jelenleg 40 százalékkal olcsóbb a gáz, mint nálunk. (Ezt tetézi, hogy Felvidéken egy köbméter termálvíz 7 forintba kerül, nálunk viszont 47 forintba!) De van egy jó hírűnk is: 2015-ben Szlovákián keresztül össze leszünk kötve a nyugati hálózattal, több forrásból is beszerezhetővé válik a most még drága gáz.

Versenyképes primőr főként a tömbösített, fűtött fóliaházakból és az üvegházakból kerülhet a piacra, amikor még jó áron értékesíthető. Mivel az üveg- és fóliaházas termesztésnél a legnagyobb költséget a fűtés jelenti, ezért alaposan meg kell fontolni, hogy a szükséges hőt milyen energiahordozókból állítják elő. Fűteni – az üvegházak mellett – elsősorban a tömbösített elrendezésű, többhajós, dupla fóliával borított fóliaházakat érdemes, amelyek hőgazdálkodása elfogadható. Egy 2000 m2-es, négy darab, nyolc méter széles, egyhajós fólia hőleadó felülete 6280 m2. Miközben egy ugyanilyen alapterületű, de tömbösített kialakításúé 5150 m2. Hőleadó felületben (és hőveszteségben) a különbség 22 százalékos, ráadásul a tömbfóliának jobb a területkihasználása. Húsz százalékkal több növény helyezhető el benne, és a gyakorlat is azt mutatja, hogy 25–30 százalékkal több termés szedhető belőle. Jobban szervezhetők a belső munkák is.

Ezeknél mindenkor biztosítani kell a 15 oC-os belső hőmérsékletet (a kültérihez képest). Az egyszerűbb felépítésű, hideghajtásra tervezett egyhajós vagy tömbösített fóliaházban többnyire vészfűtést építenek ki. Ezeket akkor üzemelik be, ha a külső hőmérséklet a fagyhatár közelébe süllyed, és a fólián belül tíz fok alá eshet. Ilyen vészfűtést alkalmaznak a vándorfóliáknál is, de egyszerűbb kivitelben.

Fűtési rendszerek

A blokkrendszerű üveg- és fóliaborítású növénytermesztő házakban zömmel a csöves melegvíz-keringetésű fűtési rendszereket alkalmazzák. Ritkább a csőradiátoros fűtés. Jellemzően a sorok közt, a padló közelében és növényzet feletti magasságban futó csövekben kering a melegvíz, és az fűti fel a növényház levegőjét.

Nagyobb (4–5 m) belmagasságú növényházakban, hőigényes kultúráknál középmagasságban is alkalmazhatnak fűtéscsöveket. A blokkrendszerű házakban a padló közelében elhelyezett fűtő­cső­párok egyúttal sínpárként is szolgálnak az ápolókocsik és szedőállványok részére.

Egy 8 méter fesztávolságú, 4–5 méter belmagasságú fóliahajóban jellemzően 5 × 2 csöves alsó és 5 × 1 csöves felső fűtéssel lehet találkozni. Palántanevelő házakban – főleg geotermiák esetében – padlófűtés is lehetséges.

Asztalos termesztésnél a fűtéscsöveket a gördülő asztalok alatt helyezik el. A hideg­hajtatásos fóliaházaknál alkalmazott vész­fű­tés is lehet csőradiátoros, meleg­vi­zes, vagy meleglevegő-befúvásos rendszerű.

Ez utóbbinál a kazán által felmelegített levegő ventilátorral, fóliatömlőn át kerül szétosztásra a fóliaház hosszában. Tömbösített fóliaháznál rendszerint egy biomasszakazán – vagy a geotermális hőt hasznosító víz-levegő hőcserélő – biztosítja a meleg levegőt. Egyedi építésű fóliaházaknál gyakran házanként van szükség kazánra vagy hőközlő berendezésre.

Fűtési hőigény

A fólia- és üvegborítású növényházak hőigényét általában a tervezésnél normatívák alapján határozzák meg. Általános szabályként köbméterenként 50 Wh hőigény keletkezik. Az általánosan alkalmazott normatívák azonban függnek a növényház funkciójától, szerkezetétől, a tájolástól, a széljárástól, valamint a külső hőmérséklet alakulásától is.

Táblázatunk adataiból látható, hogy egy négyzetméternyi termesztőfelületre 0,18–0,27 kWh (0,65–0,95 MJ/m2) hőigénnyel kell számolni. Ennél kevesebb hőt igényelnek a termesztőházhoz kapcsolódó kiszolgáló és manipuláló terek. Hideghajtatáskor – vészfűtéssel készülve a legnagyobb hidegre – ez az érték 0,1–0,18 kWh (0,4–0,72 MJ/m2) között változik.

Hagyományos energiaforrásnak tekinthető a propángáz. Égésterméke víz, szén-dioxid és nitrogén, így fóliasátrak fűtésekor közvetlen légbefúvással alkalmazható. Elérhető tartályos és palackos kiszerelésben is. Mobilitása révén gyorsan beszerezhető a szükséges teljesítményben és mennyiségben – akár vészhelyzetben is. Erre a fűtési módra az alacsony bekerülési költség a jellemző, magasabb üzemeltetési kiadások mellett.

A tömlősített üveg- és fóliaházak fűtése a legalacsonyabb működési költséggel biomassza eltüzelésével, valamint geotermális melegvizes fűtéssel valósítható meg. Mindkettőnek jóval nagyobb a beruházási költsége, mint a gázfűtéses melegvizes kazánoké, üzemeltetési költségük viszont jóval alacsonyabb. Ha mai gázárakon számolunk, akkor fűtési kiadásaink a beruházást követően negyedére-hatodára esnek. A 2015 utáni piaci helyzetet persze nehéz most megsaccolni.

Biomasszával

A biomassza tüzelésű kazánok közül – kisebb hőteljesítmény-igény esetén (300 kW-ig) – megfelelnek a kézi kiszolgálású vagy félautomata fatüzelésű kazánok, amelyek hasábfával fűthetők. Nagyobb teljesítménynél viszont a faapríték-, illetve szalmatüzelésű automata kazánok vehetők számításba.

A hasábfával fűtött kazánoknál a hőteljesítmény fenntartása állandó felügyeletet igényel. Ez mérsékelhető égésszabályzó és tüzelőanyag-adagoló automatikával.

Az előtárolóba bekészített hasábfát a kazán automatikusan képes adagolni a tűztérbe. A primer és szekunder levegő befúvásának szabályozásával az égési (hőtermelési) folyamat szabályozható. A nagy (1–5 MW) teljesítményű, automatikus üzemű biomassza-ka­zánok fűtőanyagaként az energiaültetvényből származó apríték, az erdei faapríték, vagy a fafeldolgozás hulladékaiból előállított apríték és a szalma ve­hető figyelembe. Az oda telepített tárolókba több hétre elegendő faapríték, bálázott szalma készletezhető, ahonnan a kazánok folyamatos kiszolgálása biztosítható.

Szabályozható teljesítményű adagolócsigák – vagy láncos szállítók – juttatják el a faaprítékot a kazán tűzterébe. Az égést és a hőmennyiséget automatika szabályozza. A fából vagy mezőgazdasági hulladékok keverékéből és fából előállított pellet (agripellet) szintén jó az automata kazánokba. Csakhogy magas ára (ami legalább duplája a faaprítéknak) miatt itt nem versenyképes. Szalmatüzelés esetén az egyenletes égés és hőtermelés szükségessé teszi a szalmabálák aprítását és ezek szabályozott adagolását.

Kaphatók a piacon egész bála tüzelésére alkalmas kazánok is (erről írtunk nyári lapszámunkban). Ám ezek – a bálatüzelés természete miatt – nagyobb hőingadozással üzemelnek. Biomassza esetén mindig számolni kell ezzel, ami melegvíz-puffertartályok beépítését igényli.

Geotermális energia: visszasajtolva

Hazánkban a gazdaságosan üzemelő hajtatásos zöldségtermelő tömbösített üveg- és fóliaházak többsége geotermális energiával üzemel. Ugyanis a Dél-Alföldön 100 méterenként 10–12 oC-kal emelkedik a hőmérséklet, ami világviszonylatban egyedülállóan kedvező (a világátlag 3,3 oC). A geotermális energia költségei ott a legkedvezőbbek, ahol viszonylag kis mélységben találhatók forró és jó vízadó képződmények. Ez mérsékli a víznyerés és a visszasajtolás költségeit is.

Jelentősen drágítja a geo­termális vizek hasznosítását a visszasajtolás. Bár 2015-ig ezt a kötelezettséget felfüggesztették, hosszú távon mindenképp számolni kell vele. A víznyerők mellett visszasajtoló kutakat is kell létesíteni, ami megduplázza a kútfúrás költségét. Egy fúrás akár 200–300 millió forint költséget is jelenthet (geológiai viszonyoktól függően). A rendelet fonákja, hogy csak a gazdasági célú kutaknál írja elő a visszasajtolást, a gyógyvizes hasznosításnál ez nem kötelező.

Az üvegházas és fóliaházas zöldségtermelésnél a 40–100 oC közötti termálvizek hőcserélőn átvezetve melegíti fel a növényházak fűtőrendszerében keringő folyadékot. Gyakori, hogy a termálvizet meg kell szabadítani magas ásványianyag-tartalmától, másként eltömíti a csőrendszert, illetve rontja a hőátadás hatásfokát. A leggazdaságosabb termálvizes rendszerek többlépcsős hőkinyeréssel dolgoznak.

Fürdőből az üvegházba

Elsőként a 60–90 oC-os víz hőjének egy részét fűtésre (termesztőház, lakások stb.) hasznosítják, majd a 30–40 oC-ra lehűlt vizet balneológiai célokra használják fel. Ilyenkor nem kell hígítani a gyógyvizet, mert csökken az ásványok koncentrációja. A harmadik lépcsőben lehet a 20 oC körüli vízet hőszivattyús rendszerbe juttatni. A többlépcsős hasznosítás jelentősen javítja a termálvízből kinyert hő gazdaságosságát.

Ezután a hőjétől megszabadított termálvíz átmeneti pihentető tározókba kerülhet, onnan egy idő után öntözésre használható fel, vagy folyókba vezethető. De ez nem marad mindig így. Már most is sok visszasajtoló üzemel az országban, számuk a feltárt kutakkal együtt nő.

Növényház típusa

Fűtési teljesítményigénye

(MJ/m2)

(kWh/m2)

1. Blokkrendszerű üvegházak fűtéssel

1.1 Automatizált termesztő ház

1.2 Automatizált palántanevelő ház

1.3 Automatizált virágtermesztő ház

1.4 Üvegházhoz kapcsolódó temperált levegőjű manipulálótér

0,65–0,90

0,70–0,95

0,70–0,95

0,55–0,75

0,18–0,25

0,20–0,27

0,20–0,27

0,15–0,20

2. Blokkrendszerű, fóliaborítású növényházak

2.1 Dupla borítású, automatizált termesztőház fűtéssel

2.2 Dupla borítású fóliaház hideg hajtatáshoz, vészfűtéssel

2.3 Szimpla borítású, nagy légterű fóliaház, hideghajtatáshoz, vészfűtésre

0,65–0,90

0,40–0,55

0,45–0,60

0,18–0,25

0,10–0,15

0,12–0,17

3. Egyhajós fóliaborítású sátor vészfűtéssel

3.1 Dupla fóliaborítású sátor

3.2 Szimpla borítású fóliasátor

0,48–0,66

0,54–0,72

0,13–0,18

0,15–2,00

 

A hőenergia ára különféle tüzelőanyagok esetén

Jellemzők

Tüzelőolaj

Propángáz

Földgáz

Fapellet

Fabrikett

Szén

Tűzifa

Faapríték

Szalma

tőérték (MJ/kg)

42

46

34 (MJ/m3)

18

18

19

17

16

15

Bruttó ár (Ft/kg)
(nagy tételben)

480

420

140 (Ft/m3)

48

45

35

25

20

10

Fajlagos ár

- Ft/MJ

- Ft/kWh

11,43

41,15

9,13

33,87

4,12

14,82

2,67

9,60

2,50

9,00

1,84

6,63

1,47

5,30

1,25

4,50

0,67

2,40

Megjegyzés: tűzifa, faapríték és szalma esetén 14%-os nedvességtartalomra vonatkoznak az adatok.

 

Termálvízből nyert hő költségei


Ft/MJ

Ft/kWh

Felszálló termálvíz esetén

0,1–0,2

0,4–0,7

Szivattyús kitermelés esetén

0,3–0,5

1,1–1,8

Visszasajtolás esetén

1,8–1,2

2,9–4,3

Ezt kell figyelembe venni termálvíz esetén

1. Máris rendelkezésre áll-e a termálvíz, vagy termelő és visszasajtoló kutak létesítése szükséges?

2.Mennyi a kinyerhető termálvíz mennyisége, hőmérséklete, ásványianyag-tartalma?

3. Mekkora hőmennyiség áll rendelkezésünkre (kitermelt és a visszasajtolt víz hőmérséklete közötti különbség)?

4. Milyen hosszú vezetékrendszer kiépítése szükséges? Vegyük figyelembe, hogy a termelő és a visszasajtoló kút közötti minimális távolság 3000 méter kell legyen.

5. Milyen gépészeti költségekkel kell számolnunk (hőcserélők, víztisztítók stb.)?

6. Milyen működtetési költségeink lesznek (szivattyúk működtetése)?

Takarék