Készült: 2012. szeptember 12. szerda

A 142 millió lakossal és 220 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkező Oroszország a nyolcvanas és még a kilencvenes években is a magyar agrárexport komoly felvevőpiacának számított. Az elmúlt 13 év során már csak a 10. legfontosabb célpiacunkká vált (2011-ben 193 millió euró exportárbevétellel és közel 3 százalékos részaránnyal).


Teljes élelmiszer-gazdasági exportunkból Oroszország részaránya 1997 és 2011 közt kevesebb mint egy ötödére esett vissza. De a magyar részesedés Oroszország összes élelmiszer-gazdasági importjából is körülbelül a harmadára (2,26 százalékról 0,74 százalékra) csökkent. A jelenlegi helyzetet nem lehet a rendszerváltás előtti állapothoz hasonlítani, holott a Nagy Medve egyre jelentősebb nettó élelmiszerimportőr, ezért külpiaci fontossága változatlan a számunkra.

 

Mi tehetünk róla?

A magyar agrárexport visszaesésének egyik kiváltója az orosz gazdasági válság volt. A Szovjetunió felbomlása után kezdődő gazdasági hanyatlás a kilencvenes években szinte folyamatos volt, az ország fizetésképtelenné válása végül 1998 augusztusában következett be.

Mivel ekkor az orosz mezőgazdaság termelési eredményei is csökkentek, az amúgy sem kielégítő élelmiszerellátás mellett ez a folyamat akár importfelfutást is okozhatott volna. Mégis a gazdaság általános nehézségei miatt az import csak igen kis részben realizálódhatott.

Az ország pénzügyi nehézségeit csak tetőzte a kőolaj árának tartós mérséklődése. A pénzügyi összeomlást követő hónapokban az orosz piacra csak azok a cégek tudtak bejutni, amelyek a szokásosnál is kedvezőbb fizetési feltételeket és árkondíciókat biztosítottak.

Csakhogy a magyar államnak nem volt lehetősége arra, hogy több milliárd forintos exporthitel-garanciákat nyújtson. A hazai cégek pedig állami pénzügyi háttér hiányában nem tudták vállalni az orosz piac fokozott kockázatát.

A korábbi, KGST-időszakra jellemző barter üzleteket ekkor már az orosz kormányzat korlátozta, nehogy fontos és jól eladható energiahordozók és nyersanyagok hagyják el az országot. Így a kedvezőbb helyzetben lévő konkurensek – elsősorban az USA és az EU-tagországok cégei – szerezték meg többek között a magyar piaci részesedéseket is. Az egyszer elveszett pozíció visszaszerzése illúzió. De jogos a kérdés, hogy az ezredforduló óta közel öt és félszeresére emelkedett orosz agrárimport növekedéséből miért nem tudott részesedni a magyar külkereskedelem?

 

Túl drága a késztermékünk

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzése a válság utáni időszakot (2001–2003 évek átlagát) választotta az Oroszországba irányuló magyar agrárexport referencia időszakának. Ezt a 2009–2011-es évek átlagával összehasonlítva kiderült, hogy a két időszak között elért 134 millió dolláros agrár-exportnövekedés kisebb volt, mint amit a felvevőpiac nagyságának növekedése indokolt volna. (Ez 305 millió dolláros exportnövekedést tett volna lehetővé.)

Versenyképességünk a többi konkurenshez viszonyítva romlott, és pia­ci részesedést veszítettünk. Az Oroszországba irányuló magyar élelmiszer-gazdasági exportban – az orosz válság előtt – a magyar összexport több mint kétharmadát a következők tették ki: zöldség- és gyümölcskészítmények (28 százalék), bor és szeszes italok (16 százalék), állati és növényi olajok, zsírok (14 százalék), valamint hústermékek (13 százalék).

Jelenleg pedig az alábbiak állnak a lista élén: zöldség- és gyümölcskészítmények (21 százalék), állati takarmányok (16 százalék) és élő állatok (14 százalék) .

A legnagyobb részarány-növekedés a hobbiállat-eledel, az élőállat és a gabona (vetőmag) exportjában történt. Ezzel szemben a szeszes italok (bor, pezsgő) és a növényolaj kivitele szinte megszűnt, a hús- és kolbászexport pedig erősen megcsappant.

Zöldségkonzerv-exportunk például hiába hozott 2009–2011 átlagában 32 millió euró bevételt, piaci részesedésünk a 2001–2003. évi átlaghoz képest 30 százalékról 15 százalékra csökkent. Ezzel el is veszítettük ebben a termékcsoportban piacvezető szerepünket, amit Spanyolország vett át tőlünk 31 százalékos piaci részesedéssel.

Konzervexportunk zömét a csemegekukorica teszi ki, itt a versenytársak alacsonyabb árakkal szorítottak ki minket az orosz piacról. Magyarország piaci részesedése 25 százalékra esett vissza, két ázsiai versenytársunk – Kína és Thaiföld – együttes részesedése pedig több mint a 46 százalékra nőtt. Európai versenytársunk, Moldávia is hasonló ártaktikával növelte piaci részesedését.

 

Az alapokat viszik el

Erősen hatottak az orosz kül- és belpolitikai célok is az ottani piacon elérhető külkereskedelmi teljesítményünkre. Az input (technológiai) import körébe tartozó élő (tenyész-) állat és a vetőmag esetében nőtt az orosz kereslet. A magyar élőmarha- és baromfikivitel (ennek jelentős része tenyészállat) 2008-tól ugrásszerűen növekedett, 2009-ben együttesen 32 millió euró árbevételt hozott. Élőmarha-exportunk részaránya az orosz összimportból – az erős tengerentúli (USA, Ausztrália, Kanada) konkurencia ellenére – az utóbbi három év átlagában már elérte a 9 százalékot.

Pedig a Schmallenberg vírus európai megjelenése 2011-ben 50 százalékos exportkiesést okozott Magyarországnak. 2012. március óta Oroszországba élő állatot – sertést, juhot és vágó-, illetve hízómarhát – beszállítani tilos, kivéve a tenyésztésre szánt és a karanténozáson, állatorvosi vizsgálatokon átesett jószágot. Az Európai Unió képviselői alaptalannak és túlzottnak tarják a bevezetett korlátozásokat. Várhatóan erős nyomást fognak gyakorolni Moszkvára a tilalom megszüntetésére.

Nem feladni, tárgyalni!

Az oroszországi exportlehetőségeket magas szintű, kétoldalú tárgyalások is befolyásolhatják. Jó példa erre, hogy Fazekas Sándor 2012 elején a Prodexpo nemzetközi élelmiszer-ipari vásáron megállapodott az 5000 üzletet és 15 logisztikai központot üzemeltető Magnit áruházlánc importigazgatójával, hogy a cég friss zöldséget és gyümölcsöt vásárol a jövőben Magyarországról.

Ez a keretszerződés négy évre szól: a Magnit 10 millió euró értékben vesz friss magyar zöldséget és gyümölcsöt. Első lépésként 2000 tonna alma Oroszországba szállításáról írtak alá megállapodást. Az is lényeges eredménye a három hónapos tárgyalássorozatnak, hogy az év elején kibővült a magyarországi exportengedélyes hús- és tejfeldolgozó üzemek listája.

Előrelépés történt a magyar kukorica- és napraforgó-exportban is. Vetőmagkivitel szempontjából előnyös lehet a Magyarország területére érvényes, génmódosított növényekre vonatkozó korlátozás. A pozitív jelek ellenére tudnunk kell, hogy Magyarország a megnyíló orosz piacon csak gyökeres versenyképességi és export-ösztönzési fordulattal vetheti meg a lábát.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!