Készült: 2009. október 20. kedd

A Magyarországon kialakult ?nemfizetési morál? miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a munkát tisztességesen elvégző cégek. A követelés- és a kintlévőség-kezelésre specializálódott cégek azonban a behajthatatlannak tűnő adósságokból is valós pénzt tudnak csinálni.


Megdöbbenten állt állásinterjú utolsó kérdése hallatán az építész végzettségű Erzsébet: ?Ugye ismeri azokat a módszereket, amelyekkel el lehet kerülni az alvállalkozók kifizetését??

Az eset arra példa, hogy a beruházó cégek már a projekt megkezdése előtt tudják, hogy nem fogják kifizetni a teljes, szerződésben szereplő összeget.

Ezermilliárd forintra becsülik a körbetartozások mértékét hazánkban, amelynek majdnem 50 százaléka az építőiparban halmozódott fel. Ma a szerződésekben szereplő határidőig a pénzeknek kevesebb mint 50 százaléka érkezik meg.

Lépni a tartozás előtt

A kis- és középvállalkozások jelentős hányadának 10 millió forintos nagyságrend néhány hónapos csúszása is megoldhatatlan helyzetet teremt, így gyakran hiába az elvégzett munka és a kitöltött és aláírt számla, elkerülhetetlen a csőd. Éppen ezért virágzik a követeléskezelő vállalkozások piaca.

Már akkor érdemes hozzájuk fordulni, amikor még nem is tartoznak a cégnek: a szerződés megkötése előtt például kérhetünk előzetes kockázatfelmérést. ?Ekkor könnyen kiderülhet, hogy hiába a nagyon kedvező ígéret, a cég biztosan nem tudja végigvinni a beruházást? ? mondja Horváth Zoltán, a Hori-Zone Kft. tulajdonosa, akinek cége manapság - nem meglepő módon - egyébként a hányatott sorsú építőiparból kapja megrendelései többségét. Ugyanis az adósságokkal foglalkozó cégek olyan információs bázissal és tapasztalattal rendelkeznek ? a mindenki által hozzáférhető cégbírósági adatokon kívül ?, amelynek alapján szinte teljesen kizárható a fizetésképtelenség kockázata.

Hogyan szerződjünk?

?A legnagyobb problémák például akkor lehetnek, ha csak szóbeli megállapodást kötnek a felek. Az adott szó betartása kiment a divatból, és a bíróság előtt is egyszerűen letagadható, bár a legtöbb esetben még mindig érvényesen megköthető szóban is egy szerződés? ? mondja Vajda Ákos ügyvéd, aki évente 500-600 követeléskezelési üggyel foglalkozik. Mindent le kell írni részletesen, így nemcsak magunkat tudjuk biztosítani, de később a tartozás is könnyebben behajtható.

Mindenképpen rögzíteni kell a következőket: kik a felek, melyek a szerződő cégek adatai (székhely, cégjegyzékszám), az aláíró (mindkét fél részéről) képviselheti-e egyáltalán a céget, a szerződés tárgyának pontos leírását, a teljesítés határidejét (ebben benne kell lennie megállapodás szerint a kötbérnek), részletfizetésnél a pontos ha-táridőket és az elmulasztásukkal járó szankciókat. Az internetről letölthető formaszerződéseket ajánlatos ügyvéd segítségével kiegészíteni.

Jogi út a jogos követeléshez

Az adóság behajtására először a jogi lépéseket kell megtennünk. Ez a folyamat, az ügyvéd által írt fizetési felszólítással kezdődik. Ha erre nem érkezik válasz például 15 napon belül, akkor a bíróságra kerül az ügy, és a bíróság megküldi az adósnak a fizetési meghagyást. Amennyiben az adós nem ismeri el az adósságot, és ezt írásban közli 15 napon belül, akkor per következik.

Sokan tévesen gondolják, hogy az át nem vett, vagy rögtön kidobott fizetési meghagyás mentesít a kötelesség alól, ugyanis ha az adós 15 napon belül nem reagál a fizetési meghagyásra a végrehajtóhoz kerül az ügy. Az eljárás költségeit lásd táblázatunkban. A végrehajtónak lehetősége van beszerezni minden olyan adatot az adósról és vagyonáról, amely elősegíti a követelés eredményes behajtását. Helyszíni eljárás keretében pedig közvetlenül szerezhet be további adatokat.

?A végrehajtó a fokozatosság és arányosság elvét betartva az adós bankszámláit inkasszálhatja, jövedelmét, munkabérét letilthatja. Ingóságait lefoglalhatja vagy szükség esetén szoros zár alá veheti, ingatlanát pedig jelzálog- vagy végrehajtási joggal terhelheti meg? ? mondja Zoltán Levente bírósági végrehajtó. ?A végrehajtó korlátozza vagy elvonja az adós rendelkezési avagy tulajdonosi jogait, elárverezi ingóságait, ingatlanjait. Szükség esetén a rendőrség bevonásával ? illetve a jogszabályokban előírt egyéb kényszerintézkedések, szankciók alkalmazásával ? biztosítja a követelés megtérülését.?.

A követeléskezelés menete

Ha a bírósági út nem járt sikerrel, a kintlévőségeit rendezni akaró cégnek, vagy magánszemélynek nem érdemes halogatnia a követléskezelés elindítását. Minél később kezdik el a munkájukat a követeléskezelők, annál kisebb az esély a sikerességre. Az Intrum Justitia felmérései alapján, ha az eljárást 90 napon belül elkezdjük, 50 százalékkal nagyobb az esélyünk a sikerességre, mint ha a határidő után egy évvel lépünk. Először a meglévő papírokat kérik (szerződések, ki nem fizetett számlák). Következő lépésben feltérképezik az adós céget, saját információik alapján és nyilvános adatbázisokból. Ezután felveszik a kapcsolatot: ajánlott tértivevényes levélben, smsben, telefonon vagy személyesen és a törvényesség keretein belül tárgyalnak, megpróbálnak egyezséget kötni. ?Nem hagyjuk, hogy elévüljön a követelés. A jogvesztő határidő előtt meghosszabbítjuk az ügyet? ? állítja Felfalusi Péter, a hazai piac egyik jelentős szereplője, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

Magánnyomozás és behajtás

Még mindig van esély, hogy hozzájussunk a pénzünkhöz, ha mindezek nem eredményesek. A kevesebb üggyel dolgozó (évente 500-800), magánnyomozásra is szakosodott cégek ilyenkor is hatékonyan tudnak működni. ?Szinte mindig találunk olyan gyanús adatot vagy körülményt, ami tárgyalási alap lehet.? Ezek a cégek nagy hatékonysággal (80-90 százalék), de természetesen drágábban dolgoznak (30 százalék az adósságból, sikeresség esetén). ?A magánnyomozás és az információszerzés jelenti az alapot. Ez persze csak szakértelemmel és kiterjedt kapcsolatrendszerrel működhet. Ha már megvannak a megfelelő információink az adósról és sikerül megtalálni a gyenge pontját, akkor nyert ügyünk van. Onnantól az egész csupán pszichológia és kommunikáció kérdése? ? mondja Moró Endre, a Dis Investigate tulajdonosa.

Válogatott ügyfelek

?Előfordul, hogy csak presztízsből fejezünk be egy-egy ügyet? ? mondja Horváth Zoltán. Ugyanis a behajtó cégeknek módjukban áll, hogy az előzetes tárgyalások során válogassanak az ügyfelek között. Ez nem azt jelenti,hogy a bonyolultabb ügyeket nem vállalják el, csak előre tudják, hogy nincs esély. Persze akad rá példa, hogy kockázatos esetekbe is belevágnak. ?Ha nem tudjuk garantálni a behajtás sikerét, nem kérünk előleget? ? mondja Moró Endre.

Lehet pénz a csőd után is

?A csődeljárás utáni követelésbehajtások alig egy százaléka hatékony? ? állítja Felfalusi Péter. Vajda Ákos ügyvéd szerint azonban nem érdemes feladni (bár legtöbben ezt teszik), ha a nekünk tartozó cég csődöt jelent vagy felszámolják. ?Ha véget ér a felszámolás, és a cég megszűnik, akkor ötéves jogvesztő határidőn belül a cég volt tagjai ellen fordulhatunk követelésünkkel.? Ilyenkor azt is érdemes megnézni, hogy a szerződéskötéskor az aláíró a céget képviselhette-e, mert ha nem, akkor magánszemélyként felel a tartozásért.

A felszámolás során sorba állítják azokat, akiknek a cég tartozik (a sorrendről lásd táblázatunkat). Ez a sorrend állandó, de az azonos kategóriába sorolt cégekkel szemben előbbre kerülhetünk, ha a nekünk járó összeg 1 százalékát a felszámolástól számított 40 napon belül befizetjük. Ez az összeg korántsem biztosíték, csupán egy esély.

Csődeljárás esetén azok a behajtó cégek vannak előnyben, ahol magánnyomozási üzletág is működik, így kiderülhet, hogy a befektető csak átmentette a pénzét másik cégbe, vagy éppen a rokonság nevére írta át vagyontárgyait.

HA NEM KAPJUK MEG A BÉRÜNKET

A munkavállalók is nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha visszatartják a fizetésüket. Wertán Balázs ügyvédet kérdeztük, mi a teendő ebben az esetben.

Először hívjuk fel a munkáltatót írásban a kifizetés teljesítésére. Fizetésünket a munkabér kifizetésére előírt napot (a Munka törvénykönyve szerint a tárgyhót követő hónap 10. nap, ettől kollektív szerződés, felek megállapodása eltérhet) követő naptól követelhetjük a munkáltatótól, mindaddig, amíg a kifizetés nem történik meg, végső soron a fizetési naptól számított 3 éves elévülési időn belül. A törvény és a bírói gyakorlat szerint, ha a munkáltató több hónapon át nem fizet munkabért, a munkavállaló rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt, amely további fizetési kötelezettségeket (például végkielégítést) jelenthet a munkáltatónak.

Legyen birtokunkban a munkaszerződés, továbbá a munkáltató írásbeli tájékoztatása a munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról. Emellett szükséges a kollektív szerződés (ha van), a munkaköri leírás, valamint minden más írásos dokumentum, amely a munkaviszony alatt ? vagy azzal kapcsolatban ? keletkezett.

További információkra is szükség lehet: szabadságon töltött idő, túlóra (rendkívüli munkavégzés), keresőképtelen betegség. Ha van ezekről dokumentáció, mint például a rendkívüli munkavégzés írásos elrendelése, a munkaidő beosztása, orvosi igazolás stb., azt is vigyük magunkkal az ügyvédhez.

A késedelem idejére a Polgári törvénykönyv szerinti kamat jár, amelynek mértéke igazodik a jegybanki alapkamathoz (ez megismerhető az MNB vagy az APEH honlapján).

A munkáltatótól kapott minden dokumentumot gondosan őrizzünk meg. Mindig kérjük, hogy a munkáltató írásban is adja át részünkre utasításait. A végrehajtás sikeres lesz, ha a munkáltatónak van végrehajtható vagyona (jó tudni, hogy a munkabér-követelés jó pozíciót foglal el a tartozások kielégítésének sorrendjében).

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!