Készült: 2009. szeptember 14. hétfő

A termelők gyakran érzik úgy, hogy a búza vagy a kukorica eladása hazárdjáték, legalábbis ami az értékesítési időpont megválasztását illeti. Talán érdemesebb lenne úgy megközelíteni a kérdést, hogy mennyi az elvárt haszon, és ezt egy tőzsdei ügylet keretében biztosítani. Lássuk, hogyan!


Amikor egy termelő a határidős tőzsdén jó áron értékesíti a gabonát ? ami különösen akkor látványos, amikor a betakarításhoz közeledve nagyot esnek az árak ?, büszkén mondhatja: jól tette, hogy már a vetést követően eladta a várható termés egy részét. De nincs ez minden évben így. Előfordul, hogy a tőzsdei értékesítést követően az árak inkább emelkednek.

Ilyenkor bosszankodhatna is a termelő, mondván, jobb lett volna, ha nem csinál semmit, akkor többet kapott volna a gabonájáért. A termelőnek azonban nem az a feladata, hogy eltalálja, mikor a legmagasabb a gabona ára, és akkor értékesítsen. A határidős tőzsde arra szolgál, hogy olyan árat biztosítson a megtermelt gabonának, ami fedezi a költségeket, és elfogadható nyereséget is tartalmaz. Az árfolyambiztosítás lényege tehát az, hogy lemondunk a bizonytalan extraprofitról, cserébe nem kell elviselni azt a veszteséget, ami egy jelentős árfolyamcsökkenés esetén bekövetkezik.

A klasszikus tőzsdei fedezeti ügylet három műveletből áll:

  • 1. a gabonatermelő előbb eladja a tőzsdén a gabonát (például vetés után),
  • 2. a betakarítás időszakában azt visszavásárolja a tőzsdén,
  • 3. ezt követően a fizikai piacon értékesíti és leszállítja a megtermelt gabonát.

A következőkben a tőzsdei áruszállítással kapcsolatban tekintjük át a minőségvizsgálattal, a mennyiségi átvétellel, a fuvardíjmegosztással kapcsolatos kérdéseket.

Klasszikus fedezeti ügylet esetén tehát a tőzsdén csak árfolyamkülönbözet-elszámolás történik, az áru nem a tőzsdén keresztül kerül leszállításra. Ez az úgynevezett ?készpénzes elszámolás? a gyakorlatban a következőképpen néz ki.

Virtuális adásvétel

Tételezzük fel, hogy egy termelő 2009 márciusában 5 kontraktus (500 tonna) eurobúzát adott el 2009. augusztusi szállításra 32 ezer forinton. Az augusztusi szállítású 5 kontraktus eurobúzát visszavásárolhatja a tőzsdén 2009. július 31-ig. Amennyiben 28 ezer forinton vásárolja vissza a korábban eladott gabonát, akkor 4 ezer forint árfolyamnyeresége keletkezik a tőzsdén. A tőzsdei eladási ügyletével szembeállított egy vételt (ugyanarra a mennyiségre és határidőre), így megszűnt a kötelezettsége.

Ezt követően a termelő a közeli malomnak étékesíti a búzát. Az értékesített gabona árához hozzáadva (vagy tőzsdei veszteség esetén levonva) a tőzsdei ügyletek eredményét, megkapjuk a tényleges értékesítési árat. A tőzsdei ügyletek költsége maximum 1 százalék körüli össze get tesz ki (kereskedőtől, megbízások nagyságrendjétől, kiegészítő szolgáltatásoktól függ).

Fontos azonban a tőzsdén keresztüli áruszállítás lehetőségét is kiemelni, ami a határidős árupiacokon szinte mindenütt biztosított. Abban az esetben, ha a fenti példában említett gabonatermelő a szállítási hónapot megelőző utolsó tőzsdenapig (például augusztus esetében július 31-ig) nem vásárolja vissza az 5 kontraktus búzát, akkor szerződéses kötelezettségét fizikai áruszállítással is teljesítheti. Ebben az esetben a tőzsdei fedezeti ügylet mindössze egy ügyletből, illetve az azt követő áruszállításból áll. Ez azt jelenti, hogy az eladó ténylegesen leszállítja azt az árut, amit korábban augusztusi szállításra eladott, annak, aki a kontraktusokat megvette.

Az áru minősége

A tőzsdén keresztüli áruszállítás szabályai szerint az eladónak biztosítania kell egy 90 napnál nem régebbi, a tőzsde által elfogadott minőségvizsgáló által kiállított minőségi és mennyiségi bizonylatot. Ezek a minőségvizsgáló intézetek jelenleg a következők: Mertcontrol, Gabona Control, ISI Hungary és SGS Hungária.

Az áru egészséges, száraz, morzsolt, élő kártevőktől, idegen szagtól, dohosságtól és penésztől mentes kell hogy legyen. A kukoricában értéktelen keveréknek számít a 2,5 milliméteres kereklyukú rostán áteső anyag is. A 2,5 mm-es rostán fennmaradó, de a 4,5 milliméteres rostán áteső anyag apró törmeléknek minősül. A félnél kisebb, de a 4,5 mmes rostán fennmaradó törtszem-tartalom legfeljebb 8% lehet. Ha az aprótörmelék- tartalom nem éri el a 2%-ot, annak terhére legfeljebb 10%-igemelkedhet. Kukoricában értékes keveréknek számít a takarmányozásnál értékes idegen kultúr- és gyommag. A fent nem szabályozott kérdésekben az MSZ l2.540 előírásai a mérvadóak.

Mikor és ki szállít?

A szállításnak legkésőbb az adott hónap 5. napján el kell kezdődnie, és be kell fejeződnie a 25. napig. A vevő kérheti az áru feletti tulajdonjog igazolását is.

Az áru szállítása közúton történik, a kedvezőbb díjtételt ajánló fél jogosult a szállításra. Amennyiben az eladó szállít, akkor a vevő telephelyén, amennyiben a vevő szállít, akkor az eladó telephelyén történik meg az áru mennyiségi és minőségi átvétele, ami az elszámolás alapja. A vevő kérheti a közös mintavételezést.

Az eladó köteles megadni a szállítási hónap második munkanapjáig a következő információkat a vevő részére:

  • 1. az áru tárolási helye,
  • 2. a tároló hely nyitva tartása,
  • 3. a szállításra vonatkozó speciális feltételek,
  • 4. a kapcsolattartó telefon-, faxszáma,
  • 5. a naponta kiadható mennyiség,
  • 6. 90 napnál nem régebbi certifikát (teljes mennyiségre vonatkozó minőségi és mennyiségi igazolás),
  • 7. a delivery pont megjelölése.

Amennyiben bármelyik fél teljesítési késedelembe esik, a jól teljesítő fél a következő lehetőség közül választhat:

  • követelheti a késedelemben lévő féltől a szerződés teljesítését új határidő megjelölésével kötbér igénye mellett,
  • a szerződéstől elállhat minden hátrányos következmény nélkül,
  • a késedelemben lévő fél költségére kényszervásárlást, illetve eladást hajthat végre és a delivery ár és a kényszer kötésár közötti kedvezőtlen árkülönbözetet a késedelemben lévő fél köteles megtéríteni.

Megosztott fuvarköltség

A tőzsdei jegyzések az eladó választása szerint a következő teljesítési pontokra vonatkoznak: Csepel-szabadkikötő, Paks és Baja. Ezek a paritások szolgálnak az áruszállítási költségek megosztásának rendezéséhez is.

A felek a háromszögeléses módszerrel osztják meg a felmerülő fuvardíjat. Az eladók választhatják meg a háromszög csúcspontját (a hozzájuk legközelebb eső paritást). A háromszög másik két csúcsa az eladó és a vevő telephelye. Néhány példát hozunk a háromszögeléses módszer alkalmazására (lásd a térképet is).

  • 1. Feltételezve, hogy budapesti kereskedő cégről van szó ? ő a vevő ?, a kaposvári eladónak nem kell a teljes fuvardíjat kifizetni Budapestig, hanem csak a Kaposvár?Budapest 190 kilométeres fuvarköltség felét, mivel Paks mind az eladótól, mind a vevőtől 120 kilométeres távolságra van. (Az elméleti paritástól számított távolság arányában osztoznak a költségeken.)
  • 2. Egy szegedi eladó és budapesti vevő esetében a költségmegoszlás a következőképpen néz ki:  Szeged?Baja: 100 kilométer, Budapest?Baja: 170 kilométer,  Szeged?Budapest: 170 kilométer (ezt a költséget kell megosztani). A költségekből 100 egységet az eladó, 170-et pedig a vevő fizet. Százalékban kifejezve: a fuvarköltségek 37 százalékát az eladó, 63 százalékát a vevő fizeti.
  • 3. Bábolnai el- adó és budapesti vevő esetén a teljes fuvarköltség (100 kilométer) az eladót terheli.

Hogyan jutok a pénzhez?

A vételárnak legkésőbb a delivery hónap 2. munkanapjáig be kell érkeznie az elszámolóházba (KELER Zrt.). A tőzsdei jegyzések nettó árak, áruszállítás esetén áfával növelt összeget kell a vevőnek elhelyeznie. Az eladó a vételár beérkezéséről értesítést kap, amely alapján megkezdhető a szállítás.

A szállítás befejezését követően az eladó szállítása esetén a vevő 48 órán belül köteles az eladónak súlyigazolást adni. A szállítás befejezése után mindkét fél köteles az eladó számlabenyújtását követő két tőzsdenapon belül értesíteni a KELER Zrt.-t a vételár továbbutalása céljából. Eladó kérésére, vevő utasítására a KELER Zrt. a vevő által letétbe helyezett vételárból az eladó által minden 500 tonna részmennyiség leszállítását követően az erre eső vételár-részletet az eladó részére felszabadítja. Mennyiségi vagy minőségi vita esetén csak a vitatott mennyiségre vonatkozó vételár tartható vissza, amit a felszabadítást igazoló okiraton jelezni kell. Indokolatlanul vissza tartott vételárra késedelmi kamatot lehet érvényesíteni. A megállapított késedelmi kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese.

A kereskedők a megbízó által rendelkezésre bocsátott alapletétet az ügylet teljesítését követően fizetik vissza a megbízó részére.

GABONAFÉLÉK LEGFONTOSABB MINŐSÉGI PARAMÉTEREI

Az eurobúza legfontosabb minőségi paraméterei

  • Sikér: legalább 26 százalék
  • Fehérje: legalább 11,5 százalék
  • Fajsúly/kg/hl: legalább 76 százalék
  • Esésszám/Hg/: legalább 220
  • Nedvesség: legfeljebb 14,5 százalék
  • Zeleny index/ml/: legalább 30
  • W: legalább 160
  • Keverékesség: legfeljebb 2 százalék
  • Ezen belül fuzárium: legfeljebb 1 százalék
  • Egyéb káros keverék: legfeljebb 0,5 százalék

A takarmánykukorica legfontosabb minőségi paraméterei

  • Nedvességtartalom: legfeljebb 14,5 tömegszázalék
  • Keverékesség: legfeljebb 2 tömegszázalék, ezen belül: káros keverék: legfeljebb 0,5 tömegszázalék.
  • Keveréken felül még megengedett: kicsírázott szem: legfeljebb 2 tömegszázalék, hősérült szem: legfeljebb 3 tömegszázalék, tört szem: legfeljebb 8 tömegszázalék, apró törmelék: legfeljebb 2 tömegszázalék

Lovas Attila, BÉT

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!