Készült: 2009. szeptember 14. hétfő

Az agripellet mezőgazdasági hulladékokból ? szalmából, kukoricaés napraforgószárból, napraforgóhéjból, energiafűből ? nyerhető, ami bőven rendelkezésre áll. Ez a fűtőanyag az energiaárak növekedése miatt ma már 60 százalékkal olcsóbb, mint a gáz, az elégetésére alkalmas kazánokat pedig jövőre az 5 százalékos áfakulcsba sorolnák. Mégsem használjuk. Miért?


Azoknak, akik hosszú távon szeretnék részben vagy egészben függetleníteni háztartásuk fűtését a fosszilis energiahordozóktól, a mezőgazdaság egyik válasza a pellet (brikett), amit fahulladékból, -forgácsból vagy lágyszárú növényi részekből nyernek. Korántsem mindegy azonban, hogy mit égetünk el. Más fogyasztási termékhez hasonlóan a pellet is különböző minőségben érhető el a piacon. Gyakran láthatók rajta nemzetközi szabványjelzések (ÖNORM MI735, SS187120, DIN51731), fontos azonban tudni, hogy ezeket jellemzően az osztrák és a német alapanyagokra szabták, a hazai pellet jellemzői ezektől jelentősen eltérhetnek.

Nincs szabvány

A jó agripellet ismérve, hogy fehér füsttel, korom nélkül, 3?5 százalék hamu keletkezésével ég el. Jakab Andrea a Magyar Pellet Egyesület munkatársa elmondta, hogy az egységes európai szabvány hiánya is okozója annak, hogy nem megfelelő minőségű, esetenként szennyezett pellet kerül a hazai fogyasztókhoz. Ez alacsonyabb hatásfokkal fűt, de a kazánok károsodását is okozhatja. A hiányt felismerve már megkezdte a munkát egy uniós szabványügyi testület Brüsszelben, melyben a magyar érdekeket Tóvári Péter az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének munkatársa, az egyesület alelnöke képviseli.

Bár egységes európai szabvány még nincs, született egy védjegypályázat. A pályázó a pelletet vagy a kazánt egy háromtagú szakértői csoport elé vezeti, és ha elnyeri a védjegyet, akkor ezzel a termék minőségének garanciáját nyújthatja a vásárlónak ? egy éven keresztül.

Olcsó a pellet, drága a kazán

A pelletkészítés leglényegesebb pontjai a minél tökéletesebb tömörítés és a tárolási rothadás megakadályozása. Alacsony nedvességtartalommal nemcsak a rothadásnak vesszük elejét, de a tökéletes égést is elősegítjük. A szárítás azonban energiaigényes folyamat, ezt küszöböli ki a magyar technológia. Mivel nincs szárítási szakasz, 1 kilogramm 17,5 megajoule energiatartalmú agripellethez csupán 160 watt villamos energiát (egy erős izzó fogyasztása) használnak fel. Ez az oka, hogy egy kiló pellet nettó 30 forintért értékesítve is hasznot hoz.

A granulátumba zárt energia viszont csak olyan kandallóban vagy ka-zánban nyerhető ki, amely képes kezelni az agripellet elégetésekor keletkező, a fapellethez viszonyítottan nagyobb mennyiségű és alacsonyabb hőmérsékleten olvadó hamut ? hívta fel a figyelmet Dévényi Péter, az Alba Pellet Kft. vezetője. Egy agripellet fogadására alkalmas, 85?140 négyzetméter alapterület befűtésére képes kandalló ára 300?600 ezer, míg egy 24?100 kilowattos kazán 1,5?5,5 millió forintnál kezdődik, a kért extrák függvényében azonban a határ a csillagos ég.

Ma kevés család engedhet meg magának egy kazáncserét, főként nem ilyen áron. Pedig a beruházás átlagosan 6-7 év alatt megtérül. A fapellet energiatartalma 18 megajoule, az agripelleté 17,5 megajoule. A fapellet kilogrammja átlagosan nettó 42 forint, az agripelleté 30, míg a gáz köbmétere 150 forinttal számolható. Egy köbméter gázt két kiló pellettel lehet helyettesíteni, így az agripellet energiaköltsége a vezetékes gázénak mindössze 40 százaléka.

Ha nincs pénzünk a kazáncserére, megoldásként javasolható a samott-betéttel ellátott készülékek égőfejének cseréje. Így 2-300 ezer forintos költséggel átállhatunk a gázfűtésről a pelletfűtésre, ami 2-3 év alatt megtérülhet. A teljes automatizálás érdekében a hazai kazánokra egy adapter is felszerelhető, ennek költsége 300?350 ezer forint, a nyugat- európai gyártmányok 700 ezer forintos árához képest.

Kedvezményes áfakulccsal?

Azokban az országokban, ahol a pelletet nagy mennyiségben használják, jól működő támogatási rendszer segítette az iparág fellendülését, előnyét pedig a mai napig kedvezményes áfakulccsal (5?10 százalék) és készülékbeszerzési támogatással biztosítják. Magyarországon 5 százalék áfáról folyik a tárgyalás (lásd keretes írásunkat). Az egyesület szerint az emelkedő energiaárak miatt már 10 százalék áfa is jelentős lökést adhatna a pellet használatának.

?A pelletágazat olyan komplex célokat valósíthat meg, amelyeket az Európai Unió is egyre inkább hangsúlyoz? ? vallják az ágazat képviselői. Egy pelletüzem átlagosan 15 főt képes foglalkoztatni, közvetetten pedig 50 kilométeres körzetben indukál logisztikai munkahelyeket, pótlólagos jövedelmet a faipari vállalkozásoknak, a mezőgazdaságból élőknek.

?A rövid vágásforgójú fás szárú ültetvények öt hektáronként két alacsonyan képzett fő számára biztosítanak megélhetést, a gazdálkodó számára pedig lehetőséget az alacsony termőképességű területek hasznosítására, a több lábon állásra? ? mondta Molnár István, az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője. A helyi alapanyagból, helyi szinten keletkező jövedelmek így valóban a vidék fejlesztését tudják szolgálni, a szállítással járó környezetszennyezés elkerülése miatt pedig valóban zöld lenne a zöld energia.

Gyártunk, de kinek?

Deák Levente, a Pellet Product Kft. képviseletében elmondta, hogy a hazai fapelletgyártók névleges kapacitásuk 20?30 százalékát tudják értékesíteni Magyarországon, a többit nyugat-európai piacokra exportálják. A legfőbb célpont Olaszország, ahol a fogyasztói ár a magyarországihoz hasonló (40 forint körüli), ám a szállítási költségek egyre emelkednek.

Agripellet gyártásával ma Magyarországon lényegében csak egy cég foglalkozik, és ez is kénytelen az előállított mennyiség nagy részét külföldre exportálni. Toroczkay József, a szentesi T&T Technik Kft. tulajdonosa 2006- ban indította el az agripellet gyártását, ám értékesítési tapasztalatai kevéssé adnak okot a bizakodásra. A növényi hulladékból készült tüzelő gyártása 100?300 millió forintos beruházást igényel. Csak akkor érdemes belefogni, ha a késztermék biztosan piacra talál. ?Óránként másfél tonna pelletet gyártunk. Egy 8 ezer tonna éves kibocsátású üzem ideális esetben 50 kilométeres körzetben 1000?1200 háztartás fűtési igényét elégíti ki. De ma még országos szinten sincs ennyi érdeklődő család?? ? kesereg Toroczkay József. A szentesieken kívül a lengyelek vásárolják még a fűtőanyagot, Lengyelország pedig messze van?

ZÖLD BERENDEZÉSEKET ÖTSZÁZALÉKOS ÁFÁVAL!

Az MDF ősszel olyan módosító indítvány terjeszt a parlament elé, amely szerint a környezetkímélő energiát termelő berendezések 2010 januárjától átkerülnének a 25 százalékosból az 5 százalékos áfakulcsba. Szerintük ezzel a lépéssel lehetne ösztönözni a lakosságot a zöld készülékek beszerzésére. Az MDF azt is szeretné elérni, hogy egyre szélesebb réteg számára legyen elérhető a zöld energia, ezért kezdeményeznék a Gazdasági Versenyhivatalnál és az Országos Fogyasztóvédelmi Felügyelőségnél, hogy vizsgálják felül a zöld energiát termelő készülékek árát. Ma az áruk miatt ugyanis még ?úri passziónak? számítanak.

Vida Adrienn

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!