Készült: 2007. szeptember 05. szerda

A papírmunka terén nem túl otthonosan mozgó gazdák körül pillanatok alatt megszaporodtak a pályázatíró cégek. Mára azonban itt is letisztultak a frontok, a talpon maradottak közül az egyik leg­ismertebb társaság, az EMVA Kft. ügyvezetőjét, Keszthelyi Krisztiánt kérdeztük.


Az állattartó telepek korszerűsítésére meghirdetett pályázat benyújtási időszakának kellős közepén járunk. Sok kérdés érkezik Önökhöz?

Egy-egy pályázati jogcímmel kapcsolatban általában 50-100 kérdést kapunk.

Pályázatírásra is vállalkoznak. Hányan dolgoznak ezen a téren?

Heten. A kérelmeknek megfelelően megosztjuk egymás közt a feladatokat. Van, aki üzleti tervet készít, van, aki a dokumentációval foglalkozik, míg más tartalomellenőrzést végez. Mostanra nagyon bonyolulttá vált a pályázatok dokumentációja. Az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) indulásakor, a gépesítési pályázatoknál még csak egyfajta kérelem elkészítéséről volt szó, amit a beérkezési sorrendtől függetlenül, pontrendszer alapján értékeltek. A mostani állattartó telepes pályázati dokumentáció már sokkal részletesebb, ráadásul az eredetileg megadott kezdőnap után még háromszor módosították a benyújtás idejét és a szükséges nyomtatványokat. És vannak olyan pályázatok, amelyeket a beérkezés sorrendjében bírálnak el.

Nem elég a pénz?

Nagyon megugrott az érdeklődés. Hozzáteszem, a meghirdetésre kerülő több mint 50 EMVA-jogcímből talán a két legnagyobb forrásigényű ? az állattartó telepek korszerűsítése és a géptámogatás ? már lefutott. Ugyancsak ?slágergyanús? a még idén meghirdetésre kerülő fiatal gazdák induló támogatása és a falusi turizmus fejlesztése is. Ezek az intézkedések olyan mértékű forráslekötést eredményezhetnek, hogy az elkövetkező 6 évben újranyitásukra már nemigen számíthatunk.

A források szűkülése a feltételek szigorodásával is járhat?

Biztosan. Az állattartó telepek korszerűsítésének második körös kérelemcsomagjai már jóval nagyobb dokumentációt kívánnak meg. Emellett vannak olyan intézkedések, amelyek eleve szigorú feltételekkel jelennek meg. A fiatal gazdák induló támogatása esetében, például a kérelmezőnek nem lehet semmilyen korábbi támogatási határozata, beleértve a földalapú támogatásról szólót. Ez sokakat kizár a rendszerből. Az ültetvénytelepítésre meghirdetett intézkedésnél szintén ez a benyomása az embernek. Bár az elavult fajtaszerkezet indokolná a nagy érdeklődést, olyan szigorú feltételeket szabtak a részvételre (támogatható méret, kivágási kötelezettség), hogy valószínűleg nem éri majd el a célját.

Megjelent az energiaültetvények telepítésével kapcsolatos felhívás is. Mit gondol, most, hogy ilyen nagy érdeklődés övezi a bioenergia-termelést, lesz érdeklődés a téma iránt?

Egyelőre szerény az érdeklődés. Nincs tapasztalata a magyar gazdának ezen a téren. Csak akkor mer belevágni, ha látja, hogy egy társának sikerült. A szakmai tapasztalat hiányán és a szigorú pályázati feltételeken kívül mi állhat még a külső forrásokra szomjazó gazdálkodók útjába? Épp a saját forrásaik szűkössége. Egyrészt a megkövetelt saját erő mértéke általában 50?60 százalék, másrészt ezek a pályázatok utófinanszírozásúak. A fiatal gazdák támogatása kivételnek számít, ez egy jövedelempótló támogatás, és a 90 százalékát előre kifizetik.

És mi történik, ha a szerencsés pályázó elnyeri a támogatást, és még pénze is akad a megvalósításhoz?

Jönnek az állatjóléti-, környezeti-, üzemméret- és képesítési előírások, a kötelező képzések és nyilvántartások, a termesztésben és birtokon tartási kötelezettség, a szakvélemények és engedélyek garmadája.

Gönczi Krisztina

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!