Készült: 2007. szeptember 05. szerda

A tervek szerint már 2009-től olyan támogatási rendszer lép életbe, amely eladhatatlan termékek előállítása helyett inkább a piaci keresletet helyezi a középpontba.


Az elkövetkező hónapok központi témája lesz az úgynevezett összevont gazdaságtámogatási ? vagy ahogyan nálunk inkább nevezik: összevont farmtámogatási ? rendszerre (Single Payment Scheme, a továbbiakban: SPS) való átállás. A kormány részére készült előterjesztés nagy vonalakban már tartalmazza a várható változásokat.

Teljesen leválva a termeléstől

A jelenlegi, SAPS támogatási rendszer is termeléstől független, mint ahogyan az SPS is. Az SPS előtt a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat részben mégis ?termeléshez kötött? formában fizették, fizetik ki, a SAPS nemzeti kiegészítése, a Top-Up ugyanis termeléshez kötött. Így a támogatás feltétele a mezőgazdasági termékek (gabona, tej, szarvasmarha, juh, dohány stb.) előállítása. Jelenleg ezért a termelők nem csak a piacra reagálnak, hanem elsősorban a támogatásokat figyelik.

Az SPS-ben ugyanakkor a Top-Up nagy részéből szintén termeléstől független támogatások lesznek. Az SPS olyan jövedelemtámogatás, amely biztosít egyfajta jövedelmet, de ösztönzi is a termelőt arra, hogy a piacra jobban figyeljen. A támogatásért ?cserébe? a gazdálkodónak a termékeket úgy kell előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele például 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-higiéniai előírás maradéktalan betartása. Ez az úgynevezett ?kölcsönös megfeleltetési rendszer? vagy más kifejezéssel élve ?keresztmegfelelés? (cross compliance), amely tekinthető egy új támogatási filozófiának is, ahol a társadalom egésze is profitál a mezőgazdasági gazdálkodóknak ?kiosztott? milliárdokból.

Támogatási jogosultság

Az SPS tehát a támogatások termeléstől történő leválasztását jelenti, de úgy, hogy egyes gazdasági, ágazatpolitikai és szociális szempontból kiemelt jogcímek esetében megengedi a támogatás további részleges termeléshez kötését is. Az SPS rendszerben továbbá egy korlátozottan, de forgalomképes, a termelési kötelezettségtől elszakadó támogatási jogosultságot (mezőgazdasági vagyonértékű jog) állapítanak meg a termelők számára. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie. Azaz a támogatás ? néhány kivételtől eltekintve ? területalapon történik. Más kérdés, hogy nem az eddigi módon, hanem az agrártárca jelenlegi tervei szerint a 2006-os adatok alapján. Az uniós szabályozás szerint az EU régi tagországainak (EU-15), valamint Szlovéniának és Máltának legkésőbb 2007-től kell átállniuk az SPS-re.

A többi új tagországnak ? így Magyarországnak is ? az SPS-t legkorábban 2007-től, legkésőbb 2011-től kell bevezetnie. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) álláspontja szerint nálunk a 2009. évi SPS bevezetés tűnik optimálisnak. Emellett az egyik érv az, hogy a fentebb már említett ?keresztmegfelelést? 2009-től 2011-ig be kell vezetni fokozatosan. A cross compliance-t már 2009-től kötelező lesz négy kritériumra alkalmazni, függetlenül attól, hogy akkortól áttérünk-e az SPS-re vagy nem. A másik fontos érv az SPS-re való mielőbbi áttérés mellett az, hogy 2013-ra ?összeér? az uniós támogatás ollója a régi tagországok farmerei és a hazai termelők között. A SAPS nemzeti kiegészítése, a Top-Up pedig megszűnik, illetve változik, ezért várhatóan szűkül a hazai mozgástér.

Választási lehetőségek

Az SPS rendszer fő rugalmassága, hogy többféle modellvariációból választhatnak az egyes tagállamok. Az SPS modellválasztás alapvetően azt jelenti, hogy a támogatási jogosultságot milyen elvek szerint osztják ki, a kiosztás módja pedig befolyásolja a jogosultságok hektáronkénti mértékét.

Az SPS boríték két alapmodell szerint osztható ki. A ?történelmi modell? szerint az üzem által a referencia időszakban (az EU-15 esetében ez 2000-2002, Magyarországnál pedig 2006) igénybevett átlagos (közvetlen) támogatást kell felosztani ugyanezen időszak támogatási területére. A ?regionális modell? esetében ? a SAPS-hoz hasonlóan ? ugyanezt a támogatást kell a teljes szántó- és gyepterületre vetíteni, de utóbbi támogatás korlátja a nemzeti költségvetés lesz. Az így kapott támogatási jogosultságok fő jellemzője tehát a számuk és az értékük. Számuk a történelmi modellben a referencia-időszak hektárszámával, míg a regionális modellben a rendszer első évében az üzem által bejelentett hektárszámmal egyezik meg. Míg a történelmi modellben a referencia időszakhoz kapcsolódó átlagos és üzemenként differenciált támogatási jogosultságot osztanak ki a termelőknek, addig a regionális modell nincs tekintettel arra, hogy az üzem milyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, milyen támogatásokat kapott vagy milyen termeléshez köthető költségei vannak.

A két rendszer előnyeinek ötvözésére alkották meg az úgynevezett ?hibrid-regionális? modellt, amely a területalapú felosztást kombinálja a történelmi referenciákkal. Ebben az esetben az SPS boríték egy előre meghatározott részét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként osztják ki, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján, üzemenként differenciáltan. Mégpedig úgy, hogy a két komponenst (fix és változó) összeadják, majd elosztják az első évben bejelentkezett területtel.

Nagy a bizonytalanság

Nem csak azért érdemes odafigyelni erre az új támogatási rendszerre, mivel úgymond már ?itt van a kertek alatt?. Fontos, hogy az SPS keretében egészen más feltételek alapján kapnak majd pénzt a gazdálkodók, mint korábban: a SAPS, illetve ? az újonnan csatlakozott tagországok esetében ? a SAPS, illetve a Top-Up keretében. Azért is, mert nem csak a keretek, illetve a feltételrendszer lesz más, hanem változnak az összegek is.

Utóbbival kapcsolatban egyelőre eléggé nagy a bizonytalanság, az új támogatási rendszer részleteiről ugyanis egyelőre nem lehet tudni sokat, az azonban biztos, hogy a jelenlegi hazai egyszerűsített kifizetések megszűnése alapvetően érinti majd a magyar mezőgazdaságot. A jelenlegi támogatási szisztéma szerint a regisztrált termelők a területalapú támogatások mellett egyéb kiegészítő támogatásokhoz is hozzájuthatnak, ilyen például az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai és egyéb kiegészítő támogatások. A támogatási rendszer átalakításával az uniós támogatáshoz ? ez évente 500 milliárd forintnyi eurót jelent ? jóval bonyolultabb számítások alapján juthatnak majd hozzá az összevont farmtámogatási rendszerben a gazdálkodók.

Az évi 500 milliárd forint persze nem sokkal több, mint az idén az agrár- és vidékfejlesztési támogatások nemzeti támogatásokkal együtt számolt 450 milliárd forintja. Nem csoda tehát, hogy az ágazatra erősen kiható politikai széljárástól amúgy is viharvert gazdák első és legfontosabb kérdése az új támogatási rendszer kapcsán az, hogy több vagy kevesebb pénzt tehetnek-e majd zsebre az SPS rendszerben, mint eddig.

A felvetés jogos, hiszen egyelőre még az is kérdés, hogy milyen viszonyszám alapján részesülhetnek majd az uniós forrásokból. Alap lehet továbbá a gazdasági eredmény, illetve az állattenyésztésben az állatlétszám is. Mindegyik megoldás esetén kérdéses azonban az időszak, amely alapján a támogatást megállapítják. Ennek kapcsán nem kis szerepe van persze a terület esetleges változásának is. Egy több éves bázis időszak is torz képet adhat az összevont farmtámogatás kiszámításánál ? kongatják a vészharangot a szkeptikusok. Nem beszélve arról, hogy a támogatási feltételek jóval szigorúbbak lesznek, mint eddig.

Előzetes kalkuláció

Fentiekből mindent összevetve az következik, hogy a gazdálkodók az SPS-ben annyi támogatást mindenképpen kapnak majd, mint eddig, de szigorúbb feltételek szerint, amiknek egyáltalán nem biztos, hogy mindenki meg tud majd felelni. A támogatás növekedése ugyanakkor ? már amennyiben valóban 2009-ben indulna az SPS ? egy ideig biztosítva van. Egy ideig ugyanis még nő a magyar gazdák között felosztható uniós támogatási keret, közeledik az EU-15 régi tagországa gazdálkodóinak támogatási szintjéhez.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) előzetes kalkulációi szerint mindenesetre az SPS rendszerben több támogatáshoz juthatnak majd a gazdálkodók. Három elképzelt üzemre vetített számításuk alapján, ráadásul az SPS feltételezett 2009-es indulásával számolva, mindhárom üzem támogatása azonos lenne 2009-ben, függetlenül attól, hogy területük, állatlétszámuk, illetve tejkvótájuk nő vagy csökken. Az alap ugyanis a 2006-os év lesz a tervek szerint, a támogatásokat ezek adatai alapján számolnák majd ki.

A Haszon Agrár előzetes kalkulációi alapján, míg 2006-ban egy 50 hektáros szántóföldre hektáronként 102,29 euró, összesen pedig 5114,5 euró támogatás járt, 2009-ben csaknem kétszer ennyi. Hektáronként 126-128 euró (SPS regionális támogatás) és 67,74 euró (kiegészítő támogatás), vagyis 193,74 euró, összesen pedig 9687 euró. A támogatási feltételek szigorodását azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni, ráadásul a képlet korántsem ilyen egyszerű.

A termeléstől elválasztott SPS rendszer kapcsán tervezett, úgynevezett magyar modellben ugyanis lehetnek termeléshez kötött támogatások is. A rendszer a tervek szerint úgy működik majd, hogy a kedvezményezettek a nem termeléshez kötött támogatásokra vonatkozólag egy összeget kapnak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elszámolása alapján. Az MVH kiszámítja a regionális komponens összegéből az igényelt jogosult földterület alapján az egy hektárra jutó regionális támogatás mértékét, amelyet közleményben tesz közzé. A regionális komponens országos értékét és a kiegészítő komponens országos értékét, valamint a termeléshez részben vagy egészben kötött támogatások összegeit és mértékeit pedig jogszabályban hirdetik majd meg.

A tervezést tovább nehezíti, hogy a magyar SPS modell alapmutatóinak tájékoztató jellegű meghatározásakor a jelenleg lehívható Top-Up országos értékkel kalkulált összegét vették figyelembe, amit az EU bizottsági döntések, egyéb közösségi intézkedések is módosíthatnak. A táblázatokban közölt adatok tehát kalkulációból származnak, csupán iránymutatónak, előzetes számadatnak tekinthetők. A végleges adatok több szabályozásbeli módosulástól, későbbi tanácsi döntésektől, valamint bizottsági állásfoglalásoktól függenek.

Jogosultság átruházása föld nélkül is

Az SPS támogatás szerzett jogon alapul, a támogatási jogosultságokat az áttérés évében állapítják meg és osztják ki. Forgalomképes vagyoni értékű jogokat testesítenek meg. Földterülettel vagy anélkül az adott tagországon, vagy régión belül értékesíthetők, bérbe adhatók ? bérbe csak területtel ?, természetes személy esetében örökölhetők. A támogatási jogosultság átruházására vonatkozó szabályozásnál a tagállamnak ? bizonyos keretek között ? szabad mozgástere van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a forgalmazás során attól függően, hogy az értékesítés vagy átengedés földdel együtt, anélkül, vagy mezőgazdasági termelők, közeli hozzátartozók között történik, eltérő mértékű elvonást alkalmaznak.

Az elvonás preferenciarendszere egyben gazdaságpolitikai prioritások meghatározását is jelenti. Elég például utalni arra a lehetőségre, hogy amennyiben a támogatási jogosultság átruházására föld nélkül kerül sor, azt a jogalkotó minősítheti spekulációs célú vásárlásnak, és így nagyobb elvonással sújtja, mint azt az esetet, amikor például a támogatási jogosultság átruházásával egyidejűleg a föld tulajdonát, illetve használatát is átruházzák, átengedik.

A támogatási jogosultság átruházásakor alkalmazandó elvonás egyik lehetséges formája a nemzeti tartalék javára történő elvonás. Ez a gyakorlatban is megteremti annak a fedezetét, hogy a nemzeti tartalékból meghatározott rend szerint támogatási jogosultságokat lehessen igényelni. A támogatási jogosultság átruházása hatósági jóváhagyáshoz köthető, a hatóságnak összesen hat hete van a jóváhagyás megtagadására, a hallgatás pedig beleegyezést jelent.

A hazai szabályozás előtt persze még számos jogi kérdés tisztázására kell sort keríteni. Meg kell vizsgálni, hogy a támogatási jogosultságok forgalmazása mennyi­ben illeszthető be a hazai jogrendszerbe, milyen összefüggései vannak az áfa, az szja, az illeték, a végrehajtás, a kisajátítás, a felszámolás és a végelszámolás jelenleg hatályos rendelkezéseivel. E kérdések tisztázására vélhetően még ebben az évben sort kell keríteni.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!