Készült: 2009. július 21. kedd

Környezetkímélő, műveletszám-csökkentő talajműveléssel a gazdák nem egyszerűen kímélik, hanem egyenesen vastagítják a pénztárcájukat. Már közel 16 ezren tőzsdéznek a korszerűbb termelési technikák révén megtakarított szén-dioxid-kibocsátással, és nyernek belőle több tízmillió dollár pluszjövedelmet a mezőgazdaságban. Persze nem nálunk, hanem Amerikában.


A mezőgazdaság üvegházhatású gázkibocsátásban való részvételi aránya 2008-ban 11,2 százalék volt Magyarországon. Ugyanakkor a teljes hazai kibocsátás 6?8 százalékát köti meg az erdők művelése és a földhasználat megfelelő kialakítása révén. A mezőgazdaság élelmiszertermelő funkciója mellett a jövőben egyik legfontosabb feladatává válhat, hogy ?elnyelje? egyéb szektorok széndioxid-kibocsátását.

Tőzsdézni a szén-dioxiddal?

Az USA mezőgazdaságában már elkezdték alkalmazni a nálunk még nem ismert ?karbontudatos? eljárásokat, illetve ezzel egy időben piaci ösztönző eszközökkel is összekötötték őket. Ennek eredményeként az elkerült kibocsátás piaci értékesítését is biztosítani tudják különböző platformokon keresztül.

Az első mintaprojektet 2003-ban hajtották végre. 2006-ban pedig már mintegy 800 észak-dakotai gazdálkodó vállalt mintegy 800 ezer hektáron, körülbelül 300 ezer tonna éves széndioxid- csökkentést. Az adminisztratív költségeket levonva a gazdák 5?20 USD/hektár pluszjövedelemhez jutottak. Akik a trágyakezelésben és az állattartási technológiák alkalmazásában is követték a Chicagói Klímatőzsde (CCX) ?protokolljait?, éves jövedelmük 10 százalékát is megszerezhették az emisszió- elkerülés révén. Az általuk elért kibocsátás-csökkentés nagyjából 100? 150 ezer személygépjármű éves széndioxid- kibocsátásának felelt meg.

2008 májusában már 16 ezer gazdálkodót számlált az emissziós tőzsde, akik a környezetkímélő technológiák alkalmazása révén, a karbonkreditek kereskedelméből jelentős jövedelmet realizáltak. 2008-ig több mint 3 millió karbonkredites tranzakciót bonyolítottak le a farmerek az erdőtulajdonosok megbízásából, összesen 26 amerikai államban.

Mivel tőzsdei termékről van szó, ezért ennek az árfolyamát is a kereslet és a kínálat alakítja, amely eddig 1?7 USD/tonna között mozgott kibocsátásmérséklési egységenként (karbonkvóta). Aki tehát tud változtatni földje, megtermelt növényei és állatállománya szén-dioxid-mérlegén, többletjövedelemre tehet szert.

Hogyan jelenik meg a tőzsdén?

A kibocsátás-csökkentés piacán a részvétel egyelőre önkéntes alapon működik. Akinek megéri ebben a programban részt venni, az szigorúan szabályozott piaci feltételek mellett kapcsolódhat be az USA tőzsdei elszámolásra alapozott klímaváltozás elleni harcába. A farmerek folyamatosan figyelik az árfolyamokat, és csak akkor vesznek részt emisszió- csökkentési programokban, ha ez megéri nekik. Az elmúlt időszakban ez nagyrészt így történt.

A megkötött szén-dioxid ?karbonkredit? (karbon-hitelezési) vagy ?offset kvóta? (kiegyenlítési kvóta) néven kerül be a tőzsdei forgalomba, melynek eladója a farmer, vagy a megbízásában eljáró szervezet. A piacra vitt gázkibocsátási megta-karítások (emisszió-megtakarítások) vevője pedig egy olyan társadalmi-gazdasági szereplő, aki kötelezettséget vállalt az üvegházhatású gáz csökkentésére, de ezt önmaga termelési rendszerén nem tudja maradéktalanul teljesíteni. Ezért ezt részben piaci széndioxid-megtakarítás vásárlásával oldja meg.

Miért van értéke?

Minden jelentős vállalkozás, amely főként a biztosítási és a pénzügyi szektorból érkezik a piacra, szeretne fenntarthatóbb termelési környezetet teremteni maga körül, ezért tevékenységéhez mérhető széndioxid-csökkentésre szánja el magát.

Az üzleti alapú megközelítés értelmében mindenki ott akar a legtöbbet húzni a nadrágszíjon, ahol az a legkönnyebb. Így lehetnek azok a gazdasági rendszerek a csökkentés első színterei, ahol nagy mennyi ségben, olcsón lehet az üvegházhatású gázok kibocsátását mérsékelni. Ilyen terület a mezőgazdaság. A kibocsátási egységek árát természetesen a gazdaság egészének kondíciója is befolyásolja, ezért a pénzügyi válság egyes időszakaiban az emisszió-kereskedelmi egységek kereskedelmét is felfüggesztették.

Szerződés és elszámolás

Ha a gazdálkodó elhatározza, hogy részt szeretne venni a programban, kitölt egy szerződést a Chicagói Klímatőzsdével, melybe belefoglalják a gazdaságában jelenleg alkalmazott talajművelést, trágyakezelési gyakorlatot, a széndioxid-kibocsátás csökkentésének elérhető mértékét, a tulajdonosi jogok helyzetét és más tisztázandó kérdéseket. Évente egyszer, ősszel várják az új belépőket. Nemzetközileg elismert, harmadik feles hitelesítést alkalmazva meghatározzák, hogy a gazdaság korábbi és újabb kibocsátási szintje között mekkora a különbség. Ezt lehet aztán ?karbonkreditek? formájában tőzsdére vinni. A gazdálkodók 3 hónapon belül hozzájuthatnak a karbonkreditekből származó jövedelemhez.

Hogyan csökkenthető a gázkibocsátás?

Négy különböző típusú mezőgazdasági projektre készült kidolgozott eljárásrend az USA-ban.

Szántó

A ?szántóföldi emissziós offset programba? bevitt földnek növénytermesztésre alkalmas állapotban kell lennie, a rajta termesztett növényt pedig minimális szántással és más, energia hatékony művelési technikával lehet csak megművelni. Nemcsak a maradványnövények beszántása, de a huzamosabb ideig fenntartott zöldborítás is beszámít a földterület széndioxid-mérlegébe, így a talaj széndioxid- megkötő képessége is tovább fokozható. A csökkentés lépései:

  • 1. Minimum öt évre szerződésben kell vállalni a szántás nélküli vagy sávos művelés betartását.
  • 2. A művelés során biztosítani kell, hogy a talajfelszín 2/3-a nem lesz bolygatva, illetve a növényi melléktermékek, maradványok 2/3-a földterületen marad.
  • 3. Művelési tervet kell készíteni, amelyből a vetésforgó, az alkalmazott agrotechnika és a potenciálisan elkerülhető emisszió mértéke egyértelműen követhető.
  • 4. A hektáronkénti széndioxid-elkerülés mértékének nagyobbnak kell lennie, mint 0,4?0,6 tonna széndioxid/ha (minimális teljesítési követelmény).
  • 5. Független harmadik fél hitelesíti az elkerült széndioxid mennyiségét. 6. Félévente elszámolás az emisszió elkerülésből származó bevételekkel.

Legelő

Az újonnan, vagy az erdőirtások helyén létrehozott rekultivációs legelők széndioxid- elkerülése szintén a talaj és a rajta megtermelt biomassza széntárolását növeli. A legelők emisszió-megtakarítási programokba vonásának legfontosabb célja, hogy a degradált területeket egy extenzív módszer segítségével ismét a termelőrendszerek részévé tehessék. A relatíve kisebb jövedelmeket az emissziós bevételből próbálják meg kompenzálni.

A csökkentés lépései:

  • 1. Minimum 5 éves szerződés megkötése.
  • 2. Alapkövetelmény a szezonális és rotációs legeltetés. Kiemelten támogatott a gyepek újratelepítése, a degradált területek helyreállítása legeltetéssel.
  • 3. A kiválasztott területnek rendelkeznie kell régiós besorolással, amely alapján az emisszió-elszámolási minimumértékek meghatározhatók.
  • 4. Minimumkövetelmény a 0,3?0,8 tonna/ ha emisszió-elkerülés.
  • 5. Minősítés független, harmadik fél által, majd félévente elszámolás a tőzsdével.

Erdősítés

Egy emisszió-elkerülés szempontjából optimálisan elvégzett erdősítés során a fák növekedési fázisban hektáronként akár 7 tonna szén-dioxidot is megköthetnek. Az erdősítés után járó karbonkreditek tipikusan a szántásmentes termesztés, a vizenyős területek beültetése, a szántóföldek fásítása vagy fűállománnyal való betelepítése, pufferzónák és biotóp hálózati rendszerek létesítéseko számolhatóak el. Az erdősítési programban a hosszú távú projektek preferáltak, melyek keretén belül új területek vonhatók be, főként a nagyvárosok tartós oxigénellátási programjaiba.

A csökkentés lépései:

  • 1. Szerződéskötés a tőzsdével (CCX).
  • 2. Nincsenek szigorúan megfogalmazott technológiák. Fontos a hosszú távú együttműködés és a bizalom.
  • 3. Az általános erdőművelési jogszabályok alkalmazása.
  • 4. Harmadik, független fél által történő elkerülés-hitelesítés, majd a bevételek elszámolása a tőzsdével.

Metánelkerülés

A metán, amely 21-szer károsabb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, főleg az állattenyésztéssel, a hígtárgyakeletkezéssel jár együtt. Ezt kivédendő az állattenyésztő telepeken metángyűjtőkkel lehet semlegesíteni, és biogáz- erőműveken keresztül energiatermelésre használni. Így a gazdálkodók sem függenek teljesen a fosszi lis energiától, hanem zárt rendszerben előállított, környezetkímélő biogázt hasznosíthatnak. Ennek a zöldenergia-formának a fosszi lis energiát helyettesítő hatását is figyelembe veszik.

A csökkentés lépései:

  • 1. 2003 és 2010 között kell vállalni a programban való részvételt.
  • 2. A régi technológiához kapcsolódó alapkibocsátást és a technológiaváltásból származó emisszió-elkerülést meg kell határozni.
  • 3. Energiatermelés esetén figyelembe kell venni az ?Emisszió-kiegyenlítés megújuló energiával? (?Emission offset from Renewable Energy protocol?) előírásait is, amelyet szintén minősíteni kell.
  • 4. Az így elszámolt energiát zöldenergiaként máshol elszámolni nem szabad.

Hibás az EU-s rendszer?

Az amerikai protokollok alkalmazása hasonló az európai agrár-környezetvédelmi programban megfogalmazott célkitűzésekhez, de merőben más technikával valósul meg. Az EU-s agrárszabályozás az egyes gazdálkodási módokhoz jövedelempótló forrást rendel. Az amerikai módszer viszont piaci mechanizmusokkal éri el a környezet védelmét. Kérdés, melyik a hatékonyabb? És ha jobb az üzleti gondolkodás, mikor jelennek meg a tőzsdén az első eladó támogatási jogosultságok mellett a megtakarított szén-dioxid- mennyiségek?

AMERIKA ELFOGADTA A GÁZKIBOCSÁTÁSI TÖRVÉNYT

Washingtonban Barack Obama győzelmének könyvelik el azt, hogy az amerikai törvényhozás elfogadta a gázkibocsátást korlátozó törvényt. (A globális felmelegedés elleni harc az amerikai elnök választási kampányának egyik kulcseleme volt.) A tervezet értelmében 2020-ig a globális felmelegedést generáló gázok kibocsátását 17 százalékkal kell csökkenteni a 2005-ös szinthez képest. A tervezetbe belevették azt is, hogy előtérbe kell helyezni az elektromos energiával működő járművek gyártását és a szén-dioxidot befogó technológiák fejlesztését.

KVÓTÁK ÉS CSÖKKENTÉSEK

A Kiotói Megállapodás rögzíti az aláíró országok üvegházhatású gázkibocsátásának vállalt mértékét. Magyarország gazdasága az előzetes reményekkel ellentétben nem olyan ütemben fejlődött, hogy kvótánkat kihasználhattuk volna, míg más országok túl is lépték azt. A Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé teszi az államok közti szén-dioxid-kvótakereskedelmet 2008 és 2012 között. Magyarország ezért tavaly szeptemberben 2 millió tonna szén-dioxid-kvótát adott el Belgiumnak, novemberben pedig több mint 6 milliót Spanyolországnak. Összesen 30 milliárd forintot kerestünk a szén-dioxidon.

A Kiotóban rögzített vállalások teljesítését célozzák az európai kötelező érvényű előírások, melyek bizonyos méretű ipari létesítmények széndioxid-kibocsátását korlátozzák. Ezzel szemben Amerikában akár egyetlen farmer is élhet az önkorlátozás jogával. Mivel ott ez jog és nem kötelesség ? ráadásul a széndioxid- megtakarításnak piaci értéke is van ? a környezetvédelem hatékony eszköze lett a karbonkvóták forgalmazása. A folyamat mozgatórugója, hogy a részvevő vállalkozások környezettudatos imázst építenek vásárlóik felé.

KISSZÓTÁR

  • Üvegházhatású gázok: Üvegházhatású gáznak tekintjük a szén-dioxidot (CO2), a metánt (CH4), a dinitrogén-oxidot (N2O), a fluorozott szénhidrogéneket (HFC-k), a perfluorkarbonokat (PFC-k) és a kén-hexafluoridot (SF6).
  • Emisszió-kereskedelem: Piaci alapú rendszer, mely az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozza. A forgatható gázkibocsátási engedélyek számának függvényében változik a kibocsátási jogok ára.
  • Alapkibocsátás és jóváírás: Az emisszió-kereskedelmi rendszerek egy típusa, mely ösztönzi a cégeket, hogy gázkibocsátásaikat a szokásos üzletmenetben (business as usual) mérhető szint alá szorítsák. A csökkentésért a cég jóváírásra jogosult, melyet eladhat más olyan kibocsátónak, aki nem tud a szokásos üzletmenet kibocsátási szintje alá menni.

Fogarassy Csaba, Szent István Egyetem

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!