Készült: 2009. július 20. hétfő

Erőszakosabb időkben erőszakosabban védekezhetünk a támadással szemben ? legalább is ezt sugallja több jogszabálymódosítás. A polgári törvénykönyvben szélesítenék a megtámadottak ?arányos védekezésének? jogát, a mező- és erdőőrök bátrabban használhatnák fegyverüket. A tolvajok azonban többnyire csendben, kis tételben dolgoznak: őket sem rajtakapni, sem feljelenteni nem lehet.


Halljuk a rádióból, hogy a lopások és a betörések száma ? válság ide vagy oda ? lényegében nem változott a megelőző évekhez képest, csak a ?szubjektív biztonságérzetünk? romlott. Akitől viszont ellopják a dinnyét, a malacokat vagy a gázolajat, joggal állítja, hogy ez több mint ?szubjektív érzés?? A rendőrség 20 ezer forintos kár alatt nem nyomoz, a mezőőrök csak a vadra és a seregélyre lőhetnek, az éjszakai állatgondozó elalszik, a többi alkalmazott pedig maga is szívesen kurtítgatja a cég vagyonát. Mit lehet ez ellen tenni?

MINDENNAPOS PROBLÉMA A legjellemzőbbek a fakivágások, valamint a terménylopások. A bűncselekményt általában helybéliek követik el, ilyenkor hamar kiderül, hogy ki volt a tettes. A károsult a kialakult kár mértékétől függően eldönti, tesz-e feljelentést. 20 ezer forintos kárig a bejelentés az önkormányzat elbírálása alá kerül.

?Lopás ellen a legjobb megoldás a folyamatos ellenőrzés, vagy a villámlátogatás? ? mondja Terjék László kiskunfélegyházi növénytermesztő. Elmondása szerint a 2007-es aszályos évben kimagasló volt a kukoricatördelés problémája. Sajnos a 300 hektáron gazdálkodó egyéni vállalkozó nem tudja megoldani az elaprózott földterület folyamatos ellenőrzését. Egy ideig bízott az önkormányzat alkalmazásában álló mezőőrök fellépésében is, de ez eredményt nem hozott. Szerinte az önkormányzat feladata lenne a szántóföldek megfelelő védelme, valamint az is, hogy elérje: a helybéliek ne használják szeméttelepként a bevetett területeket.

Annak ellenére nem változott a terménylopások mértéke, hogy törvényi módosítás történt a mezőőrök, valamint a hegyőrök jogainak bővítéséről (a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása). Tettenérés esetén akár sörétes puskával is felléphetnek.

AZ ALKALMAZOTT IS VÉTKEZIK

Terjék László számára problémát okoz még a határában lévő fasorok irtása, amely ellen még nehezebb védekezni. Ennek mérséklésére is változtatás történt az erdő védelméről szóló új törvényben (2009. évi XXXVII. törvény). A jogszabály (főleg a falopások mérséklése érdekében) szélesebb cselekvési lehetőséget ad az erdőgazdálkodók által megbízott erdőőri szolgálat kezébe.

A gazda mindezek ellenére mégis szerencsés embernek mondja magát, hiszen nagy veszteséget jelentő betörés nála még nem történt. Az év végére egy felújított magtároló átadását tervezi, ahol több vagyonvédelmi technika bevezetésén is gondolkozik. Legbiztonságosabb módszernek az érzékelős riasztóberendezéseket találja, valamint a jól bevált, képzett, őrző- védő kutyákat.

A mezőgazdasági vállalkozók vagyonkurtítására jellemző még a munkahelyi lopások problémája, az üzemanyag-leszívás és a kisebb értékű, mozdítható dolgok eltulajdonítása.

VÉDEKEZÉSI TECHNIKÁK LOPÁS ELLEN

Általában éjszaka történnek a bűncselekménynek minősülő lopások, és ezek előre megszervezettek. A tulajdonos ilyenkor csak a biztonsági rendszerben bízhat ? de van, aki még ebben sem. Koreny Gábor a Szent István Egyetem GAK Kft. Józsefmajori Kísérleti és Tangazdaság 90 tehenes telepének vezetője. A termeléshez szükséges viszonylag korszerű felszereltség magas értéket képvisel, nem is bíz semmit a véletlenre: kiköltözött a te-lepre. Véleménye szerint ?csak akkor érezhetjük a tulajdonunkat igazán biztonságban, ha azt mi magunk védjük.?

Mindemellett a modern technika ? biztonsági kapu, kiképzett kutyák és mozgásérzékelős világítás ? is a telep védelmét szolgálják. Ezek miatt a telepvezető nem tartja szükségesnek a lopás elleni biztosítást. Négy éve a telep vezetője, ez idő alatt egyszer volt példa betörésre, ekkor nagyobb értékben munkaeszközöket vittek el. Elmondása szerint ?a tettesek biztosan ismerték a környéket, mert rövid idő alatt eltulajdonították azt, amire szükségük volt.?

BIZTONSÁGI ŐR VAGY ÉJSZAKAI MŰSZAK?

Az értékvédelem a gazdaságok, illetve a mezőgazdasági ágazatok méretétől függően különféle technikával valósítható meg. Például Bács-Kiskun megyében egy tojástermelő telepen az üzem teljes zártságára fordítanak nagy gondot ? az állatvédelmi szempontok miatt is. Éjjeli állatgondozók biztosítják az állandó felügyeletet, és ellátják az állatokat a felmerülő problémák esetén.

A főállattenyésztő elmondása szerint így lényegesen olcsóbban jönnek ki, mintha őrző-védő cég szolgáltatását vennék igénybe, és még az állatokról is gondoskodnak. A főnök villámlátogatásokkal arról is meggyőződhet, hogy ténylegesen elvégzik a munkájukat, és nem alvással töltik az éjszakát.

Győr?Moson?Sopron megyében, a Kunszigeti Zöldmező MgTSZ elnöke, Szalay Győző másként vélekedik erről. Szerin-te ?a járőrszolgáltatás igenis fontos, ugyanis az ilyen cégek lopás elleni biztosítási kötelezettséget vállalnak, így a gazda rábízhatja magát az általa kiválasztott cégre?. Pár héttel ezelőtt 35 malacot loptak el a telep területéről. ?Megszervezett betörésről lehet szó? ? mondja az elnök, hiszen az elkövetők céltudatosan a hizlaló melletti kerítésrészt rongálták meg. Szerinte a lopás aktualitását az adta, hogy az előzetes hírverésnek köszönhetően a környéken elterjedt, hogy eladóvá serdült malacok vannak a telepen, de persze a dolgozóktól is származhat az információ.

MINDENT BEKAMERÁZNI

A betörés annak ellenére megtörtént, hogy járőrszolgálat védi a telep területét, melyre nem mellékesen havi bruttó 500 ezer forintot költenek. A kár mértéke megközelítőleg 700 ezer forint. A rendőrségi vizsgálat eredménye ? jobban mondva eredménytelensége ? után a szövetkezet jogásza kártérítési eljárást indít az őrző-védő cég ellen.

Az elnök azt is elmondta, hogy utoljára öt éve volt nagyobb értékű betörés, ekkor három darab 150 kilogrammos kocasüldőt vittek el. Akkor határozta el a szövetkezet elnöksége, hogy több pénzt fordít az értékvédelemre. Ennek következményeként megcsináltatták a major körüli kerítésrendszert, mozgásérzékelős lámpákat szereltettek be, és akkor egyeztek meg a járőrszolgáltató céggel is. A havi szolgáltatás díján kívül évente 300 ezer forintot költenek még a telep biztonságára.

Szalay úr már nyolc éve a termelőszövetkezet elnöke, vezetése alatt az első években többször fordult elő állatlopás, az elmúlt öt évben viszont csak most először. A történtek után riasztóberendezések elhelyezésén, valamint ipari kamerák beszereltetésén gondolkozik, nemcsak azért, hogy az állatok védelméről gondoskodni tudjon, hanem azért is, hogy a dolgozókat megfigyelhesse.

Kisebb értéket képviselő lopások ugyanis gyakrabban előfordulnak, esetenként az önindítót vagy a generátort lopják le a traktorról, vagy terményt, növényvédő szert tulajdo-nítanak el. Ezek ellen nehéz védekezni, és nem is mindig érdemes feljelentést tenni. ?A kamerás rendszer csökkenti a dolgozói lopások mértékét, és talán végre az is kiderülne, hogy kik az elkövetők.?

HA VINNI AKARJÁK, AKKOR VISZIK!

A mezőgazdasági lopások tényleges mértékét nagyon nehéz számokban kifejezni. Ennek egyik oka, hogy jelentős részük el sem jut a végrehajtó szervekig. Az viszont megfigyelhető, hogy a lopások száma és a károk mértéke összefüggésbe hozható a mezőgazdasági ágazatokkal, illetve az üzemek méretével. A megkérdezett gazdák elmondása szerint a terménylopások száma csökkent az elmúlt években. Ez leginkább annak köszönhető, hogy mérséklődött a háztáji gazdaságok jelentősége, és ennek eredményeként csökkent az itteni takarmányszükséglet. Mindez nem vonatkozik az értékes szántóföldi zöldségekre, ezeket továbbra is szívesen viszik.

Az állattenyésztő vállalkozások esetében a betörések a nagyobb telepeken jelentkeznek gyakrabban. Az egyéni vállalkozók ugyanis általában kint élnek a telepen, vagy a telep tőszomszédságában, és a jelenlétükkel védik a jószágot. A közepes üzemeknél elsősorban a kialakított technikától függ, hogy a betörés milyen eredményességgel valósul meg. Hátrány, ha a major nagy területen, szétszórt épületekkel helyezkedik el, de az is, ha az istállók túlságosan egymás takarásában vannak.

Egy korábban fegyveres őrszolgálatot biztosító cég vezetője úgy nyilatkozott lapunknak, hogy ?amit nagyon el akarnak vinni, azt el is viszik?. Őket korábban dinnyeföldek, libatelep és juhászat őrzésére kérték fel, esetenként a már begyűjtött terményt, például a zsákos diót kellett fegyverrel, kutyával védeniük.

?Éjjelente 100 kilométert kellett beutaznom, hogy a több helyszínen dolgozó őröket magam is ellenőrizzem. Ma már a vidékiek nem tudják megfizetni ezt a szolgáltatást. Vannak persze cégek, akik az erős konkurencia miatt nyomott áron és garanciával együtt is elvállalják a feladatot, de ha baj van, nagyon megüthetik a bokájukat.? A név nélkül nyilatkozó szerint az ilyen cégek többnyire nyugdíjas rendőröket, katonákat alkalmaznak ?játékpisztollyal?.

Úgy látja, ebben az ágazatban legszívesebben egy harapós kuvaszt, komondort vagy egy nagytermetű keverékkutyát vetnek be, amelyik riasztja az öreg portást. Sokat nem lehet várni ettől a megoldástól.

VAGYONVÉDŐ JOGSZABÁLYOK

A 20 ezer forint alatti értékű lopás csak szabálysértésnek minősül, és a nyomozati cselekmények lefolytatása az önkormányzati jegyző(!) hatáskörébe tartozik. Ilyen kis értékű mezőgazdasági lopás esetében csak akkor nyomoz a rendőrség, ha azt közlekedésrendészeti szabálysértéssel együtt, halmazatban követték el. (Például az illetőt gyorshajtás miatt megállítják, és csomagtartójában frissen lopott paradicsom van.)

  • A polgári törvénykönyv nem önvédelemről, hanem jogos önhatalomról beszél. A jog általában tiltja az önbíráskodást (eszerint a visszatámadás még erős felindultság esetén is büntethető), és általában csak a támadással arányos védekezés alkalmazását teszi lehetővé. A jelenlegi módosítások azt célozzák, hogy ne a támadáshoz és a védekezéshez használt eszközök legyenek egymással arányban, hanem a támadó és a védekező fél összes fizikai, pszichikai adottságságát mérlegeljék, amikor az arányosságról döntenek. (Például egy 70 éves öregember akár le is lőheti azt a 30 éves fiatalt, aki puszta kézzel támad rá.)
  • A 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, annak védelméről és az erdőgazdálkodásról szól. Az új törvény az erdőőri szolgálat tagjainak jogkörét bővítette (a falopások miatt).
  • Az 1997. évi CLIX. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szól. A mezőőr jogköre újabban annyiban bővült, hogy sörétes puskát használhat ? bár csak a vadak és a seregélyek ellen. Ténykedését felerészben az önkormányzat (a helyiek befizetéseiből), fele részben az állam finanszírozza.

A VÉDELEM 7 LEHETSÉGES MÓDJA

  • 1. A leghatásosabb védelmi módszer az állandó felügyelet. Ez lehet a tulajdonos, az éjszakai állatgondozó, a portás vagy egy megbízott járőrszolgálatot teljesítő cég is. A választás a cégmérettől függ. A felügyeletet is felügyelni kell (villámlátogatások).
  • 2. Ha az önkormányzat mezei őrszolgálatot tart fenn, ennek fenntartásához járulékot szed.
  • 3. A kisebb területen található telepet érdemes kerítésrendszerrel körbe venni, éjszakára pedig elengedni a kutyákat.
  • 4. Jelző kutyának legalkalmasabb a puli vagy a pumi. Őrzésre legszívesebben a komondort, a kuvaszt és a nagytermetű keverékkutyákat vetik be. Ritkább, hogy kiképzett német juhászok, rotweilerek és dobermannok segítik az őröket.
  • 5. A legolcsóbb védelmi eszköz a mozgásérzékelő lámpa. Érdemes ezt riasztókkal, riasztás-ellenőrző szolgáltatással kombinálni.
  • 6. Ha a saját munkaerőnkben sem bízunk, alkalmazzunk ipari kamerákat.
  • 7. Kössünk értékeinkre biztosítást!

Kránitz Lívia

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!