Készült: 2009. június 23. kedd

Korlátlan profit korlátozott veszteséggel ? a pénzügyi válság hatására meredeken zuhanó árfolyamok, megfeleződő vagyonok időszakában ez különösen csábító lehetőség. Az opciók ? némi díj leszurkolása után ? éppen ezt a lehetőséget kínálják bárkinek.


A válság egyfelől bizonytalanság, másfelől lehetőség. Egyaránt használhatják az opciókat vállalkozók, kereskedők a forintárfolyam ingadozásának kivédésére, a gazdák a bevétel biztosítására, a pénzüket megforgatni akarók pedig egy-egy ?tuti tipp? megjátszására.

Széles körben

A jellemzően befektetési társaságoknál, kisebb pénzügyi cégeknél már néhány százezer forinttól is elérhető opció voltaképpen jogosultság. Méghozzá gyakorlatilag bármilyen befektetési termék vásárlására vagy eladására: a magyar vagy külföldi tőzsdei részvényekre (előbbire most még olyan kicsi az érdeklődés, hogy a lehetőség inkább csak elvi), devizákra, kamatokra, nyersanyagokra, gabonákra.

Megvásárlásakor úgynevezett mögöttes befektetési eszközre (például az euró? forint árfolyamra) vonatkozó jogot veszünk (ez lehet döntésünk szerint vételi vagy eladási jog), egy előre megadott határidőig (jellemzően legfeljebb 12 hónapig), egy általunk előre meghatározott árfolyamon (előző példánknál maradva legyen ez 280 forint/euró) és ugyanígy meghatározott mennyiségre.

Többet ér, ha ugrál az ár

Ezért a jogosultságért cserébe díjat kell fizetni. Ez az opció ára, amely annál magasabb, minél változékonyabb a mögöttes termék árfolyama (azaz mennyire ?ugrál? az euró?forint kurzus), vagyis vételi jognál minél magasabb, eladási jognál minél alacsonyabb a pillanatnyi árfolyam. Azaz minél nagyobb a benne rejlő lehetőség, és minél jobb üzletnek tűnik már most is élni a joggal, tehát a piaci árnál olcsóbban vásárolni, vagy eladási jognál drágábban eladni.

A nyereség ugyanis itt keletkezik: ha például jogosultságot vásárolunk arra, hogy ez év végén 280 forinton válthassuk át forintunkat euróra, és közben mondjuk 310 forintra gyengül a nemzeti valuta árfolyama, a profitunk 310 ? 280 = 30 forint, minden egyes euróra.

A húszforintos euró

Ebből jön le az opció ára (ezt bonyolult számításokkal a megbízott bróker számolja ki), ami például egy 2009 decemberének végén lejáró, a mai árfolyamnak megfelelő, 280 forint/eurós átváltást lehetővé tevő vételi jognál most éppen 20 forint, eurónként. A végső nyereség 30 ? 20 = 10 forint eurónként, ami nem rossz, tudniillik csak a jogot kell kifizetni, a mögöttes termék árát nem. Azaz befektetésünk, amellyel nyerni lehet, mindössze a díjként kifizetett 20 forint minden egyes euróért. Nem pedig a mostani, vagy a majdani 280 forintos ár (részvényopció vásárlásakor a költségeket növelheti a bróker jutaléka). A 20 forintos díjra vetítve a 10 forintos nyereség már 50 százalékos profit.

Csak a díj ugrik

Persze veszteni is lehet, például ha a forint (részvény, nyersanyag, azaz bármilyen eszköz) árfolyama nem gyengül legalább annyit, mint amennyit díjként kifizetünk, azaz az euró nem ér majd év végén minimum 300 forintot. Hanem csak mondjuk 290-et, ekkor ugyanis 10 forintot nyerünk ugyan, de ezért 20 forintot fizettünk ? ez már 10 forintos, azaz 50 százalékos mínusz! Ami komoly összeg is lehet, lévén a brókerek általában minimálisan 50 ezer euróra vagy dollárra kötnek (részvényeknél legalább 100 darab van egy ?csomagban?, szaknyelven kontraktusban).

Ötvenezerszeres profit?

A példánál maradva 50 ezerszer 20 forint (1 millió) a fizetendő díj, és ha karácsonyra 310 lenne az árfolyam (a forint gyengülésére a rossz gazdasági adatok némi alapot is adnak), a nyereség is 50 ezerszer 10, azaz 500 ezer forint, 320- as árfolyam esetén már 1 millió ? az árfolyam emelkedésével pedig elméletileg bármekkora lehet. A veszteség viszont legfeljebb az opciós díj (példánkban 1 millió). Persze ez is sok, így a ?hétköznapi embernek?egy ígéretes opcióra a megtakarításoknak csak néhány százalékát érdemes elköltenie.

Kolozsi Gábor

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!