Készült: 2016. február 04. csütörtök

Az üzemi balesetekért a munkáltatót kártérítésre is kötelezhetik. A pénztárcánk megóvása érdekében ildomos munkáltatói felelősségbiztosítást kötnünk, így a biztosító fizet helyettünk, ha beüt a baj. de még jobb, ha a munkavédelmi szabályok betartásával megelőzzük ezt.

 

A tavalyi évben összesen 760 munkabaleset volt az agrárgazdaságban, ami elsőre nem tűnik soknak, hiszen még az összes munkabaleset négy százalékát sem éri el. Azt azonban nem árt tudni, hogy az összes foglalkoztatottságból a mezőgazdaság részesedése ugyancsak alacsony, így talán némiképp érthető az országos szinten kisebb balesetszám.

Veszélyes üzem

A mezőgazdasági munkavégzés során szinte minden lépésünknél ott leselkedik ránk a veszély. Elvégre óriási gépekkel és munkaeszközökkel dolgozunk. Sokszor vannak éles, vágó, esetleg forgó eszközök a közelünkben. Elég, ha a betakarítógép oldalát járó cséplőszerkezetnél felnyitjuk, és ott elszakad egy ékszíj, netalántán elkapja valamelyik gyorsan forgó ékszíjtárcsa a rajtunk lévő ruha egy darabját. Az ilyen fatális hibák akár végzetes kimenetelűek is lehetnek.
A balesetek többsége simán megelőzhető, ha a munkavédelmi szabályokat ismerjük, betartjuk és betartatjuk. Sajnos hazánkban sokan még mindig nincsenek tisztában az előírásokkal, vagy ha mégis, akkor felesleges adminisztratív tehernek tartják, és a mindennapi gyakorlatban figyelmen kívül hagyják. Hiába a munkavédelmi oktatás vagy védőburkolat, ha a munkavállaló fittyet hány a saját biztonságára, és a munkáltatói utasítás ellenére veszélybe sodorja magát.

Ki a felelős?

Persze amikor egy baleset következtében megsérül a dolgozó, mindenki mutogat mindenkire, és senki nem vállalja a felelősséget azért, amit tett, vagy amit éppen nem tett meg. Bizonyos esetekben a munkáltatót anyagi értelemben is felelőssé tehetik az üzemi balesetek miatt. Mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja (például tanúkkal vagy szakértői véleménnyel), hogy a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Szélsőséges példával élve, ha valaki szándékosan és elháríthatatlan módon belenyúl működés közben a kombájn vágóasztalába, akkor a munkáltató mentesülhet az alól, hogy a munkavállaló egészségkárosodása miatt kártérítést fizessen. De általában ilyen esetben is a munkáltatót fogja terhelni a táppénz, és a kieső dolgozó miatti csökkenő termelékenységből fakadó teher.
Éves szinten közel egy milliárd euró az az összeg, amit az európai munkáltatók a munkavállalók keresőképtelensége miatt fizetnek ki. Sajnos a baleseti statisztikákat tekintve elmondható, hogy különösen a kis- és középvállalkozások az érintettek az üzemi balesetekben. Ennek oka, hogy egyrészt ők adják a foglalkoztatás többségét, másrészről náluk számos hiányosság tapasztalható a munkavédelem területén. Ennek oka főleg az, hogy kisebb méretükből fakadóan a többségnél nincs olyan jól felépített és automatizált vállalati rendszer és ellenőrzési mechanizmus, mint a multinacionális cégek többségénél. Így sokszor a dolgozók hiába vesznek részt a munkavédelmi oktatáson, sokszor már aznap sem tudják, hogy mi hangzott el az előadáson. A munkáltatók pedig sokszor elmulasztják a szabályok betartásának belső ellenőrzését.
Ezen sokat segíthet egyébként egy külsős alvállalkozó, aki a munkavégzés során teljes körű felelősséget vállal a gépeiért, az embereiért és az esetleges balesetekért is.

Miért jó a biztosítás?

Munkáltatói felelősségbiztosítás esetén a munkahelyi balesetből következő kárkövetelésekre meghatározott mértékig a biztosító nyújt fedezetet. A biztosítási esemény olyan baleset, ami a dolgozót a szervezett munkavégzés során éri. A biztosítás szerződéstől függően kiterjedhet nemcsak a dolgozó kárigényére, hanem a baleset miatt a munkáltató oldalán felmerülő egyéb költségekre is. Ilyenek például: az ügyvédi díj, az ügyvéd készkiadásai, a munkavállalónak nyújtott egészségbiztosítási ellátás díja is.
A biztosítási szerződést a munkáltatónak kell megkötnie, a biztosító kockázatviselése általában a szerződés aláírásával veszi kezdetét, és főszabályként határozatlan időre kötik meg a felek. A biztosítási díjat ugyanúgy fizethetjük, mint bármely más biztosítás esetében, tehát lehet átutalás, csekkes befizetés is. A fizetés gyakoriságának megállapításában is rugalmasak a szolgáltatók. Élhetünk a fedezet-kiterjesztés jogával, ily módon a biztosításunk kiterjed a kölcsön-munkavállalókra, vagy akár a távmunkában dolgozókra is. Ez a biztosítási díj emelkedését fogja magával vonni.

Önrész és kárlimit

A bekövetkező károkat a biztosító nem teljes egészében fogja kifizetni. Ennél a biztosítás típusnál az önrész általában a kárösszeg tíz százaléka. A biztosító nem vállal korlátlan fizetési kötelezettséget, hanem meghatároz egy kárlimitet is. Maximalizálni szokás a káronként kifizethető összeget, valamint az éves szinten kifizetésre kerülő összeget is. Egy általános szabályok szerint, speciális igényeket nem tartalmazó biztosítás esetén a káronkénti limit három-ötmillió forint körüli, míg az éves limit tíz-tizenötmillió forint lehet. Persze az egyes társaságok ettől eltérő biztosítási termékekkel is jelen lehetnek a piacon.
A limiten felüli összeget a biztosító nem fogja kifizetni. A limit alatti kárösszeget is csak az önrész csökkentésével kalkulált összeg alapján teljesíti a biztosító. Tehát ha tíz százalékos önrésszel kötöttünk szerződést, és egymillió forint kárról beszélünk, akkor a biztosító ebből csak kilencszázezer forintot fog megtéríteni.
A biztosítási díj függhet az alkalmazottak számától, a vállalkozás árbevételétől, a káreseményenkénti limittől, az éves limittől, a fizetési módtól és gyakoriságtól. Az alacsonyabb kárlimitű biztosítások már pár esetleg néhány tízezer forintos éves díj mellett megköthetőek. Ám mindig érdemes végiggondolni, hogy egy nagyobb limitösszegű biztosítás nem kerül sokkal többe, de ha baj van, és fizetni kell, akkor igen hasznos lehet.

Amire nem érvényes

Amennyiben általános szabályok szerinti biztosítást kötünk, akkor jó tudni, hogy a biztosító helytállási kötelezettsége korlátozott lesz. A szolgáltató nem fizet például a foglalkozási megbetegedések, valamint az egyéb nem baleseti esemény miatt támasztott kárigények miatt. Továbbá a biztosító nem köteles helytállni a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetekért. Ez alól azonban kivételként fogalmazhatják meg a biztosító társaságok, hogy ha a baleset a munkáltató tulajdonában álló vagy általa bérelt szállítóeszközzel valósul meg, olyankor a szolgáltató ugyanúgy helytállhat.
Kiterjesztett fedezeti záradék nélkül a biztosítás nem terjed ki a kölcsönvett és a távmunkát végző munkavállalóra. Emelt összegű biztosítási díjért ki tudjuk terjeszteni a biztosítást erre is.

A biztosító megtérítési igénye

A munkáltatói felelősségbiztosítás megkötése nem azt jelenti, hogy innentől kezdve nem kell foglalkozni a munkavédelemmel. A biztosítást sokkal inkább csak vész esetén alkalmazható mentőmellénynek tekintsük, mintsem golyóálló mellénynek. A biztosított súlyosan gondatlan károkozása esetén a biztosító az általa kifizetett biztosítási összeget visszakövetelheti. Bemutatunk néhány esetkört, amikor a biztosító megtérítési igénye felmerülhet:
•    a baleset (három éven belül) ismételten ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be;
•    a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be;
•    a munkavédelmi felügyelőség munkavédelmi szabályok megsértése miatt egymillió forintos bírságot szabott ki a munkáltatóra;
•    a biztosított a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végezte;
•    a munkavállaló megfelelő biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett;
•    a kárt ittas vagy bódult állapotban való munkavégzés miatt következik be vagy az ilyen állapot közrehatásának következtében.

A munkavégzéssel kapcsolatban bekövetkező balesetek esélyét száz százalékban kizárni sajnos nem tudjuk, a kockázatokat azonban csökkenthetjük, ha a munkavédelemre kellő figyelmet fordítunk. Ám ahol technika működik, ott óhatatlanul is előfordulhatnak műszaki és emberi hibák. A balesetből fakadó kárigények megfizetése komoly terhet róhat minden vállalkozásra.. Amikor biztosítást kötünk, azzal némi nyugalmat is vásárolunk.


Mezőgazdasági „Darwin-díjazottak”

1.    Egy traktoros egy gát tetején haladva gépével megcsúszott. A traktor a vízbe borult, míg ő maga a fülkéből kiesve a gép alá szorult. A kiesés oka az volt, hogy a vezető a fülke ajtaját előzőleg leszerelte.
2.    A kezelő egy homlokrakodó géppel a marhaistállóból a trágyát tolta ki. Az oldalsó ablakon kihajolt, és az előrehaladó tolólaptartó szerkezet a fejét a fülke oldalfalához szorította. Azonnal életét vesztette. Az ablakról előzőleg leszerelték a biztonsági rácsot.
3.    Egy mezőgazdasági vontatóval vontatott 24 tonnás pótkocsi rakfelületét a gépkezelő a terménybillentés után nem eresztette vissza, és nekiment a nagyfeszültségű villanyvezetéknek, aminek következtében halálos áramütést szenvedett.
4.    Lucernaszecskázás közben egy mezőgazdasági dolgozó a lucernaszállító pótkocsit húzó traktor vezetőfülkéjébe, a sofőr mögé ült be, hátát a hátsó ablaknak vetve. Az MTZ belement egy gödörbe, és a hátsó ablaküveg szétdurrant. A dolgozó az ablakon kiesett, a pótkocsi pedig átment rajta.
5.    A gép kezelője szárzúzóval dolgozott, amikor eltörött a kardántengely. Az illető gépével visszament a műhelyhez, leszerelte az eltört tengelyt. Egy ún. krokodilemelővel megemelte a gépet, amelyet nem jól rögzített. Az emelő kiesett a szárzúzó alól, és a gép a traktoros mellkasára zuhant.
6.    A tanyagazda kézi erővel rakodta a takarmányt a silófal alól a lovaskocsira. Munkavégzés közben a silófalról nagy mennyiségű takarmány szakadt le, és maga alá temette a tanyagazdát, aki a helyszínen elhalálozott.
Forrás: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség
=keret=



Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!