A 142 millió lakossal és 220 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkező Oroszország a nyolcvanas és még a kilencvenes években is a magyar agrárexport komoly felvevőpiacának számított. Az elmúlt 13 év során már csak a 10. legfontosabb célpiacunkká vált (2011-ben 193 millió euró exportárbevétellel és közel 3 százalékos részaránnyal).

Meglehetősen bonyolultra sikeredett ez a sokszereplős támogatási konstrukció. De van idő a rendelet alapos tanulmányozására. Szeptember elsején lehet benyújtani az első pályázatokat a legfeljebb 90 ezer forintos számítógép-beszerzési támogatásra.

Sokat tehet a hazai vidék–város ellentét enyhítéséért az RTL legújabb sorozata. Többet, mint akárhány százmilliós imázskampány. Az új valóságshow képei azt sugallják: szép az ország, élhető a vidék, értékes, jóravaló emberek a gazdák. A műsor első adását többen nézték, mint az európai focibajnokság döntőjét.

Néha a legeszementebbnek tűnő dolgoknak van a legnagyobb sikerük. A sárgadinnyelekvár önmagában is szokatlan, de szarvasgombával együtt végképp felpiszkálja a kíváncsiságunkat. És ami a legjobb: a leleményesség kifizetődő.

A hatalmas latin-amerikai ország alig harminc év alatt jelentős behozatalra szoruló élelmiszer-importőrből nőtte ki magát a világ egyik legfontosabb éléskamrájává. Sikerült felzárkóznia a világ vezető exportőrei – USA, Kanada, Ausztrália, Argentína és az Európai Unió – mellé. A brazil siker titka: kedvező időjárás, olcsó munkaerő, egy teljesen liberalizált piac, elegendő tőke és egy távlatokban gondolkodó állami agrárintézet.

Június 22-től pályázhatunk élelmiszer-ipari beruházásokra. A támogatást kicsik és nagyok, mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termelők is igényelhetik. A borászokat, a pálinkafőzőket és a halfeldolgozókat most viszont kizárták a pályázatból.

Oroszországot a WTO gyakorlatilag felvette a tagjai közé. Moszkva már nem tilthatja ki kedve szerint a külföldi árut. Ez következményekkel jár a magyar mezőgazdaság számára is.

A válság hatására egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy külföldön nyaraljanak. Az itthon pihenők elsődleges célpontja a Balaton – főként, ha szeretik a horgászatot. Idéntől új szabályozási rendszert dolgozott ki a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

A kereskedők kajtatnak az ótermésű búza és kukorica után, de megtörténtek az első kötések az idei napraforgóra, repcére is. Május van – elkezdődött a latolgatás, mivel és mennyit érdemes várni.

A politika gyakran veszi elő a külföldi földbirtokosok elleni fellépés ütőkártyáját. A „hazai föld hazai kézben” szlogen nem tűr ellenérvet. De tényleg a külföldiek uralják a hazai termőföldeket?

Tökből, lenmagból, dióból keresett olajritkaságok sajtolhatók, a folyamat melléktermékei pedig szintén értékesíthetők. Ha belefogunk, itthon is, külföldön is találunk rá vevőt.

Milyen permetszert használjak, mit vessek vagy ültessek, hogyan kerülhetők el a kölcsönös megfeleltetés szankciói? Kérdezzem egy másik gazdától, vagy nézzem meg a neten? Ha már ön is feltette ezeket a kérdéseket, akkor gondoljon a szaktanácsadókra!

A tojást tartóban, a krumplit raschel-zsákban, a bort palackban lehet eladni. A melegágyhoz fóliát, az almához konténert kell használni, és ezek után mind termékdíjat kellene fizetni. Vigyázat, a nagy cégeket jobban figyelik!

Április 15-től megszólalnak a puskák a magyar tájakon, megérkeznek a külföldi vadászvendégek, indul az őzbakszezon. A tavaszi szárazságban levél híján jól látszik a vad az erdőben.

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
eladó szántó