Széchenyi 2020
Készült: 2012. november 30. péntek

Szeptember végétől kegyesen alakult az időjárás. Úgy néz ki, decemberig nem jön fagy, ezért a legkésőbb elvetett repceállományok is jól megerősödhetnek. És megtörténik a csoda: gyönyörű állomány mehet a télbe – egyetlen permetezés nélkül!


Idén sokkal kevesebben akarták elvetni a repcét, mint az elmúlt években, ami nem csoda. Sem a talajállapot, sem a tavaly őszi tapasztalatok nem csináltak hozzá kedvet. Végül az országban 195 ezer hektár került elvetésre. Akik rászánták magukat, hogy a száraz talajba döngöljék a magot, most jóval alaposan jártak el – egyesek az öntözéstől sem riadtak vissza. Végül pedig a bátraké lett a szerencse.

Öntözve is belevágunk

A Békés megyei Szarvason Lestyan-Goda Zsombor növényvédelmi szaktanácsadó nemcsak saját 200 hektárnyi repcéjükről nyilatkozott elégedetten. A rábízott másik 300 hektárnyi – sőt a környékbeliek összes táblája – ígéretes képet mutatott novemberben.

„A helybéli idősebbek azt mondják, olyan még nem volt, hogy három egymást követő év egyikében ne jöjjön be a repce. Így aztán szeptemberben folyamatosan vetettünk, van olyan tábla, ahol szeptember 29-én került földbe a mag. Sajnos a szárazság miatt nálunk öntözni is kellett. De azóta a csapadékos és a meleg idő ideális ütemben követi egymást, és még nem fagyott. A legkésőbb vetett növények is elérték a hatleveles állapotot, most ezek gyökérnyak-vastagítása van soron. A legkorábban vetettek már nyolclevelesek, regulátorozni kellett őket.”

A Hilesz Farm Kft.-nél fontosnak tartják az öntözést. Zsombor szerint ebben a körzetben még a repce esetében is kifizetődik ez. Tapasztalata szerint öntözéssel egy száraz évben csökkenthető a kártevők elleni védekezések száma is, miközben a hozamok elérik a négy tonnát.

„Egy tábláról 560–600 ezer forint bevételt produkáltunk, miközben a ráfordítások megálltak 300 ezernél. Idén többet hozott a repce, mint a hibridkukorica!” A szakember szerint ehhez az kell, hogy komolyan vegyük a növényt. Ahogy fogalmaz, a repcét nem lehet „félig” csinálni. A permetezéseket előrejelzésekhez köti, és nagy gondot fordít a növény harmonikus táplálására, a lombtrágyázásra is.

Kunmadaras térségében, a tizenegynéhány aranykoronás jászsági szikesen gazdálkodók nagy része a túzok-élőhelyfejlesztéséért kapott pénzből próbálja kiegészíteni szerényebb jövedelmét. Ezzel együtt akad olyan cég is, amely 230 hektáron vetett az idén repcét. Ez egyrészt éppen az AKG-célprogram sajátosságaiból ered: a túzok mellé kötelező az 5 év alatt egyszer repcét is vetni (10 százalékban) – és ez náluk éppen most vált esedékessé. Másrészt a gazdák „kemény magja” fanatikusan hisz a növényben – az errefelé rendszeres aszály ellenére is. Harmadrészt nincs akkora állatállomány, amelyik felszívná a talajszerkezetre hasonlóan üdvös hatású repce-alternatívákat, azaz a pillangósokat.

„Nagy állattartó, aki maga bekeverné a borsót, nincs a környéken, a takarmánygyártók pedig teljesen átálltak szójára. Lucernával csak az foglalkozik, akinek van kérődző állata, a többieknek pedig nem marad más a vetésforgóba, mint a repce” – magyaráz az egyik gazdálkodó. A kései csapadék miatt itt is szokatlanul sokára, szeptember utolsó dekádjában került földbe a mag. A bolhát és az álhernyót így szerencsésen elkerülte a növény.

„Aki lineár alatt időben vetette, az a környék összes bolháját begyűjtötte!” – mosolyog a kunmadarasi gazda, aki áldja a szerencséjét, hogy a kései vetéshez ilyen hosszantartó, langyos ősz társul. Már egy fagy is le tudta volna állítani a növényt, de így most hatleveles állapotban van, noha a gyökérnyak még nem érte el a ceruzavastagságot. Ha november végéig így marad az idő, nem kell többet drukkolni érte, hogy kibírja a telet.

Ahol vissza kellett fogni

Kocsis Imre növényvédelmi szaktanácsadó 1500 hektárnyi repcét felügyel zömében Tolna és Baranya megyében. „A tolnai földeken gyönyörűen fejlettek a táblák, november elején már a szeptember második felében vetetteket is regulátorozni kellett. Baranyában korábban vetettek, két nagygazdaságnál 170 és 260 hektárnyi területen porba került a mag, azt már októberben regulátorozni kellett. A repce akár mínusz 5 fokos hidegig folyamatosan nő, nagyon oda kell figyelni, hogy időben megállítsuk, és inkább a gyökerét vastagítsuk. Láttam már olyan február végi fagyot, amelyik kiszakította a növényt a talajból.”

A dunántúli szaktanácsadót is meglepte a táblák mostani jó állapota. A körzetben nem lanyhult a vetési kedv. Aki vállalta a kockázatot, bizakodó. Igaz, hogy a szep­tember száraz volt, de legalább nem akadt gond a bolhával, és a repcedarázs álhernyója is csak negyedannyi mennyiségben volt jelen. Védekezni nem kellett ellene. Az esőkkel szépen, egyenletesen kelt az állomány, és a kései vetések is megerősödtek.

Baranyai László Vas megyében gazdálkodik, minden évben 100 hektár repcét vet, ez hol jobban, hol rosszabbul sikerül. „Idén már augusztusban kaptunk egy kis esőt, úgyhogy a vetés normál időben, kellően nedves talajba történt, és azután is jött újabb csapadék. Úgyhogy mostanra már szép nagy, erős a repce, régen leregulátoroztam. Idén kedvez az időjárás a repcének, bárcsak ennek a sok jónak a fele tavaly jött volna!” – sóhajt a gazda, akinél megszokott a 3 tonnás termés. Mivel Tokorcson időben kikelt a növény, a bolha is meglátogatta, ám a repcedarázs álhernyójával itt sem volt probléma. Baranyai László elégedett az állománnyal, a kifagyásától sem tart.

Pár kilométerrel odébb, immár Győr-Moson-Sopron területén gazdálkodik Odorics Zoltán, aki általában 50 hektáron termeszt repcét. „Kevés volt a nedvesség a talajban. Ahol rosszabbul sikerült a talaj-előkészítés, és rögösebb maradt, ott gyengébben is kelt a növény. 80–90 százalékos az állomány” – mondja Zoltán, aki éppen a szárazság miatt szeptember elejére halasztotta a vetést. Mivel az első komolyabb csapadék szeptember 20-án érkezett, a növények csak a hó végén keltek ki, így a bolhakártétel elmaradt. Az álhernyóval sem gyűlt meg a baja. Mivel a növények fejlettsége még csak most közelíti a nyolcleveles állapotot, nem tervezi a regulátorozást sem. „Majd inkább tavasszal, amikor az oldalelágazások képződését segíti.” Úgy tűnik, az őszt permetezés nélkül megúszta a beledi gazda.

Ahol elbizonytalanodtak

Ne gondoljuk azért, hogy az ország egészében ilyen rózsás a helyzet. Hajdú-Biharban a tavalyi év az utolsó csepp lehetett a pohárban azok számára, akik még megkockáztatták a vetését. Néhányan a vetésforgó, illetve az AKG miatt mégis repcevetésre kényszerültek. És csodák csodája, itt is elérte a nyolcleveles állapotot a növény.

Az egyébként repcevetésre jóval alkalamasabb klímájú Borsodban is bő harmadával csökkent a vetésterülete. „Tavaly csak decemberben kelt ki a 300 hektár, aztán ki is fagyott. Most is attól féltünk, hogy megismétlődik a helyzet. 200 hektárnál le is álltunk a vetésével” – magyarázza a helyzetet az encsi Agrárcenter Zrt. vezérigazgatója, Pataki László. Náluk is csak szeptember 20-án érkezett meg az első eső, amikor már nem merték megkockáztatni a vetés folytatását. Két rossz év után Borsodban óvatosak voltak a gazdák, a szeptemberi időjárást látva sokan nem vetették el a növényt.

Októbertől azonban szerencsésen alakult a légköri helyzet, hirtelen kikeltek és megugrottak a növények. „November elejére már a túlfejlettségtől kellett tartanunk, úgyhogy leregulátoroztuk az állományt” – mondja Pataki László is.

Mindent egybevetve, bár az országos vetésterület nem túl nagy, a jövő évi termés máris jobbnak ígérkezik a tavalyinál.

Takarék