Készült: 2012. október 17. szerda

A korábbi félelmek dacára nem tolódik ki jelentősen a búzavetés időpontja. Talán szárazabb a magágy, mint máskor, de megfelelő lesz. Az idei „könnyű” magok tartaléka kisebb a csírázáshoz, erre a vetésmélység megválasztásánál kell ügyelni. Két eltérő csapadék-ellátottságú gazdaságban jártunk.

Azt a fajtát vetjük, amelyik a minőségét eső esetén is megőrzi, de száraz évjáratban is megfelelő termést ad. Tapasztalataink szerint ilyen az osztrák Lupus vagy a karcagi nemesítésű Kunhalom” – beszél a földbe kerülő búzáról Benes Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági-Ipari-Kereskedelmi Szövetkezet elnöke. A cég a Szikszói kistérségben, Hernádkércsen őszi búzát, tavaszi árpát, zabot, kukoricát termeszt – összesen 1300 hektáron.

Szeptemberben még a rendkívüli szárazság hatására több megyében azt fontolgatták a gazdák, hogy a búzavetés novemberre tolódhat, vagy akár el is marad az idén. Aztán megérkezett a csapadék – hol kevesebb, hol több –, de mostanra eldőlt: a búza vetésterülete csak kicsivel fog csökkenni a tavalyi évhez képest. A termesztéstechnológiában viszont mindenütt előtérbe került a víztakarékos talajművelés.

Ahogy máskor is

„Ma már nálunk is kevesebb a mélyszántás, egyre növeljük a tárcsás és lazító munkálatok arányát” – teszi hozzá az előbbiekhez Benes Imre. Náluk idén a repce, de várhatón a búza vetésterülete is 10 százalékkal csökken. Az őszi búza rovására növelik a tavaszi árpa területét. (Az árpa sikerével kapcsolatban lásd még előző havi címlapsztorinkat a kalászosok versenyéről – a szerk.)

A vetésmélység a talajnedvességet is figyelembe véve csak egy kicsit mélyebb, mint az elmúlt években: 5–7 centiméter. „Borsodban nem reménytelen az aszállyal szemben védekezni. Víztakarékos talajműveléssel, a vetések hengerezésével, a helyi viszonyok közt bizonyított, szárazságtűrő fajták kiválasztásával, a gyomborítottság nulla közeli szintjével sokat tehetünk a talajnedvesség megőrzéséért” – tanácsolja Benes Imre.

Kieső repce helyett

Veszprém megyében sokkal több gond volt idén a csapadék-ellátottsággal, mint Borsodban. Ami a fajtát illeti, az Egyetértés 2000 Mg. Kft.-ben 34 elemből álló fajtasor több éves eredményei alapján azt tapasztalták, hogy a magyar búzák jobban viselték a rendkívüli aszályt. A balatonkenesei gazdaságban zömmel ilyeneket vetnek, keresnek, de a vetőmagkészletek szűkösek.

Sipőcz István ügyvezető hozzáteszi: az őszi vetésű növények elé nem szántanak, függetlenül attól, hogy mennyi idő áll rendelkezésre ősszel a vetésig. „Kényszerből meg kellett változtatni a vetéstervünket. A repcét csak részben tudtuk elvetni. A kiesett táblákra őszi árpa kerül.”

9200 hektár repcében gondolkodtak, de 1670 hektár alkalmatlannak bizonyult rá, helyére kerül a sokat ígérő kalászos.

A megyében jelentősen nőtt az őszi árpa vetésterülete. Koraisága miatt jövőre fontos takarmánypótló lesz, hiszen a megyében még jelentős állatállomány van. Az árpa idei magas ára és a jövő évben várható takarmányhiány biztos piacot ígér, ami másokat is a vetésére késztet.

A Veszprém megyei gazdaságban a rozsot szeptember végén elvetették. Egy részét zölden fogják hasznosítani a kiesett szénafélék pótlására. Október 1-jén elkezdték a búza vetését is. Az árpa ebbe belecsúszva, október 5–10. között került sorra. A vetőágy mindenhol megfelelőnek ígérkezik.

„Ebben az évben – különösen búzából – alacsonyabb ezerszem­tö­me­gű magok termettek. Emiatt mi egy centivel sekélyebbre vetünk, tömörített magágyba. A vetőmagnormát megemeljük, ha valamilyen kényszerűség miatt megcsúsznánk” – magyaráz az ügyvezető.

Balatonkenesén a búza vetésterülete nem változik. Jellemző, hogy erősen kiszáradt talajokba kerülnek a magok. A lehullott kevés csapadékot a talaj lezárásával, csökkentett műveletszámmal igyekeznek megőrizni.

Tavasszal lombtrágyával segítenek majd a növényeknek egy esetlegesen bekövetkező, újabb éghajlati stressz elviselésében. „Nekünk ebben az évben a lombtrágyázás szignifikáns terméstöbbletet hozott” – említi a szakember.

 

 

Ha nem esett az eső

Normál évjáratban sem a talaj víztartalma, sem a magban lévő tápanyag mennyisége nem lehet akadálya a búza csírázásának. Idén azonban több helyen is előfordulhat, hogy a búza – a repcéhez hasonlóan – porba kerül. Ez pedig akkor kockázatos, ha a mag ezerszemtömege 10 százalékot meghaladó mértékben kisebb a megszokott 40–42 grammnál, és csak egy kis kelesztő eső érkezik. Ilyenkor a kevés tápanyaggal rendelkező növényke éppen csak kikel, de gyököcskéje nem tudja elérni a mélyebb, nedvesebb talajrétegeket. Csak egy áztató eső és a rendszeres harmatképződés mentheti meg.

Ha viszont mélyebbre vetjük a szokásosnál, mondván, hogy így kerül nedves körülmények közé, akkor a talajfelszín eléréséhez lehet kevés energiája. A gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének oktatója, Nyárai Horváth Ferenc ezért azt javasolja, hogy porba csak akkor vessük – sekélyen – a magot, ha kiadós esőre van kilátás. Ha erre nincs esély, akkor a mélyebbre vetés a jobb megoldás. A búzában ilyen aszályos év után is van annyi tartalék, hogy a késői esőzésekkel szépen meginduljon, és elérje a talajfelszínt. A repcével nem ez a helyzet – ezt sokan tapasztalták az idén.

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma