Készült: 2012. október 17. szerda

Nyugat-Európa csapadékosabb klímájú területeivel szemben nálunk a vetés időpontja – a klímaváltozásnak köszönhetően – egyre hátrébb tolódik. Egyrészt azért, mert a nyarak szárazak, míg a telek enyhék és csapadékosak, ami jobb talajviszonyokat eredményez késő ősszel. Másrészt a vírusvektorok is tovább aktívak, kártételüket legegyszerűbben egy késői vetési időponttal lehet kivédeni.

A későbbi vetésidő további következménye egyrészt az őszi munkacsúcs – gyors talajművelés, egybecsúszott árpa- és búzavetés –, másrészt a gyomirtási szokások megváltozása. Novemberben már kevésbé gyomosodik a tábla, ezért a herbicides kezelés döntően tavaszi műveletté vált.

Barcza János Fejér megyében gazdálkodik családjával. Náluk idén 200–300 mm csapadékhiány halmozódott fel. A gazda attól tart, hogy csapadék híján az őszi búza vetése nagyon kitolódhat. Minél később vetnek, annál több vetőmaggal kell majd számolni, mert a tél folyamán a meg nem erősödött búza részben kifagyhat. Szeptemberben 20 mm csapadék esett, ami a talajt 10–15 cm mélységben átáztatta. Ez elegendő volt ahhoz, hogy magágyat készítsenek. Az őszi árpa növekedése gyorsabb a búzáénál, így egy csapadékos időszakot követően akár egy hét alatt is kikel. Vetését október 10–20-ig is kitolhatják.

Bács-Kiskun megyében szeptember során esett annyi csapadék, ami biztosítani tudja, hogy mind az őszi búza, mind az őszi árpa időben a talajba kerüljön. Az Agroprodukt Kft.-nél az őszi búzát október 10–15-ig, míg az őszi árpát közvetlenül ezelőtt vetik. A kevés csapadék nehezíti a magágykészítést, idén drágább a száraz talaj megmunkálása. Hajdú-Biharban – bár nagy volt az aszály – a Balmaz-Agro Kft. sem változtat az eddigi technológián. A búzavetés időpontját október 20–25-re teszik.

A megkérdezett gazdaságokban részint az őszi munkacsúcs, részint a jellemző gyomborítottság miatt nem tartják indokoltnak az őszi vegyszeres gyomirtást. A legjellemzőbb gyomnövények egy jó magágykészítéssel kordában tarthatók, vagy a tél folyamán elpusztulnak. Ami mégis megmaradna (pl. tyúkhúr, árvacsalán), azzal tavasszal végeznek. Az őszi vegyszeres gyomirtás egyetlen előnye – megfelelő bemosódás mellett –, hogy a tavasszal csírázó gyomok ellen jó preventív hatást biztosít.

Jellemző gyomok

Az őszi búzában előforduló öt legfontosabb gyomnövény az ebszékfű (Tripleurospermum inodorum, T4), a parlagfű (Ambrosia artemisii­fo­lia, T4), a nagy széltippan (Apera spica-venti, (T2), a mezei acat (Cirsium arvense, G3), a ragadós galaj (Gal­lium aparine, T2). Az őszi árpa gyorsabb növekedési erélye miatt kevesebb helyet enged az ősszel csírázó gyomnövényeknek, de némelyik egyszikű gyom (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit) túlnőheti. Ha korai a vetés és csapadékos az október, úgy erőteljes gyomosodás várható, a kultúrnövény rosszabbul bokrosodik, fejlődése lassul. A vetés utáni csapadékos időjárás esetén fokozottan lehet számítani a következők megjelenésére: ősszel csírázó, kora tavaszi egyéves gyomnövényfajok (tyúkhúr, pásztortáska, közönséges aggó­fű, árvacsalán- és veronikafajok), valamint az ősszel és tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek (nagy széltippan, ragadós galaj, szarka­lábfajok, parlagi ecsetpázsit, kék búzavirág, pipacs stb.).

Kései vetés esetén a kultúrnövény egyenetlenül kel, a tél beálltáig nem biztos, hogy meg tud erősödni, könnyebben kifagy. Ha nem vetünk nagyobb csíraszámmal, akkor tavasszal a megritkult vetés elgyomosodik.

Tavasszal a gyomállományban megjelennek a csírázó nyár eleji és nyárutói egyévesek, valamint az évelők is. Ezzel együtt megjelenésük nagy kárral nem jár. Kivétel a ragadós galaj (T2): ez 1,8 db/m2-es előfordulás esetén is képes 5 százalék hozamkiesést okozni.

A kultúrnövények trágyázásával azok termésátlagát és kompetíciós képességét tudjuk növelni. Ez viszont csak olyan területen érvényes, ahol kevés a gyom. Ugyanis a gyomok – magas tápanyagszint mellett – jobban hasznosítják a forrásokat, és túlnőhetik a kultúrnövényt. Ezért inkább ne is trágyázzuk a gyomos állományt.

Megelőzésen a hangsúly

Helyes agrotechnikával csökkenteni tudjuk a későbbi gyomszabályozásra fordított időt, munkaerőt és költségeket. A prevenció körébe tartozik a gyommentes vetőmag használata, vagy a szerves trágya helyes tárolása is. Megelőzési lehetőség a munka- és betakarítógépek tisztán tartása is.

Megfelelő fajtaválasztással a gyomok kompetíciós képességét vissza tudjuk szorítani. Erősen gyomos területen gyors növekedésű, erősen bokrosodó fajtákat alkalmazhatunk. A vetésforgó okszerű összehangolása kizárja a monokultúrát, így megakadályozzuk a veszélyes egyszikű gyomok elszaporodását, illetve a talaj egyoldalú tápanyag-kihasználását.

Kalászosokban jó elővetemények a hüvelyes növények – kivételt képez ez alól a szója –, illetve a korán lekerülő nem pillangósok (pl. korai burgonya, repce, mák). Az optimális vetési körülmények kialakítása is segíthet bennünket a gyomok elleni védekezésben. Idén az optimális talajállapot a „tankönyvinél” valószínűleg később következik be.

A gyomszabályozás legfőbb eszköze a talajművelés, ami már a tarlóhántással elkezdődik. Majd következik egy sekély tárcsázás vagy nedves talajon szántás, és vetés előtt a magágy készítése. Barcza János családi gazdálkodó az elővetemény (repce) lekerülése után tarlóhántást végzett a földjén. Ezt követi egy sekély tárcsázás és a forgatás nélküli magágykészítés 15–20 cm mélységben, majd a gabona vetése.

„Az őszi búza és őszi árpa talajba kerülését követően gyűrűs hengerezést végzünk, amellyel befejezzük a vetést. A henger után pár centis gödröcskék maradnak, amiben a csapadék meg tud ülni. Ez biztosítja, hogy a talaj felső rétege ne száradjon ki.”

Kelés előtt

A herbicidek széleskörű használata annak köszönhető, hogy lehetővé teszik a gyomirtást ott, ahol a sorközművelés nem megoldható, és használatukkal csökkenthető a talajművelések száma. Vannak olyan gyomnövények, amelyek ellen másképp nem is lehet sikeresen fellépni. Szelektívek, gyorsan kifejtik hatásukat és hatékonyak. Mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy ha ugyanazon készítményt/hatóanyagot több éven át, folyamatosan alkalmazzuk, vele szemben rezisztencia alakulhat ki a gyomnövényekben. Tehát a különböző gyomirtószereket felváltva kell használni.

Kalászosokban az őszi gyomirtás történhet preemergensen (a kultúrnövény vetése után, de még annak kelése előtt), illetve posztemergensen (a kultúrnövény kelése után). Preemergens gyomirtást erősen porosodó, erózióra és vízállásra hajlamos területen ne végezzünk!

A fitotoxicitás elkerülése miatt az egyenletes, 4–6 cm-es vetésmélység betartása ajánlott. Így a gyomirtószerek nem tudnak bemosódni a kultúrnövény csírázási zónájába.

Preemergens gyomirtásra őszi búzában és őszi árpában engedélyezett készítmények a Pen­di­gan 330 EC (330 g/l pendi­meta­lin), a Stomp 330 (33 százalék pendi­meta­lin), a Stomp Super (330 g/l pendi­meta­lin) és a Logran 20 WG (20 százalék tria­szul­furon). A pendi­meta­lin hatóanyagú készítmények eredményesen alkalmazhatók magról kelő egyszikű és néhány magról kelő kétszikű gyomnövény ellen, 4–6 l/ha dózisban. A Logran 20 WG pedig magról kelő kétszikű gyomok ellen, illetve nagy széltippan fertőzés esetén ajánlott, 70–75 g/ha dózisban.

Kelés után

Őszi korai posztemergens gyomirtás során engedélyezett készítmény a már említett Stomp 330, Stomp Super, Logran 20WG, illetve a Mezzo 20 WG (20 százalék metszulfuron-metil), amely magról kelő kétszikű gyomnövények ellen hatásos, 20–30 g/ha dózisban.

A Lentipur 500 SC (500 g/l klór­to­lu­ron) kifejezetten nagy széltippan és parlagi ecsetpázsit ellen ajánlott, 2,8–3 l/ha dózisban.

A védekezés ideje a búza kisorolt állapotától a bokrosodás végéig tart. A magról kelő kétszikű gyomnövények 2–4 leveles korukban, a magról kelő egyszikűek pedig 1–3 leveles stádiumban a legérzékenyebbek a készítményekre.

Tavasszal

Az őszi kalászosok gyomirtásában a tavaszi posztemergens kezelés a fő időszak. A kultúrnövény szempontjából kritikus periódus a keléstől a bokrosodás végéig, szárbaindulás kezdetéig tart. Tehát ebben az időszakban mindenféleképpen védekeznünk kell a gyomok ellen.

Április vége a védekezés jellemző időpontja a Balmaz-Agro Kft.-nél. Legutóbb a Sekator OD-t használták jó eredménnyel. Míg az Agroprodukt Kft.-nél a Granstar Superstar készítményt alkalmazták.

Tavaszi posztemergens védekezéskor használhatjuk az ősszel is alkalmas gyomirtószereket, illetve hormonhatású herbicideket (2,4 D, MCPA, dikamba) és szulfonil-urea készítményeket. Hormonhatású her­bicidek szárbaindult búzában már nem alkalmazhatók. 25 ºC feletti, illetve 5–10 ºC alatti hőmérsékletnél ne permetezzünk.

 

Kétszikű gyomok elleni védelem

Név

Dózis

Hormonhatású herbicidek

Agroxone 75

0,8–1 l/ha

Banvel 480 S (480 g/l dikamba)

0,2 l/ha

Dezormon (600 g/l 2,4-D)

1,2 kg/ha

U 46 M PLUS 750 SL

(750 g/l MCPA)

0,8–1 l/ha

Szulfonil-ureák

Arrat (50% dikamba + 25% tritoszulfuron)

0,2 kg/ha

Granstar Superstar*

1 csomag/3 ha

Lintur 70 WG

(66% dikamba + 4% triaszlfuron)

150 g/ha

Mustang SE

(6,25 g/l floraszulam + 452 g/l 2,4-D)

0,4–0,6 l/ha

Sekator OD (100 g/l amidoszulfuron + 25 g/l jodoszulfuron-metil-Na + 250 g/l mefenpir-dietil)*

0,15 l/ha dózis

* A Sekator OD mezei acat, míg a Granstar Superstar mezei acat és ragadós galaj ellen is védelmet nyújt.

Az egyre hátrébb csúszó vetésidő – különösen az árpa esetén – több következménnyel is jár. Az őszi munkacsúcs után a kalászosokban kevés teendő marad, a gyomirtás egyre inkább tavaszi tevékenységgé válik. De hatékonysága már ősszel eldőlhet.

 

Név

Dózis

Preemergens herbicidek *

Herbaflex (beflubutamid+izoproturon)

2-3 l/ha

Logran 20 WG (20% triaszulfuron)

70–75 g/ha

Pendigan 330 EC (330g/l pendimetalin)

4–6 l/ha

Protugan 50 SC (izoproturon)

2-3 l/ha

Stomp 330 (33% pendimetalin)

4–6 l/ha

Stomp Super (330 g/l pendimetalin)

4–6 l/ha

Őszi korai posztemergens herbicidek**

Accurate, Savvy (metszulfuron-metil)

20-30 g/ha

Ally Max SX, Trimmer Max

(metszulfuron-metil+tribenuron-metil)

10-40 g/ha

Aurora (karfentrazon-etil)

30-40 g/ha

Connex, Ergon

(metszulfuron-metil + tifenszulfuron-metil)

60-70 g/ha

Lentipur 500 SC (500 g/l klórtoluron)

2,8–3 l/ha

Mezzo 20 WG (20 % metszulfuron-metil)

20–30 g/ha

* A pendimetalin hatóanyagú készítmények eredményesen alkalmazhatók magról kelő egyszikű és néhány magról kelő kétszikű gyomnövény ellen. A triaszulfuron hatóanyagú Logran 20 WG magról kelő kétszikű gyomok ellen, illetve nagy széltippan fertőzés esetén ajánlott.

** Őszi korai posztemergens gyomirtás során engedélyezett készítmények között alkalmazhatjuk a preemergens védekezésre javasolt herbicideket is. A Lentipur 500 SC kifejezetten nagy széltippan és parlagi ecsetpázsit ellen ajánlott.

 

Mikor vegyszerezzünk...

… ősszel?

 

1. Ha őszi gyomosodásra számítunk – például az időjárás, a szervestrágyázás vagy a korán, kis csíraszámmal vetett állomány miatt.

 

2. Ha a gyomfelvételezéskor a kikelt gyomnövények száma átlépi a veszélyességi szintet.

 

3. Ha a tavaszi munkálatok várhatóan összesűrűsödnek (a kultúrák összetétele vagy az időjárás szeszélyessége miatt), és a tábla kora tavasszal virágzó gyomokkal fertőzött (mint tyúkhúr, árvacsalánfajok, pásztortáska, veronikafajok).

 

… tavasszal?

 

1. Ha az intenzív búzafajták bokrosodási erélye kisebb, alacsonyabb szármagasságuk miatt gyengébb a gyomelnyomó képességük.

 

2. Ha az egyéves és évelő gyomnövények már megjelentek a területen, de a gabona még nem takarja a gyomokat. Hiszen így a herbicid közvetlenül eléri a gyomok felületét.

 

3. Ha évelő kétszikű gyomokat (mezei acat) látunk, mindenképp vegyszerezni kell, mert ezeket alacsonyabb költségen tudjuk a kalászosokból kiirtani, mint egyes kétszikű kultúrnövényekből.

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
eladó szántó