Készült: 2011. március 24. csütörtök

A világon megtermelt köles 80–85 százaléka emberi fogyasztásra kerül. Nálunk csak a reformkonyha hívei és a hagyományápolók részesítik előnyben, a legtöbben madáreledelnek termelik. Mivel a köles későn vethető, belvizes területeken érdemes számításba venni.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Hubai Imre az étkezési köles egyik legrégebbi és legnagyobb termelője hazánkban. Már gyerekkorában megszerette ezt a gabonát, hiszen nagyapja is termesztette a tanyán, és azóta sem hiányozhat az asztalukról. Aztán agrármérnökként, a karcagi téesz főagronómusaként is foglalkozott vele, 11 éve pedig ellenőrzött körülmények között termeli a biokölest.

 


Biogazdasága, az Üllőparti Ökotanya törekszik a változatosságra, hiszen hetvennégyféle növény van a repertoárjukban. Ezek egyike a kerekszemű fehér köles, mert ezt szeretik a külföldiek, főleg a német és a svájci vevők. A termés 95 százalékát ugyanis exportálják, mivel hazánkban kevesen fogyasztják, főleg a reformkonyha hívei szeretik beilleszteni étrendjükbe. Hubai egyik legnagyobb külföldi vevője bébiételekben használja a köleslisztet.

 

Bioköles Nyugatra

 

A gazdaság tavaly 210 hektáron vetett kölest, de a hűvös, csapadékos nyár miatt csupán 1,2 tonnás átlagtermést értek el. Ha igazán kedvez neki az időjárás, 2-3 tonnát is teremhet. A tavalyi rossz év után Hubai Imre azt tervezi, hogy 350 hektáron termesztenek kölest, fővetésben.

 

Akkor vetik el, amikor a talaj hőmérséklete meghaladja a 14 fokot, általában májusban, hiszen melegigényes kultúráról van szó. A szakember szerint több gazdálkodó is gondolhatna erre a növényre, elvégre a belvíz miatt az idén sok helyen nem – vagy csak késve – tudják elvetni a megszokott növényt.

 

Hogyan lehet vegyszerek nélkül kölest termeszteni? Először is fontos a szigorú vetésforgó betartása, a jó elővetemény megválasztása. Ma már korszerű gépek segítenek, így például háromszor végeznek gyomfésülést. A betegségeket pedig megelőzik: komposzttal, szerves trágyával olyan jó kondícióba hozzák a növényeket, hogy ne betegedjenek meg.

 

Vajon megéri vele foglalkozni? 30-40 százalékkal többért adható el, mint a kukorica, és ha egy tonnánál nagyobb a termés, már hasznot hoz, ugyanis rendkívül igénytelen növény. Még a kölesszalma is értékes takarmány. Értékesítési gond nincs, hiszen az ökotanyának biztos vevője van. Ha pedig felesleg keletkezik, tartalékot képeznek – akár három évig is tárolható a termés.

 

Madáreleségnek

 

A világon megtermelt köles 83–85 százalékát emberi fogyasztásra használják. Az utóbbi időben nőtt a köles fogyasztása, és nem csak a szegényebb országokban. Hazánkban viszont főleg madáreleségként hasznosítják.

 

Vörös és sárga köles termeltetésével, feldolgozásával és értékesítésével foglalkozik a KITE Aprómag Kft. Madáreledelhez használja fel a magokat, és általában 25–30 gazdálkodóval áll kapcsolatban, tudtuk meg Sexty Attila ügyvezetőtől. A termelést 2–2,5 ezer hektáron végzik, főleg az Alföldön.

 

Bár a vetőmagellátástól kezdve a felvásárlásig teljes körű integrációt valósítanak meg, néha gondot okoz az alapanyag biztosítása. Ha ugyanis kedvez az időjárás a kölesnek, akár 4 tonnát is teremhet hektáronként, és ilyenkor csökken az ára. Ám ha rossz az idő – mint például tavaly –, meg kell elégedni az 1,5 tonnás terméssel.

 

Ilyenkor kénytelenek importálni a jó minőségű kölest, ugyanis tavaly ezzel is gondok voltak. Bár „csak” madáreleségről van szó, elvárás, hogy a vörös kölesbe ne kerüljön 10–15 százaléknál több sárga mag, mert akkor a tétel eladhatatlan. A cég egyébként 18 madáreleség-komponens termesztésével foglalkozik, emellett fűmagkeverékeket is piacra dob.

 

A hazai felvásárlási árakat főleg a világpiac határozza meg. Nálunk a köles ára tág határok közt mozog: kilója 300-tól 1200 forintig változik. Az idén várható 500 forintos árral számolva egy átlagos 2 tonnás termés hektáronként 100 ezer forint bevételt hozhat, a ráfordított költség pedig 60 ezer forint körül van. Ám 4 tonnás csúcshozamnál már csaknem dupla bevétellel lehet számolni, és ekkora termés sem igényel kereken 80 ezer forintnál nagyobb befektetést. Vagyis a haszon 120 ezer forint körül alakul.

 

Hogyan érdemes?

 

Kölestermesztésre leginkább a könnyen felmelegedő, középkötött mezőségi és erdőtalajok alkalmasak, de humuszban gazdagabb homoktala-jokon is eredményesen termeszthető, tudtuk meg dr. Zsigrai Györgytől, a Karcagi Kutató Intézet kutatásirányítójától. Szikes talajokon is sikeresen termeszthető, ha aprómorzsás magágyat tudunk készíteni. Lehet főnövényként és másodvetésben is termeszteni. Főnövényként akkor, ha például belvíz miatt a talajt nem tudják időben előkészíteni a tavaszi vetésű növények számára. Sok helyen a kipusztult tavaszi vetések pótlására vetik.

 

Rövid tenyészideje (70–130 nap) miatt víznyomásos vagy belvíz sújtotta területeken is vethető. Mivel melegigényes, másodvetésben csak azokon a területeken érdemes termeszteni, ahol a FAO 500-as kukoricahibridek még biztonsággal beérnek. Vízigénye alacsony, 1 kg szárazanyag előállításához csupán 250 liter vizet igényel. A szárazságot jól tűri, de a bugahányás és az érés kezdete közti időszakban nő a vízigénye.

 

Elővetemény iránt nem igényes, bármelyik növény után termeszthető. A legtöbb utónövény számára pedig kiváló vagy jó elővetemény. Tápanyagigényét rendszerint az elővetemény alá adott műtrágyával elégítik ki. Mivel a magja apró, az egyöntetű, gyors keléshez aprómorzsás, kellően tömörített magágyat igényel.

 

A csírázáshoz sok hőre van szüksége, ezért főnövényként május második dekádjától vethető. Másodvetésben július 10-ig vethető kellően nedves talajba. A kölest gabona- vagy dupla gabona-sortávra, 1,5-2,5 cm mélyre vetik, hektáronként 30-40 kg vetőmaggal számolva. Intenzív bokrosodása miatt az érése egyenlőtlen, a köztermesztésben lévő fajták jelentős része zöld száron érik, tudtuk meg dr. Ábrahám Éva Babett nemesítőtől.

 

Gyomirtására a bokrosodás kezdetén kerüljön sor, a kétszikű gyomok ellen a gabonatermesztésben alkalmazott készítményekkel védekezhetünk. Biztonságos egyszikűirtó készítménye egyelőre nincs, így leginkább a gyors és egyenletes kelés elősegítésével tehetünk a gyomosodás ellen. Kakaslábfűvel fertőzött területre ne vessük! A kórokozók közül a fuzárium okozhat jelentős csírapusztulást, főként ha nedves, hideg talajba vetik a kölest.

 

Az aratást akkor kell megkezdeni, amikor a bugák sárgulnak, a szemtermés a fajtára jellemző színű, és a főhajtáson lévő szemek még viaszérésben vannak. Betakarítása egy menetben, gabonakombájnnal történik. A túlérést a tetemes pergési veszteség és a madárkár lehetősége miatt el kell kerülni. A betakarított termést célszerű azonnal áttisztítani, utána vékony rétegben kiteríteni.

 

A Debreceni Egyetem karcagi, illetve nyíregyházi kutatóintézetei a kölesnemesítés terén jelentős sikereket értek el az elmúlt évtizedek során. A Nyíregyházi Kutató Intézetben nemesített fajták a halványsárga szemszínű Biserka és Gyöngyszem, valamint a vörös szemszínű Rumenka. A Karcagi Kutató Intézet által nemesített és fenntartott kölesfajták a fehér szemszínű Maxi és a vörös szemszínű Lovászpatonai.

 

Diétás étel

Ma főleg a biotermesztésből származó hántolt köles kerül az asztalunkra. A kölest több országban sör, szirupok, sütemények és snack ételek készítéséhez is felhasználják. Lisztje gluténmentes, így az ebből készült ételeket lisztérzékeny betegek is fogyaszthatják. A gyógyétrendek közül a májbetegek diétájában tölt be fontos szerepet.

Megjelent a Haszon Agrár magazin áprilisi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin áprilisi száma!