Készült: 2011. január 20. csütörtök

2011-től átalakul a növényvédő szerek engedélyezési rendszere Európában. Ennek drasztikus következményei lesznek a szerkínálatra, és bár akadnak kiskapuk a rendszerben, nehezen nyílnak…

Eeddig az volt a gyakorlat, hogy ha az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) elfogadott egy hatóanyagot, akkor a gyártó a belőle készült szert minden egyes megcélzott országban külön-külön engedélyeztette. Ez bár körülményesen alakult, mégis megvolt az az előnye, hogy a cégek saját piaci stratégiájuk szerinti ütemben és sorrendben célozhatták meg az országokat.


Mostantól három engedélyezési zóna létezik. Egy zónán belül bármelyik tagország hatósága folytatja is le az engedélyezési eljárást, ha a készítményt elfogadják, akkor az technológiástul, mindenestül a zóna többi országában is forgalmazhatóvá válik – kezdi a rendszer ismertetését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban Tőkés Gábor.

Az engedélyezési eljárást egy év alatt kell lefolytatni (bármelyik referensnek választott tagállamban, noha az angolok és németek kapacitása a legnagyobb erre a feladatra). Ezután az egy engedélyezési zónába tartozó államoknak négy hónapjuk van arra, hogy a referens tagállam engedélyokirata és az eredeti dokumentáció összevetésével elfogadják, vagy nagyon indokolt esetben elutasítsák a készítményt. Az esetek túlnyomó részében így az új készítmény a zóna valamennyi tagországában forgalomba kerülhet.

Három zóna – vagy mégsem?

Idén június 14-ét követően lényegében kikerül a nemzeti hatáskörből a növényvédő szerek engedélyezése. A készítményeket ezután három zónában nyilvánítják forgalmazhatónak (lásd térkép). Magyarország a középső engedélyezési zónába tartozik. Csakhogy annak egyes országaiban nagyon eltérőek a környezeti hatások.

Nyugat-Európára jellemző a hozzánk képest csapadékosabb nyár és az enyhébb tél, ami a növényvédelmi technológiákban is jelentős különbséget eredményez. Ugyanakkor a környezetvédelmi követelmények sem egyformák, Dániában például a talajvíz fokozott védelme, Hollandiában a szokásosnál kisebb vízi pufferzóna jelent eltérést.

Hosszú csatározásokat követően az elfogadott rendelet (1107/2009. EK) éppen ezért lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – indokolt esetben – elutasíthassák azt a szert, amit a zónában egy másik tagország már elfogadott. Mi úgy értelmezzük a jogszabályt, hogy például a biológiai vizsgálatok hiányára hivatkozva Magyarország elutasíthat készítményeket. Annál is inkább, mivel a rendelet szövegébe az utolsó pillanatban bekerült az országok sajátosságainak figyelembe vételére utaló mondat. (Ezt Magyarország kezdettől fogva szorgalmazta, a Bizottság pedig határozottan ellenezte.)

Ennek alapján a biológiai hatékonyság-vizsgálatok nem a három politikai, hanem az EPPO négy zónáját veszik figyelembe (lásd térkép), ami szakmailag jóval elfogadhatóbb. Ha az eredeti EU-javaslat került volna elfogadásra, akkor Magyarország néhány esetben gombaölő szerből többszörösét, gyomirtóból pedig tört részét használhatná annak, mint amennyi a mi éghajlati viszonyaink között indokolt.

Nemcsak a biológiai vizsgálatok, de a szermaradék-vizsgálatok zónája is eltér az engedélyezés három politikai zónájától. Ebből egy északi és egy déli zóna létezik, mert régebben azt feltételezték, hogy a szerek délen gyorsabban bomlanak le, mint északon. Magyarország ebből a szempontból az északi zónába tartozik, ugyanakkor számos olyan kultúránk van – mint a kajszi, az őszibarack vagy a szőlő –, amelyekre a gyártók csak déli szermaradék-vizsgálatokkal rendelkeznek.

Mivel egy szermaradék-vizsgálat elvégzése egymillió forintot is felemészthet – és akár nyolc ilyen vizsgálatra is szükség lehet –, ezért a fejlesztő cégek nem fognak csak Magyarország kedvéért ilyen vizsgálatokat elvégezni. Ez nagyon hátrányosan érintheti a kertészeti kultúrákat. Hacsak nem tudjuk elhitetni az EU-val, hogy egy fontos kiskultúráról van szó, vagy hogy a szer forgalmazásához közérdek fűződik, elbukhat a készítmény egy hiányzó szermaradék-vizsgálaton. Pedig az létezik, csakhogy egy zónánkon kívüli, déli tagállam végezte el!

Kevesebb kultúrában kevesebb szer

Egyes veszélyes hatóanyagok – így például az arzén, a DDT és a higany – annyira mérgezőek, hogy semmiképp nem kerülhetnek forgalomba, ezek tiltó listán vannak. Ha a hatóanyag veszélyes ugyan, de a kockázat kezelhető (pl. védőöltözettel, vagy mert nem jelenik meg a termésben az anyag), akkor a hatóanyagot még engedélyezni lehet. Ha nincs alátámasztva az elfogadható kockázat, akkor a hatóanyag elutasításra kerül, ami azonban nem azonos a betiltással, mert új tudományos eredmények alapján kérhető az újraértékelése.

Az új rendelet az ún. kizáró kritériumok bevezetésével kiterjesztette a veszély alapú értékelést, és a hatóanyagok kvázi betiltásának lehetőségét. Ez vonatkozni fog a környezetben nehezen lebomló, vagy az egészségre fokozottan veszélyes (karcinogén, mutagén, reprotoxikus) anyagokra. A nagy vita nem is ezen, hanem az ún. endokrin-romboló (hormonrendszert károsító) anyagok körül robbant ki, mivel ezeket szintén kizárnák.

Jelenleg a fogalom definíciójában sem értenek egyet a szakemberek, így az EU-nak 2013 végére kell azt meghatároznia. A probléma igencsak gyakorlati, mivel a ma használt hatóanyagok közül jónéhány, például a triazolok nagy többsége eltűnhet a piacról a döntés következtében.

Bevezették a helyettesítendő hatóanyagok fogalmát is, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak ötévente meg kell vizsgálniuk, hogy létezik-e ezeknél optimálisabb megoldás ugyanarra a növényvédelmi problémára. Az első nagy megmérettetés öt év múlva, 2015-ben következik be, ekkor egyes gyártók bizonyos termékei eltűnhetnek, míg mások a piacon maradnak.

Ám az egyes országok saját hatáskörben dönthetnek úgyis, hogy piacon tartják a helyettesítendő anyagot. Indokolhatják ezt hatékonysági okokkal („nálunk ez működik a legjobban”), rezisztencia-kockázatokkal („ebben a kultúrában erre a problémára már csak két hatóanyag maradt, így könnyen ellenállóvá válik a károsító!”), vagy akárcsak gazdasági okokkal is („ez nekünk már túl drága megoldás lenne!”). Kevéssé valószínű, hogy ezt a mozgásteret az egyes nemzetek (és a gyártók) kihasználatlanul hagynák...

A korábban engedélyezett készítményeket továbbra is folyamatosan felül kell vizsgálni. 2020-ig fokozatosan kivonásra kerül minden olyan készítmény, ami túl nagy kockázatot jelent a környezetre, vagy egyszerűen nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal.

Fontos és fájdalmas hatásokkal jár majd, hogy az eddig alkalmazott hatásfokozók (adjuvánsok) és védőhatású anyagok (antidótumok) is növényvédő szernek minősülnek idén június 14-ét követően, így ezekre is vonatkozik majd a hatalmas dokumentációs, illetve felülvizsgálati kényszer. Mivel az új engedélyezési rendszer sokkal több vizsgálatot követel meg, ezért a felülvizsgálatnak lehet az a következménye, hogy egy-egy készítmény felhasználási köre szűkül. Ami eddig 20 növényfajban is használható volt, most esetleg csak háromban lesz az, pusztán azért, mert egyes vizsgálati eredmények nem állnak rendelkezésre az engedélyezési zónán belül.

Szerencsére kiskultúrák esetében az unió engedményeket tesz. Részint jutalmazza a gyártókat, ha olyan készítményt jelentenek be, amely kiskultúrát céloz meg, részint hajlandó eltekinteni a zónahatároktól, így elvben átvehetjük a déli államok vizsgálati eredményeit.

Sok készítmény esetében viszont nem lesz pardon. A „nem-szeretem” hatóanyagok köre olyan széles, hogy az elkövetkező tíz évben a gombaölők 40 százaléka, a gyomirtók 14 százaléka és a rovarölők 11 százaléka tűnhet el Magyarországon. A visszavonást követően még fél évig lehet forgalmazni egy szert, plusz egy évig felhasználni, aztán vége. Triazolok nélkül pedig szinte lehetetlen védekezni a fuzárium ellen, de napraforgóban és repcében is probléma a szerválaszték szűkülése. Hacsak a gyártók nem iparkodnak, sok jóval nem kecsegtet a helyzet. Mivel a szigorú előírások miatt tovább fog drágulni egy új molekula kifejlesztési költsége, ez azt jelenti, hogy ha lesznek is helyettesítő szerek, azok a mostaniaknál drágábbak lesznek.

Kötelező képzés?

A fenntartható peszticidhasználatról szóló 2009/128. EU irányelv szintén fontos hatású a felhasználó szempontjából. Ez is idén június 14-én lép hatályba, legfontosabb hatása talán a forgalmazási-felhasználási kategóriákra lesz. Az EU-ban két felhasználói kategória létezik: a profi és az amatőr. Nálunk viszont három forgalmazási kategória van a három képzettségi szintnek megfelelően: egy a szakmérnököknek (I.), egy a 80 órás tanfolyamot végzetteknek (II.) és egy a képzetlen amatőröknek (III.). Az a gond, hogy nálunk a képzetlen amatőrök is termelhetnek piacra, és használhatnak olyan III. kategóriájú hatóanyagokat, amelyekhez az EU más országaiban csak profi felhasználóknak van joguk.

A helyzetet úgy kell megoldani, hogy eleget tegyünk az EU-irányelvnek, mégse okozzunk nagy kárt a felhasználóknak. A kétféle kategóriarendszert valahogy egyesíteni kell. Elképzelhető, hogy a későbbiekben az őstermelőknek is egy minimális képzésen kell részt venniük.

Az is lehetséges, hogy egyes képzettséget igénylő szerek „mini” kiszereléseit (amiket eddig a III. forgalmi kategóriában a gazdaboltok kínáltak) megpróbáljuk betuszkolni az „amatőr” kategóriába. Fontos még, hogy 2014-től azok, akik profiknak minősülnek, kötelező módon csak integrált termelést folytathatnak. A most készülő Nemzeti Cselekvési Tervben mind a képzés, mind a felhasználás, mind pedig az ellenőrzés módja szabályozva lesz.

 Ami alapján Magyarország elutasíthat egy zónán belül engedélyezett szert:

- nálunk nem bizonyult hatásosnak;

- hiányoznak a hazánkra is érvényes biológia vizsgálatok;

- a környezeti lebomlás nincs vizsgálva a nálunk érvényes forgatókönyvre.

Ami alapján Magyarország bent tarthat egy helyettesítésre ítélt szert:

- a helyettesítő anyag rosszabb hatékonyságú;

- kiskultúrás technológiahiány keletkezne;

- túl kevés hatóanyag maradna a palettán, ha kivonnánk, nőne a rezisztencia veszélye;

- túl nagy gazdasági kárt okozna, ha kivonnánk, annyira drága a helyettesítő megoldás.

Magyarország 2004 és 2009 között a több lépcsőben folyó felülvizsgálat eredményeként 252 készítmény engedélyokiratát vonta vissza, mert a készítményekben érintett 107 hatóanyagot elutasították az uniós pozitív listára kerüléstől. Ezen felül 141 olyan készítmény is elveszítette az engedélyét, ahol a hatóanyag már a pozitív listán szerepelt. 2009 végére a hazai engedélyezett növényvédőszer-készítményekben szereplő hatóanyagok közül 203 már a pozitív listán szerepel, viszont további 36 hatóanyag sorsa még bizonytalan, ezek az úgynevezett önkéntesen visszavont hatóanyagok közé tartoznak. Sorsukról várhatóan ez év végéig születik döntés.
Felülvizsgálat alá vont, pozitív listás hatóanyagok

HATÓANYAG

I. mellékletre megszavazott időtartam

Engedélyezett/ visszavont készítmények száma

2,4-D

2012.09.30

16/7

alfa-cipermetrin

2015.02.28

2/6

azoxistrobin

2011.12.31

5/2

benalaxil

2015.02.28

2/0

bentazon

2011.07.31

6/1

béta-ciflutrin

2013.12.31

5/1

bromoxinil

2015.02.28

7/0

cipermetrin

2016.02.28

5/4

daminozid

2016.02.28

1/0

deltametrin

2013.10.31

3/8

dezmedifam

2015.02.28

3/2

dinokap

2009.12.31

2/1

diquat

2011.12.31

2/0

eszfenvalerát

2011.07.31

1/2

etofumezát

2013.02.28

4/9

fenmedifam

2015.02.28

7/3

fluroxipir

2011.12.31

8/0

fluzilazol

2008.06.30, majd függőben

5/1

glifozát IPA só

2012.06.30

19/0

glifozát K só

2012.06.30

2/0

glifozát-ammónium

2012.06.30

1/0

glifozátsav

2012.06.30

3/0

imazalil

2011.12.31

3/1

ioxynil

2015.02.28

2/0

iprodion

2013.12.31

3/2

izoproturon

2012.12.31

2/11

karbendazim

2010.12.31

5/11

klórpirifosz

2016.06.30

8/0

klórpirifosz-metil

2016.06.30

3/0

klórprofám

2015.01.31

3/0

klórtalonil

2016.02.28

2/3

klórtoluron

2016.02.28

2/0

lambda-cihalotrin

2011.12.31

4/0

linuron

2013.12.31

4/0

maleinsav hidrazid K-só

2013.12.31

2/0

mankoceb

2016.06.30

23/10

MCPA

2016.04.30

8/7

MCPB

2016.04.30

2/0

mekoprop-P

2014.05.31

8/2

metiram

2016.06.30

3/0

metszulfuron-metil

2011.06.30

5/0

molinate

2014.07.31

0/1

pendimetalin

2013.12.31

8/6

propikonazol

2014.05.31

7/2

propineb

2014.03.30

1/0

tiabendazol

2011.12.31

1/1

tifenszulfuron-metil

2012.06.30

6/0

tiofanát-metil

2016.02.28

2/0

tiram

2014.07.31

6/2

triaszulfuron

2011.07.31

2/0

ziram

2014.07.31

1/0

ciprodinil

2017.04.30

2/0

diklórprop-P

2017.05.31

2/0

dimetoát

2017.09.30

4/1

dimetomorf

2017.09.30

2/1

etefon

2017.07.31

1/0

fipronil

2017.09.30

1/0

folpet

2017.09.30

9/4

foszetil-Al

2017.04.30

2/1

glufozinát

2017.09.30

2/0

kaptán

2017.09.30

6/7

klopiralid

2017.04.30

8/0

metkonazol

2017.05.31

1/0

metribuzin

2017.09.30

4/1

oxamil

2016.07.31

2/0

pirimetanil

2017.05.31

3/0

HATÓANYAG

I. mellékletre megszavazott időtartam

Engedélyezett/ visszavont készítmények száma

pirimifosz-metil

2017.09.30

1/0

pirimikarb

2017.01.31

2/0

propamocarb

2017.09.30

2/0

rimszulfuron

2017.01.31

4/1

tribenuron-metil

2016.02.28

7/0

triklopir

2017.05.31

2/1

trinexapak-etil

2017.04.30

1/0

tritikonazol

2017.01.31

1/0

abamektin

2018.12.31

2/0

alumínium-foszfid

2019.08.31

3/5

amidoszulfuron

2018.12.31

3/0

benszulfuron-metil

2019.10.31

1/0

bifenox

2018.12.31

1/0

bifentrin

függőben

1/0

cimoxanil

2019.08.31

7/0

difenokonazol

2018.12.31

4/0

diflubenzuron

2018.12.31

1/0

dikamba

2018.12.31

14/1

epoxikonazol

2018.12.31

5/0

fenoxaprop-P-etil

2018.12.31

1/0

fenpiroximát

2018.12.31

1/0

fenpropidin

2018.12.31

2/0

fenpropimorf

2018.12.31

2/0

fluazinam

2018.12.31

1/0

fludioxonil

2018.11.01

7/0

imazaquin

2018.12.31

1/0

imidakloprid

2019.07.31

8/0

klomazon

2018.11.01

1/0

kloridazon

2018.12.31

6/5

klórmekvát (klorid)

2019.11.30

2/0

lenacil

2018.12.31

1/0

lufenuron

2019.12.31

2/0

magnézium-foszfid

2019.08.31

2/0

metamitron

2019.08.31

7/0

metazaklór

2019.07.30

3/0

natrium 5-nitro- gvajakolát

2019.10.31

1/0

nikoszulfuron

2018.12.31

9/0

penkonazol

2019.12.31

1/0

pikloram

2018.12.31

2/0

piriproxifen

2018.12.31

1/0

propaquizafop

2019.11.30

1/0

quinoklamin

2018.12.31

1/0

quizalofop-P-etil

2019.11.30

2/0

quizalofop-P-tefuril

2019.11.30

1/0

rézhidroxid

2016.11.30

7/0

réz-oxid

2016.11.30

1/0

rézoxiklorid

2016.11.30

18/0

réz-összetevők

2016.11.30

1/0

réz-szulfát

2016.11.30

3/0

szulkotrion (klórmezulon)

2019.08.31

1/0

tebufenpirad

2019.10.31

1/0

tebukonazol

2019.08.31

14/0

teflubenzuron

2019.11.30

1/0

tetrakonazol

2019.12.31

2/0

triadimenol

2019.08.31

1/0

trifluszulfuron

2019.12.31

1/0

zeta-cipermetrin

2019.11.30

2/0

Bacillus thuringiensis kurstaki ABTS-351

2018.12.31

2/0

Bacillus thuringiensis tenebrionis NB-176

2018.12.31

1/0

birkafaggyú

2019.08.31

1/0

C7—C20 zsírsavak

2019.08.31

3/0

feromonok (lepke)

2019.08.31

4/0

gibberellin

2019.08.31

0/0

kalcium-karbid

2019.08.31

1/0

kén

2019.12.31

8/0

kvarchomok

2019.08.31

2/0

paraffin olaj

2019.12.31

10/0

piretrin (term)

2019.08.31

3/0

repceolaj

2019.08.31

1/0

HATÓANYAG

I. mellékletre megszavazott időtartam

Engedélyezett/ visszavont készítmények száma

Streptomyces griseoviridis K61

2018.12.31

1/0

Trichoderma harziatum T39

2019.04.30

0/1

vas-szulfát

2019.08.31

1/0

acetamiprid

2014.12.31

3/0

aminopiralid

függőben

3/0

azimszulfuron

2011.12.31

1/0

beflubutamid

2017.11.30

1/0

bentiavalikarb

2018.07.31

1/0

benzoesav

2014.05.31

1/1

bifenazát

2015.11.30

1/0

boszkalid

2018.07.31

2/0

ciazofamid

2013.06.30

2/0

cinidon-etil

2012.09.30

2/0

Coniothyrium minitans

2013.12.31

0/2

dimeténamid-P

2013.12.31

2/0

dimoxistrobin

2016.09.30

2/0

famoxadon

2012.09.30

3/0

fenamidon

2013.09.30

2/0

fenhexamid

2011.05.31

1/0

flazaszulfuron

2014.05.31

1/0

floraszulam

2012.09.30

3/0

flufenacet

2013.12.31

3/0

flumioxazin

2013.12.31

2/0

flupirszulfuron-metil

2011.06.30

0/1

foramszulfuron

2013.06.30

2/0

fosztiazat

2013.12.31

1/0

gamma-cihalotrin

függőben

1/0

imazamox

2013.06.30

3/1

indoxacarb

2016.03.31

2/0

iprovalikarb

2012.06.30

2/2

izoxaflutol

2012.12.31

1/0

jodoszulfuron

2013.12.31

5/0

karfentrazon-etil

2013.09.30

4/0

klotianidin

2016.07.30

2/0

kresoxim-metil

2011.12.31

5/0

mandipropamid

függőben

4/0

meptildinokap

függőben

1/0

metaflumizon

függőben

1/0

metalaxil-M

2012.09.30

7/0

metoxi-fenozid

2015.03.31

1/0

metrafenon

2017.01.31

1/0

mezotrion

2013.09.30

4/0

novaluron

függőben

1/0

pethoxamid

2016.07.31

1/0

pikoxistrobin

2013.12.31

1/0

pimetrozin

2011.10.31

2/0

piraflufen-etil

2011.10.31

2/1

piraklostrobin

2014.05.31

3/0

piroxszulam

függőben

1/0

prohexadion kalcium

2011.12.31

1/0

proquinazid

függőben

2/0

proszulfuron

2012.06.30

1/0

protiokonazol

2018.07.31

2/0

quinoxifen

2014.08.31

1/0

S-metolaklór

2015.03.31

5/0

spinosad

2017.01.31

2/0

spirodiklofen

függőben

1/0

spiroxamin

2011.12.31

1/0

szulfoszulfuron

2012.06.30

1/0

tembotrion

függőben

1/0

tiakloprid

2014.12.31

2/0

tiametoxam

2017.01.31

5/0

tenkarbazon

függőben

1/0

topramezon

függőben

3/0

trifloxistrobin

2013.09.30

9/0

tritoszulfuron

2018.11.30

5/0

valifenal

függőben

1/0

zoxamid

2014.03.31

1/0

Forrás: A hazánkban használt növényvédőszer-hatóanyagok felülvizsgálati programja (2004-2009). El Hallof Nóra

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!