Készült: 2010. december 20. hétfő

Hét tonna alatt marad az országos hektáronkénti termésátlag. Az átlag azonban csak átlag, elfedi az 1 és a 18 tonnás hozamok közötti hatalmas szórást. Nyugat- és Észak-Magyarország megyéiben érdeklődtünk.


 

Előző havi betakarítási körképünket azzal zártuk, hogy az ország nedvesebbik felén még nagyon az elején járnak az aratásnak, de novemberre bizonyára javul a helyzet. Nem sokat javult. Az ország nyugati részeiben még csak-csak halad a vágás, de az északi megyékben kezdenek lemondani róla, hogy karácsony előtt végezhetnek. Komárom-Esztergom és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben jellemzően arra várnak, hogy végre átfagyjon a vizes talaj, és megindulhasson a kombájn. 10 tonnás terméseredményeket az ország ezen vidékein csak elvétve hall az ember, a 8 tonnás hozamot már nagyon jónak értékelik a gazdák.

 

November utolsó hetében a betakarítás országos szinten 86 százalékon állt, de mint azt Pótsa Zsófia a Gabonaszövetségtől is megerősítette: Veszprém, Vas és Zala megyében a termés negyede-ötöde ekkor még a táblákon volt. Az országos termésátlag 6,7 tonna/hektár körül alakul. A nagyjából 7 millió tonnás kukoricatermésből 6,5 millió tonna már a raktárakban van.

 

Felfelé kúszó árak

 

A nyugati megyékben a telefon másik végén gyakran idegen akcentussal szólal meg valaki, vagy a kezelőnő elnézést kér amiatt, hogy a külföldi ágazatvezető nem szeret nyilatkozni. Az azért így is kiderül, hogy az egyes nációk magukkal hozták a technológiájukat is. „Én azért szeretem az igen korai kukoricát, mert nálam olyan a talaj, hogy nem tartja a vizet. De ez az olasz itt el se tud képzelni mást! Megszokta, hogy odahaza nyár végére az utolsó csepp víz is eltűnik a földből, sietni kell a betakarítással” – meséli egy somogyi termelő. A németekről, osztrákokról, angolokról pedig az a környékbeliek benyomása, hogy mindig akkora tőszámmal dolgoznak, mintha csapadékos nyárra számítanának – na, ez az idén bejött nekik!

 

Ami az árakat illeti, a tényleges vételi ajánlatok (még) nem érték el a termelői várakozásokat. Szeptember végén olyan gazdaságot is találtunk, ahol 60 ezer forintos vételi árat is el tudtak képzelni a kukorica tonnájáért. A mostanra kialakult piaci ár ezzel szemben 48 ezer forint, bár van, aki már 50 ezret is ki tud alkudni a kukorica tonnájáért. Úgy tűnik, áresésre nincs esély, sőt! (Lásd még a Haszon Index rovatot is.) A remélt bevételből azonban sokat el fog vinni a szárítás, mert a szemek 22–26 százalékos víztartalommal kerültek le a táblákról.

 

További bonyodalmat okoz az aratás megcsúszása. Aki vezetékes gázszolgáltatóval áll szerződéses viszonyban, az szárításkor csak meghatározott ideig használhatja fel az előre megállapodott kvótát. Gázszolgáltatója válogatja ezután, hogy kifizetteti-e vagy megkötbérezi a csúszás miatt fel nem használt mennyiséget. Amint bejönnek a mínuszok, teljesen meg is tagadhatják a gázszolgáltatást szárítási célra, vagy csak többszörös áron nyújtják. A nedves mag jobb híján rárohad a késlekedőkre. Borsodban a legnagyobb az elkeseredés. Minek foglalkozni az árakkal, a költségekkel, ha nincs is termés?

 

Bízunk a nagyokban

 

Előző havi tapasztalatainkkal szemben a megkérdezettek most gyakrabban emlegették azt, hogy a vetőmag árára érzékenyek, és jóval nagyobb nyitottságot tapasztaltunk az igen korai hibridek irányába. Ezzel együtt a favoritok most is a közép, középkései hibridek, jellemzően a nagy multik palettájáról. Nem reprezentatív mintánkban sokat emlegették például a Pioneer, a Monsanto és a Syngenta hibridjeit, valamivel ritkábban a KWS-t és a Limagrain-t. Az enyingi Mikó Ferenc nagy meggyőződéssel DKC-hibrideket vet. „1600 hektáron vetettem kukoricát, szinte csak a Monsantótól. Van ugyan fajtasorom, de rendre azt tapasztalom, hogy a többi kukorica vagy kevesebbet hoz, vagy betegebb, vagy magasabb a víztartalma, mint ezeknek” – mondja.

 

Ő is közép és középkései fajtákkal dolgozik, a FAO 390-430 közötti éréscsoportból, és részt vesz a Magyar Kukoricaklub termésversenyén. A versenytáblákon október közepe és vége között 18 tonnás termést aratott, ami egészen elképesztő teljesítmény. A szemek nedvességtartalma 22–24 százalék volt, ezzel együtt szép bevételt hozott számára a kukorica. A legmeghökkentőbb az, hogy ezt az eredményt a június eleji ítéletidő ellenére produkálni tudta.

 

„A hideg tavasz miatt május végére 3-5 leveles volt az állomány, amikor özönvízzel (öt nap alatt 61 mm napi csapadék) és átlag 100 kilométeres széllel megérkezett a nyár. Azt hittem, minden megsemmisül, de a jó szerkezetű, tápanyaggal feltöltött talajnak köszönhetően a növénykéknek elég erős volt a gyökérzetük ahhoz, hogy újra kihajtsanak. Most látszott meg igazán, hogy megéri a kényeztetés!” – hangzik a titok nyitja. n

 

Győr-Moson-Sopron

 

„Nálunk a legnagyobb területen Pioneer, Syngenta, Monsanto hibridek kerülnek a földbe. Idén viszont a szegedi Csanádot választottam, mert kíváncsivá tett. Kiderült, hogy méltánytalanul mellőztük eddig a magyar nemesítésű kukoricákat, például a Csanád ugyanolyan szépen teljesített, mint a hasonló külföldi, középérésű hibridek. A titok nyitja az, hogy az olcsóbb magyar magnak is meg kell adnunk mindazt, amit a kicsivel drágább és nagyobb becsben tartott külföldi hibrideknek.

Idén 70 ezres tőszámmal, időben került a földbe a kukorica, a legnagyobb nehézséget a vegetáció második felében a sok eső miatt levegőtlenné vált talaj okozta. Ennek ellenére október utolsó hetében hektáronként 90–96 mázsát hoztunk le a tábláról, 20,5 százalékos víztartalommal.
A termés egészséges volt, a csövek végig termékenyültek.

Számomra egy hibridben az a legfontosabb, hogy ismerjem – legalább hallomásból vagy bemutatóról –, természetesen az érésidő is kulcsfontosságú. A nagyon korai, 200-as FAO-szám alatti hibrideket is kedvelem. Vannak ugyanis olyan szempontok (állatállomány takarmányellátása, vetéstervbe illeszkedés), amikor kedvező, ha szeptember 5-e körül betakarítható a kukorica – még ha kicsit kevesebbet is hoz, mint egy hosszabb tenyészidejű hibrid.”

Zala

 

„Idén a középérésű PR37K85-öt és a korai PR39D81-et vetettük a Pioneer-hibridek közül, valamint a Syngentától a középérésű Occitan-t. Ezek közül csak ezt az utóbbit ismertem korábbról, ráadásul akciós volt a vetőmag. A másik két hibridet a jó hírük miatt és a talajadottságaink okán választottam. A korai hibrid a rosszabb, kavicsos földbe került, mivel itt normál évben hamar elfogy a talajból a víz. A két középérésű kukorica a jobb helyekre került. Mindegyiket 76 ezres tőszámmal vetettük.

Az eső miatt a korai kukorica aratását is csak október legvégén tudtuk befejezni, nagyjából akkor, amikor a középérésűek is lekerültek a tábláról. A víztartalom nagyon magas volt, csak az aratás végére csökkent 25%-ra. A korai hibrid csak 5,3 tonnát termett, a két középérésű 7-8 tonnát hozott. Szerintem elsősorban a területhez kell választani a magot, és lehetőleg többféle hibridet. Sose tudható ugyanis előre, milyen lesz az évjárat.”

Komárom-Esztergom

 

„Áll a víz a táblákon, Van, ahol a kukorica 80 százaléka még le sincs aratva. Csak Pioneer-fajtákkal dolgozunk, jellemzően középérésűekkel. Nincsenek kimondott kedvenceim – bemutatókon, előadásokon ismerkedem az adott évi ajánlattal, de a végső döntésemet az ár is befolyásolja.

Idén május elsejéig elvetettük az összes kukoricát. A hideg miatt rosszul kelt az állomány, később az esők miatt volt nehéz vegyszerezni, kultivátorozni. A vége se lett jobb. 8 tonnás termést csak a jó vízlefolyású és szervestrágyázott táblákon produkált a kukorica, lent az általérben viszont még most is áll a víz, örülök, ha 1 tonnát összeszed a kombájn! Ráadásul a víztartalom is 25–31% között van.”

Vas

 

„Pioneer, KWS, Monsanto, Limagrain hibridekkel dolgozunk, mert a hazai nemesítő házak hibridjei ide nem valók, nem tudják időben leadni a vizet. A FAO 300-as éréscsoport elejéről választunk magot, de még így sem tudunk – még jó évben sem! – 20 százalék víztartalom alá menni. Most 26% a szem nedvességtartalma.

Ha figyelünk a nemesítő házak kínálatára és akcióira, időnként remek hibrideket tudunk egész jó áron beszerezni. Idén a Pioneer ajánlotta így ki a Resedát, és jól bevált. Kedvelem a Monsanto hibrideket is, például a DKC 4490-est, ami kifejezetten erős szárú. De nyitottak vagyunk az újra is, évről évre 70 hibridet állítunk be fajtakísérletbe. Fontos, hogy a jó termőképesség és vízleadó képesség jó árral párosuljon. A technológiai elemek ugyanazok, bármelyik hibrid is kerül a földbe.”

Somogy

 

„Különböző hibridekkel és érésidőkkel dolgozunk. Idén a következők kerültek földbe: a Monsantotól a DKC3511, 440, 4626, 4490, 471; a Pioneertól a PR37No1, PR37F73 és a Colomba. Bárhogy is kalkuláltunk, az idén összecsúszott mindennek a betakarítása. Mivel már a napraforgóval is megkéstünk, csak október vége felé kezdhettük el a kukoricát vágni, és még mindig nincs vége. A szemek víztartalma átlagosan 22%.

Pedig a korai kukoricákat időben elvetettük, homokos talajba. Ezek lettek a legjobbak – már ha a 7 tonna jónak számít. Minél később vetettük a magot, annál rosszabb lett a végeredmény. Ennek a tapasztalatnak ellentmond a FAO380-as Pr37No1, amely 7,5-8 tonnás átlagot produkált, így ez lett az egyik legjobb kukoricánk.

Általában 3-4 régi hibridet megtartok a korábban bevált kukoricákból, és ugyanennyi újat választok hozzá saját fajtakísérleteink alapján. Persze az akciók sem hagynak hidegen. Régi jó vetőmagnak számít nálunk a DKC4626 és a Colomba, de jól ismerem a DKC471-est is, ráadásul az idén ez akciós volt. 74 ezres tőszámmal szoktunk dolgozni, bármelyik kukoricáról is van szó.”

Borsod

 „Nem tudtunk vetni se kukoricát, se napraforgót az idén. 250 hektár szántónk van, de mindent beborított tavasszal a víz. Még most is mindenhol áll! Az időjárás gyakran csapadékos errefelé, a föld meg kötött, úgyhogy itt kevés növényt éri meg termelni. Csak a búza hoz valamit, főként, amikor aszály van, és másutt rosszul teljesít. Még a repce is lazább szerkezetű talajt kívánna ennél, mint a miénk!”

„200 hektáron vetettünk kukoricát. Olyan közép-, középkései érésűeket mint a DKC4490, a P9400 vagy a KWS Juxxin-je. Ezek mind jó hozamú, megbízhatóan termő hibridek. A legtöbbet a DKC4490 hozta, 130 mázsás volt a termése, de a többi is 10 mázsa felett volt. Elégedett vagyok, a nedvesség sem annyira rossz: 20-21%. A Pioneer-hibridet október végén már aratni tudtuk, de a Monsanto-hibriddel is végeztünk mostanra. Jövőre is ezeket vetem, bár egy akciótól el tudok csábulni…

Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma!