Készült: 2010. december 20. hétfő

Uniós csatlakozásunk előtt Magyarországon a burgonya vetésterülete meghaladta a 30 ezer hektárt. Jelenleg 19 ezer hektáron folyik a termesztése, de ennyivel már évek óta képtelenség kielégíteni a hazai igényeket.


 

Idén csak a homokos területeken termett minőségi burgonya. Több helyen újravetésre kényszerültek a tavaszi belvíz miatt, aminek következtében a vírusfertőzés esélye megnőtt. A mélyebb fekvésű területeken a burgonya egy része elrothadt, másrészt a szárazanyag-tartalom csökkenésével a víztartalom jelentősen megnőtt, ami rontja az eltarthatóságot. A belvíz miatt megközelíthetetlen földeken hiányos volt a növényvédelem, az ennek következtében fellépő betegségek ugyancsak megtizedelték a termést. Ezek után nem meglepő, hogy az idei évben a szokásos hozam felére, legfeljebb kétharmadára számíthatnak a burgonyás gazdák.

 

Áruburgonya: borsos ár

 

„Jellegzetes homoki gazdaság vagyunk, 1560 ha területen gazdálkodunk” – mondja a Somogy megyei Berzence településen a Solanum Kft. ügyvezetője, Varga György. „Termelési szerkezetünket meghatározzák éghajlati és talajadottságaink, valamint a konzervgyár (Nagyatád) közelsége. Több év átlagában 100-100 hektáron termelünk vető- és áruburgonyát, a többi területen zöldborsó, kalászosok, repce és csemegekukorica terem.”

 

Mivel a burgonya magas befektetést igényel, ezért öntözés nélkül a termesztése kockázatos lenne. A termesztett növények száma és igényei lehetővé teszik a szakszerű vetésváltást is. 4-5 évenként zöldtrágyáznak (általában olajretekkel), és ugyanilyen időközönként vásárolt istállótrágyával (40–50 t/ha) biztosítják a burgonya termőterületének optimális biológiai életét, talajszerkezetét. A betakarított termésmennyiség több év átlagában 200–240 q/ha, de a 2010-es év nettó termése (fajtánként eltérő szórással) 140–170 q/ha lett a belvíz és az esőzések miatt. Ugyanakkor az étkezési burgonya terméskiesését az árnövekedés ellensúlyozza.

 

A Solanum Kft. 200 hektáros burgonya-vetésterületén belül a vetőgumó-termesztés egyre fontosabb. Területi arányát folyamatosan növelik, így az étkezési burgonya aránya az előző évek 50 százalékos területi arányról idén 30-35 százalékra csökkent.

 

Vetőburgonya: most ráfizetés

 

Az elültetett fajták sokfélék, de az igény is sokrétű (korai, közepes, késői, sárga, piros, ovális, gömbölyű, sütni-, főzni-, salátának való). „Ezek a fajták – mint az Impala, Riviéra, Faluka, Red Scarlett, Cleopatra, Kondor, Desiree, Roko, Bellarosa, Laura, Manitu, Mozart, Agria, Pannónia, Balatoni Rózsa, Rioja, Góliát, White Lady – potenciálisan mind jók, de mindig vannak köztük divatosabbak. A felvevőpiac igényei szerint ősszel és tavasszal egyaránt értékesítünk” – mondja az ügyvezető.

 

A vetőgumó-előállítás összes költsége (betárolásig) kb. 2,5 millió forint hektáronként, ebből csak a vetőanyag ára (szaporítási fokától függően) 1,3–1,5 milliót tesz ki – tudjuk meg. A tárolásra fordított forintok tovább növelik a költségeket. A vetőgumó-előállítás 2010-ben veszteséges lesz, mert a fajtánként eltérő, 30–60 százalékos terméskiesést nem ellensúlyozza a 15–18 százalékos áremelkedés. Nem úgy, mint az étkezési burgonyánál, ahol a hozamkiesést a dupla ár kompenzálja.

 

Burgonya importból

 

Az importált burgonya mennyisége évről évre növekszik. 2006-ban bő 33 ezer tonnát, 2007-ben csaknem 35 ezer tonnát importáltunk. Akkor még volt honnét, de idén a szélsőséges időjárás komoly gondot okozott az importáló országokban is (lásd keretben). Szintén gyengébb az EU öt legnagyobb burgonyatermelő tagországának (Németország, Hollandia, Franciaország, Anglia és Belgium) eredménye, a tavalyinak legfeljebb 90 százaléka.

 

A hazai mellett a külföldről származó áru jelenléte lassan megszokottá válik a piacon. Nem versenytársa a hazainak, hanem szükséges kiegészítője. Az idei szezonban sajnos az eddiginél is nagyobb tételekben kell majd számítani az importbeszerzésű árura. Az országos termésátlagokról pontos információk még nincsenek, ám a korai betakarítások már előrevetítették a gyenge termés árnyékát. A környező tagországokból már most is több irányból érkezik hazánkba burgonya. A legmerészebb becslések szerint is legfeljebb januárig tart ki a hazai árualap.

 

A Szentlőrinci Solanum Kft. 520 hektáron gazdálkodik. Földjeik átlagosan 35 AK értékűek, javarészt barna erdőtalajok. A cég őszi búza és őszi árpa vetőmag, burgonya-vetőgumó, valamint repce, szója és kukorica termesztésével foglalkozik. A kft.-nek van egy 250 anyakocás sertéstelepe is, éves szinten 5-6 ezer hízókibocsátással.

 

Beszerzési ár alatt?

 

A kft. a burgonyatermesztést a megszüntetett Szentlőrinci Állami Gazdaságtól „örökölte”. Egyik tulajdonosa Horváth Attila, aki az állami gazdaságnál a burgonyatermesztést irányította, szakmai ismeretére és kapcsolati tőkéjére alapozva kezdtek el a burgonyával foglalkozni. A kezdeti években a szaporítóterület a 40 hektárt is meghaladta, de napjainkra 15 hektárra csökkent. Ennek legfőbb oka az uniós csatlakozás nyomán kialakult liberalizált piac, vélekedik Sümeghy Tamás, a cég agronómusa.

 

„Egyrészt a vetőgumópiacon erőteljesebben jelentek meg a nyugati fajtatulajdonosok, vetőgumó-előállítók, akikkel szemben az eltérő támogatási színvonal miatt sem lehettünk versenyképesek. Másrészt megjelentek a multinacionális cégek is a piacon. Sokszor a termelői ár alá ígértek a fogyasztói áraikkal, és ezzel rengeteg burgonyatermelő helyzetét lehetetlenítették el. A termelők számának csökkenésével párhuzamosan a vetőgumó iránti kereslet is drasztikusan csökkent” – panaszolja az agronómus.

 

A termesztés jövője szempontjából a szakember szerint létfontosságú, hogy a termelők megtanuljanak közösen, világszínvonalon termelni, és együttesen a piacra lépni. „Ez nagyon tőkeigényes növény. Az egyéni termelők szélmalomharca hosszútávon kudarcra van ítélve.”

 

„Növényt próbáló év volt”

 

„Az ültetést még kitűnő időjárási körülmények és talajállapot mellett végeztük április harmadik dekádjában. Hollandiából és Németországból vásárolt elit szaporítási fokú vetőgumót használtunk. Az ültetéssel egy menetben juttattuk ki a talajfertőtlenítőt és készítettük a primer bakhátat. Ezt egy héttel követte a szekunder bakhát kialakítása. A preemergens gyomirtó kijuttatását a növény felszínre törése elé időzítettük” – kezdi a technológiai lépések bemutatását a Szentlőrinci Solanum Kft. agronómusa, Sümeghy Tamás.

 

„A nehézségek ezt követően jöttek. A csapadék legtöbbször nem engedte az agronómiailag indokolt időpontban való beavatkozást. A posztemergens gyomirtót is csak az optimálisnál később tudtuk kijuttatni. Az állományzáródástól a virágzásig lehullott 250 mm csapadék nagyon nehéz helyzetet teremtett a gombabetegségek elleni védekezésben. Az állományon többször is tapasztaltunk fitoftóra-fertőzésre utaló jeleket. A védekezési stratégiánk eredendően hétnaponkénti permetezést irányzott elő. Ehelyett akkor permeteztünk, amikor a gép rá tudott menni a talajra. Mindemellett az időjárás nagyon kedvezett a vírusvektor levéltetveknek. Az idén tapasztalt extrém mennyiségű csapadék a szokásos termés mintegy felét tönkretette, így 18 t/ha körül alakult a hozam. A burgonyák aprók maradtak, ami nekünk nem okozott problémát, mivel így több lett a vetőgumóméret a termésben.

 

Az ültetett fajták közül a Cleopatra nagyon korai, az idén vírus- és fitoftóra-érzékenységével tűnt ki. A Kondor a köldökfuzáriumra volt érzékeny, míg az Agria az idén egészséges, gyönyörű állományt mutatott. De az idei év nagy nyertese mégis a Red Scarlett, ez hozta a legszebb és legtöbb termést. A Laura is ellenálló volt a betegségekkel szemben, így a kezdeti gyenge fejlődés után hozni tudta az átlagot.”

 

Varga György, a Solanum Kft. ügyvezetője

 

Lengyelországban jelentősen lecsökkent a burgonyával bevetett terület nagysága, a kedvezőtlen időjárás miatt is kevesebb lesz a termés.
A forró nyár északon, a sok eső, árvizek és az áradások pedig a déli országrészen nagyon megnehezítették a termelést.

 

Franciaországban úgy tűnik, hogy ebben az évben különösen alacsony lesz a burgonya termésátlaga, 22%-kal mutatkozott alacsonyabbnak az elmúlt 10 év számaihoz viszonyítva.

 

A belga piacon is kitartóan magasak a burgonyaárak, a kereslet élénk, a piac kiegyensúlyozott. A termésátlagok nagyon változóak, 20–45 t/ha között mozognak.

 

Németországban a burgonya termőterülete 3,2 százalékos csökkenést mutat 2010-ben. Bajorországban a termőterület csökkenése
4 százalékos volt. A kínálat általában megfelel a keresletnek, de néhány esetben a feldolgozók nem találnak megfelelő minőséget.

 

A várható brit burgonyatermés hektáronként 4-5 tonnával lehet kevesebb a megszokottnál. Ebben az esetben a brit burgonyatermés
5 millió tonna lesz, kevesebb, mint az elmúlt évben volt (5,678 millió tonna).

 

Felső-Ausztriában az első osztályú zsákos burgonya 240 eurót ér tonnánként, Alsó-Ausztriában pedig 200 eurót. A jó marketingnek és az alacsony hozamoknak köszönhetően a termelők bíznak a piac számukra kedvező alakulásában. Az étkezési burgonya ára a 2010/11-es szezon kezdetén sokkal magasabb, mint az előző szezonban volt. Árcsökkenés nem várható, mert a termés mennyisége nem éri el az átlagot.

 

Külföldön is kevesebb

 

NövényTermesztés

Kínálati ár (I. osztály, Ft/kg)

 

Fajta

Származás

Ár 2009.

Ár 2010.

 

Import

60–64

100–120

Agria

hazai

50–60

100–120

Desiree

hazai

43–50

93–100

Fabiola

hazai

47–50

100–117

Kifli

hazai

80–110

120–170

Kondor

hazai

43–53

100–110

Laura

hazai

50

100

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!