Készült: 2010. december 20. hétfő

Idén az év első felében olcsóbb volt a műtrágya, mint tavaly. Most viszont – amikor a gazdák a nehezen betakarítható, ám jó áron eladható termésért küzdenek – ismét emelkedni kezdtek az inputárak.


A kilencvenes évek elején a hazai műtrágya-felhasználás a korábbi időszakhoz képest mintegy 80 százalékal visszaesett, és nitrogéntúlsúlyossá vált. Az EU-csatlakozást követő években – a műtrágyahasználat felfutásával párhuzamosan – nőtt a kálium és foszfor hatóanyagok aránya is. A 2008. évi árrobbanást követően visszaesett a forgalom, és ezzel együtt az értékesítésen belül csökkent a kálium és foszfor műtrágyák aránya. Szerves trágya az utóbbi években alig 130-150 ezer hektárra jutott ki, míg a fajlagos műtrágya-felhasználás 150 kg/ha körül mozog jelenleg.

A műtrágyát értékesítő vállalkozások száma 150 körül van, de az értékesítés több mint 80%-át 10-12 cég adja. Magyarországon 2009-ben már csak két műtrágyagyár működött. A péti Nitrogénművek Zrt. az egyetlen nitrogénműtrágya gyártással foglalkozó magyarországi vállalat, a Tiszamenti Vegyiművek pedig Szolnokon összetett műtrágyát állít elő. A peremartoni gyárban 2009 tavaszán leállt, majd kis volumenben 2010-ben újraindult a termelés.

Honnan érkezik?

A Nitrogénművek a hazai műtrágyapiac kb. felét látja el. Közép-kelet-Európában összesen 2009-ben hét nitrogénműtrágya-gyár működött, melyek a földgázvezetékek mentén, 400-450 kilométerenként sorakoznak. Foszfor hatóanyag-tartalmú műtrágyagyártás Európában csak Oroszországban és Ukrajnában van. Oroszországban a két legnagyobb gyártó egyesülésével 2010-ben egy megacég alakult ki, amely a világ kálisó készletének 30%-ával rendelkezik és az export 40 százalékával. Mellette még Kanada tekinthető jelentős szereplőnek a világpiacon, Oroszországgal együtt a világ káliumkészletének 80 százalékával és a termelés háromnegyedével rendelkeznek.

2010 első nyolc hónapjában 635 ezer tonna import műtrágya érkezett az országba. A két legnagyobb szállító, Ausztria és Szlovákia együttes részesedése meghaladta az 50 százalékot. Oroszországból érkezett az import 8 százaléka, Románia, illetve Ukrajna részesedése 5-6 százalék volt. Egészen 2007-ig Oroszország volt a legnagyobb beszállítónk, de ma már Magyarország nem célpiaca, különösen nitrogén és kálium műtrágyából. A foszfor műtrágya több mint fele viszont továbbra is innen érkezik. Magyarország importját az EU-s beszállítások határozzák meg, elsősorban Szlovákiából, Ausztriából és Romániából vásárolunk.

A kálium műtrágya világpiacára jellemző, hogy kevés eladó van jelen, akik jelentős befolyással vannak az árakra. Természetesen a gazdálkodók magas árak esetén ideiglenesen csökkenthetik kálium-felhasználásukat, de ez előbb-utóbb megjelenik a terméseredményekben.

Változások a világpiacon

Mivel káliumból csupán 12 ország rendelkezik érdemleges gyártókapacitással, a világtermelés döntő hányadát exportálják. Elmondható, hogy a jövőben nő az igény mindhárom tápanyagra, de közülük a leggyorsabb a kálium-felhasználás növekedése lehet, elsősorban Kína és India masszív kereslete miatt.

Kína pedig kálisóimportjától eltekintve nagy műtrágya-exportőr (nitrogén és foszfor hatóanyagokból). 2009-ben közel 9 millió tonnát szállított külföldre, a nehezebb gazdasági körülmények ellenére az előző évhez képest csak 5 százalékkal kevesebbet. Az exporttevékenység 2010-ben várhatóan erősödik. Ennek okai a vámtarifák csökkentésében, a magas olajár miatti termelésfelfutásban és a túlkínálatos kínai műtrágyapiacban keresendők. Kína karbamid-termelése például 2010-ben az új fejlesztésekkel várhatóan meghaladja a 67 millió tonnát, miközben a belpiacon alig 50 millió tonnára van igény.

A jövőben azonban nem várható jelentősebb exportnövekedés, ugyanis a kínai műtrágyaszektor alapvetően nem export-orientált, célja a belső piac ellátása. A Nemzetközi Műtrágyaipari Szövetség (International Fertilizer Industry Association - IFA) minden évben kiadja előrejelzését a műtrágya világpiacának következő években várható alakulásáról. A 2010–2014. közötti időszakra vonatkozó kilátások szerint a lehangoló 2009-es adatok után a műtrágya-felhasználás növekedésére lehet számítani a következő négy évben. A kínálati oldalon a kapacitásnövekedés lassabb volt tavaly a vártnál, a bejelentett projektek csúszásai miatt, de hosszú távon a nitrogén és kálium műtrágyák túlkínálata erősödni fog. A kapacitások ugyanis gyorsabban növekednek a keresletnél.

Középtávon növekvő mezőgazdasági termelés szükséges a globális élelmiszer, takarmány, és bioüzemanyag iránti kereslet kielégítéséhez. Ehhez magasabb hozamok kellenek, a termőterület növelése ugyanis korlátokba ütközik. A gazdasági válságból való kilábalással, kedvezőbb és stabilabb piaci viszonyok között 2010-11-ben a világ műtrágyakereslete 4,8 százalékkal növekedhet, hatóanyagban számolva 170,4 millió tonnára. A kereslet a N, P és K műtrágyák iránt várhatóan 1,9, 4,5 és 18 százalékkal növekedhet. A növekedés zöme Ázsiában, kisebb részben az amerikai kontinensen következik be.

Újra emelkedő árak

2010 első három negyedévében összességében 20 százalékkal alacsonyabbak voltak a műtrágyaárak, mint egy évvel korábban. Ennek köszönhetően, a műtrágya-felhasználás változatlan szintje mellett a mezőgazdasági termelők az előző évinél 22 százalékkal kevesebbet költöttek műtrágyavásárlásra. 2010 harmadik negyedévében viszont áremelkedés következett be, az árszint meghaladta a 2009. év azonos időszakában mértet, ami az akkori alacsony árszintnek köszönhető. Tulajdonképpen visszarendeződés zajlott az árrobbanás előtti, 2007. évi szintre (lásd grafikonunkat).

Szokatlan viszont az áremelkedés az év harmadik negyedévében, amikor a termelők részéről alig van kereslet a műtrágyára, ilyenkor inkább csökkenni szoktak az árak. 2010 harmadik negyedévében (az előző negyedévhez viszonyítva) az áremelkedés az egyes termékek esetében jellemzően 5–10 százalékos volt, de a foszfor műtrágyák és a magas foszfortartalmú műtrágyák (pl. MAP) ára erőteljesebben (25%) emelkedett. A kálium műtrágya ára ellenben csökkent, bár még így is sokkal magasabb, mint az árrobbanás előtti, 2007-es ár. Az NPK 15:15:15-ből a túlkínálat miatt csak mérsékelten növekedett az ár 2010-ben.

Olcsóbb káliból több fogy

2010. január-szeptemberi időszakban a termelők által vásárolt műtrágyák NPK hatóanyag-tartalma összesen 286,5 ezer tonna volt, amelynek 75 százaléka nitrogén, 11 százaléka foszfor, 14 százaléka kálium hatóanyag. A nitrogén hatóanyag kismértékben (4%) csökkent, azonban a foszfor hatóanyag 7 százalékkal, a kálium pedig 21 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Az egyszerű nitrogén műtrágyák körében 2010-ben is a mészammon-salétrom (27% N), azaz a MAS, és az ammónium-nitrát (34% N) volt a legnépszerűbb. Az utóbbi években az ammónium-nitrát túlsúlya egyre inkább csökken, ami szerencsés folyamat, hiszen agronómiai és biztonsági szempontból is előnyösebb a MAS. A gyárak is egyre inkább átállnak a MAS gyártására, hogy versenyképesebbek legyenek. Az egykomponensű foszfor és kálium műtrágyák esetében a szuperfoszfát (18–22% P), valamint a kálium-klorid (60% K) a meghatározó. Az egyszerű foszfor és kálium műtrágyák szerepét mindinkább átveszik az olyan összetett műtrágyák, amelyek az adott hatóanyag nagy mennyisége mellett nitrogént is tartalmaznak, például a MAP, DAP, a kálium-nitrát. Az összetett műtrágyák között az NPK 15:15:15 fogyott a legnagyobb mennyiségben, az összetett műtrágya-forgalom több mint 30 százalékát adta.

Szakértői vélemények szerint nem szerencsés, hogy a 15:15:15 százalékos összetételű NPK műtrágya a legnépszerűbb, hisz nincs az a talaj, nincs az a növény, amely a nitrogén-foszfor-kálium utánpótlást épp azonos mennyiségben igényelné. A szűkös pénzügyi lehetőségek megfontoltabb szakmai döntéseket igényelnének.

Hogyan tovább?

Kereskedők és szakértők szerint 2010 utolsó negyedévében erőteljes árnövekedés indult meg. A régióban kapacitáskiesések voltak 2010-ben, a gyárak a szokásosnál hosszabb időre álltak le a termeléssel. A Duslóban komoly üzemi baleset volt, ez még továbbra is érezhető Szlovákia kivitelében, illetve a műtrágyapiacon. Itthon és külföldön is megnőtt az igény a műtrágyára.

A nitrogén műtrágya árában további erős áremelkedés várható. A foszfor műtrágya árában, a nitrogénhez hasonlóan az első negyedévben volt a trendforduló, a kálium esetében viszont eltolódott, októbertől kezdtek érvényesülni az áremelkedések.

Az előző évi káliumkészlet a kereskedőknél maradt, ebből dolgozott a piac az év első felében. Ugyanakkor a kálium egy kicsit stabilabb az alapanyagok, így az árak tekintetében is.

A harmadik negyedévi áremelkedést több tényező is magyarázza. Az euró árfolyamának erősödése szinte azonnal érződik, hiszen nettó importőrök vagyunk. A terményárak emelkedése szintén az inputárak emelkedését indukálja. Mindemellett ebben az évben a régiós gyárakban nem volt folyamatos a termelés. Nyáron elmaradtak az ilyenkor szokásos elővásárlások.

A mezőgazdasági munkák még néhány hetes lemaradásban vannak, sok helyen még nem fejeződött be az aratás. A termelők többsége csak ezután készít mérleget, és méri fel a jövő évi tápanyag igényét. A tényleges vásárlások inkább a következő naptári évre csúsznak, amely viszont logisztikai problémát vetít előre. A tavaszi idényben szükséges műtrágya célba juttatása hatalmas szállító kapacitásokat igényel. Azok a termelők és kereskedők, akik megfelelő raktárkapacitással rendelkeznek és finanszírozni tudják, már most megvásárolták a műtrágyát tavaszra, mivel tartanak attól, hogy tavasszal felfelé fognak szökni az árak, akár az árfolyam, akár a szezon miatt.

A Fertilia Kft. idei tapasztaltai egybevágnak a fentiekkel. Ősszel az elmúlt két év csökkenő tendenciája után enyhén növekedett a kereslet a foszfor, káli és az összetett NPK termékek iránt. Ennek oka egyrészt a nagyon alacsony bázismennyiség, valamint az emelkedő terményárak voltak. Mivel a nitrogénműtrágyák ára az év második felében meglódult, sokan későbbre halasztották a vásárlást.

Az idei visszafogott tápanyag-utánpótlás a gyenge termésnek is köszönhető, de ha tavasszal sem jut pénz a műtrágya beszerzésére, akkor a jövő évi gyenge termés is borítékolható. Tekintettel arra, hogy a tápanyag-visszapótlás a termelési költségen belül tekintélyes hányadot képvisel, sokak számára kézenfekvő, hogy itt kezdődjék a „spórolás”. Ha ez így történik, nemcsak a műtrágya-forgalmazók számára lesz fekete év 2010., hanem a termelők számára is 2011.

Nitrogénművek Zrt. – Jelentős keresletre számítanak

Idén ősszel a cég tapasztalata szerint nagyobb volt a kereslet a pétisóra, mint az ammónium-nitrátra. Az eladott mennyiséget tekintve ezeket követte a karbamid és a nitrosol. Király József szerint tavasszal valóban nagy kereslet várható, és ez nemcsak logisztikai problémákat vet fel. „Ebben a régióban hiányzik kb. 400-500 ezer tonna le nem gyártott műtrágya. Ennek oka részint az, hogy a Nitrogénművek Zrt.-nél a nyári általános nagyjavítás alatt nem történt termelés, másrészt a Duslóban, illetve Lovosice-ben történt műszaki problémák miatt is sokáig álltak a gyárak. Egy ilyen mértékű termeléskiesést lehetetlen ebben a szezonban pótolni.”

Logisztikai problémák főként akkor állhatnak elő, ha a hazai felhasználók az utolsó pillanatig várnak a műtrágyabeszerzéssel, vélekedik a szakember. Áresésre nem érdemes spekulálni, ez tavaszra sem várható (az emelkedő gázárak okán, ami a műtrágya fő alapanyaga). Ha az év végi beszerzést a saját tárolási kapacitás hiánya akadályozza, akkor Király József azt tanácsolja, legalább a műtrágya-kereskedő, illetve integrátor partnereiket kérjék a termelők a műtrágya betárolására.

„A Nitrogénművek Zrt. logisztikája napi 8000 tonna (kb. 350 kamion) műtrágya kiszállítását tudja biztosítani. Ez a mennyiség pedig jelentősen meghaladja a környező országokban működő műtrágyagyárak kiadási kapacitását, de akinek márciusban jut eszébe a rendelés, annak szinte biztos, hogy lehetetlen lesz azonnal kiszállítani a terméket.”

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!