Készült: 2010. december 20. hétfő

Az őszi vetés megkésett, sőt el-elmaradt a sok eső miatt. Inputanyagokra most se jut sok pénz, bár a gazdák tudják: ha kevesebb a vetett búza, annál inkább meg kell becsülni azt, ami földbe került.
Hektáronként hatóanyagra számolva 34 kilogramm nitrogéntartalmú műtrágyát juttatnak a gabonavetésekre a jánoshalmai Dél-Gabona Kft. szakemberei. „A drágulás ellenére sem tehetünk mást. Tavasszal hatóanyagra számítva 70–100 kiló nitrogénalapú műtrágyát viszünk a gabonaföldekre. A tápanyaggal nem nagyon lehet takarékoskodni, amennyi a növény szükséglete, azt meg kell adni neki” – mondja Sürü István főmezőgazdász. A cég szakembere hozzáteszi, hogy az őszi búza vetését a sok csapadék hátráltatta, a kártevők viszont nem okoztak nagy károkat.

Zsákban maradt vetőmag


Hinkel Péter, a Bács-Kiskun megyei Bugacon tevékenykedő Mezőgazda Kft. ügyvezetője elmondta: október végére, november elejére fejezték be a búza vetését, de ha megfelelő lesz az időjárás, a gabona kikel a hó alatt is. Műtrágyából a szokásos mennyiséget juttatták ki. „A tervezett gabona-vetésterületnek viszont csak a felét tudtuk bevetni. Ezer hektár helyett így legfeljebb 500 hektáron lesz gabona. Természetesen számunkra is óriási gondot jelent a nitrogén-műtrágyák drágulása, hiszen most a 34 százalékos műtrágyáért 80 ezer forintnál is többet kell fizetni.”

A szakembere hozzátette, tavaszra a foszfort már megvették, a nitrogénből sem engedhetnek, mert ha azon takarékoskodnak, akkor kevés lesz a termés. A mezőgazdasági társaságnak ugyan nincs hitele, de lekötött tőkéje igen. „A kártevők egyelőre nem okoznak gondot. A víz miatt a pocokinvázió is elmaradt” – mondja a kft. ügyvezetője.

Gémes László szegvári gazda elmondta, idén az őszi csapadék miatt kisebb területen tudtak búzát vetni a termelők. A repcével szerencsére nem volt akkora gond, a vetésterület nagyjából megegyezik a korábbi évek átlagával. Persze itt is akadtak olyan területek, ahol a csapadék túl sok volt, a vetés fulladozott, rosszul kelt. Ahol könnyű szerkezetű a talaj, ott szebb az állomány. Bár meleg volt az ősz, túlságosan azért nem ugrott meg a növény. „Ahogy elnézem a repcetáblákat, nemigen látok túlnőtt részeket” – mondja Gémes.

Szerinte sem szabad a gabona táplálásával fukarkodni. Hiába ment fel a nitrogén műtrágya ára, sokat nem lehet ezen takarékoskodni. Legföljebb a szokottnál valamivel kevesebb jut ki a földekre. Persze egy ilyen döntés hatással lehet a jövő évi termésre is. „Idén kisebb területen sikerült elvetni a búzát, mint tavaly. Nagy kérdés lesz a hektáronkénti hozam is ilyen műtrágyaárak mellett! Ha kevés lesz a búza és gyenge az átlagtermés, akkor tonnánként 70 ezer forintos ár is kialakulhat. Ekkor hektáronként 3 tonnás terméssel szintén elérhető egy 210 ezer forintos hektárbevétel. Persze az is lehet, hogy 5 tonnás lesz a termés és csak 40 ezer forint az ár, de így is kijön a 200 ezer” – spekulál Gémes.

Ha a gabonaárakhoz hozzávesszük a termelési költségeket is, akkor csekély a profit. Idén sok táblán le sem aratták a gabonát, és a búza nagy része takarmány minőségű lett. Ezt a bevételt kell összevetni a trágyázás költségével.

Se rovar, se pocok

„A búzára hatóanyagra számítva nálunk 25–30 kiló nitrogén-műtrágya megy ki” – folytatja Gémes. „A foszfor, a kálium nagyobb mennyiségben, annál is inkább, mert a búza minőségét inkább ezek a kemikáliák határozzák meg. Így ezekből hatóanyagra számítva akár 50-60 kiló is juthat egy hektárra. Tavasszal azután hatóanyagra számítva 100-120, de még 150 kiló nitrogén-alapú műtrágyát is elbír a vetés. Az agrár-környezetgazdálkodási programon belül 170 kilóig lehet N-t kijuttatni.”

Hozzáteszi, nincs kártevőveszély, mert a hűvös levegő és a sok csapadék nem kedvez sem a rovaroknak, sem a pockoknak. A rovarkártevők tavasszal viszont még okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, ha enyhe lesz a tél. Akkor bizony fokozott növényvédelemre kényszerülnek a gazdák. Egyelőre a belvíz sokkal fenyegetőbb, mert ha még érkezik csapadék, a búza vetésterülete tovább csökkenhet. A talaj annyira túltelítődött, hogy az alsó talajvíz meg a fölülről szivárgó víz összeért, nincs közöttük száraz réteg.

 

Drága lesz a búza?

Pataki László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei forróencsi Agrárcenter Zrt. elnöke elpanaszolta, számukra a víz még talán az ország többi térségéhez mérten is nagyobb kárt tett. Sok gazdaságban most ősszel egyáltalán nem vetettek. „Hogy tavasszal mi lesz ebben a régióban, az attól is függ, hogy kapunk-e valami kárenyhítést” – mondja az elnök. „Volt itt államelnök, miniszterelnök, belügyminiszter, katasztrófa sújtotta vidéknek is nyilvánították ezt a térséget, de a gazdák ezzel nem sokra mennek. Kérdés, hogy tavasszal lesz-e elegendő pénz, például műtrágyára?”

A forróencsi mezőgazdász felhívta a figyelmet arra is, hogy sok műtrágya-kereskedő abból indul ki, hogy a terményárak is megugrottak. Azzal viszont nem számolnak, hogy ha egy gazdaságban elvitt a víz 600 hektár gabonát, és kiesett 200 millió forint árbevétel, akkor nemigen lesz pénz a műtrágyára sem. A termelő megemlítette, csak kevesen tudtak elegendő kemikáliát vásárolni, és ez nyilván kihat majd a 2011-es termésre is.

„Más gond is van” – folytatta Pataki László. „A mi gazdaságunk vetőmagot is termel, de a kutyának sem kell a vetőmag. A víz miatt nem volt hová vetniük az embereknek, és pénzük sem volt vetőmagra.” A társaság elnöke hozzáfűzte, nekik is négyszer kellett módosítaniuk a vetéstervet. Még mindig maradt lábon búza, repce, kukorica, napraforgó, míg a tervezett repce a vetésterületnek csak a 70 százalékán, de a búza is csak 75-80 százalékán került a földbe. „Nagyon vegyes a vetések képe” – mondta Pataki László. „Nem csak a mi gazdaságunkban, de a környéken is. Sehol egy százszázalékos tábla, mindenhol kihagyva a vízfoltok.”

Pataki szerint is inkább tavasszal mutatkoznak majd a rovarkártevők, a téli időjárás függvényében, de a vízmentes dombos részeken nem tétlenkednek a pockok. „Én nem gondolom, hogy jövőre 70 ezer forint lenne a búza, de nem is tartom jónak, ha az egyik évben 30, a másikban meg 70 ezer forint az ára. Ha beállna 40 ezerre, és megfelelő lenne a termésátlag, akkor jutna műtrágyára, vetőmagra, növényvédelemre is.”

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!