Készült: 2010. november 18. csütörtök

November közepére csak az ország legszárazabb, legmelegebb vidékein tudták befejezni a kukorica betakarítását. Most az itteni tapasztalatokat adjuk közre, és következő számunkban az ország nedvesebbik felét vesszük sorra.
A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) október végi jelentésében a világ kukoricatermését ismételten visszakorrigálta 10 millió tonnával az előző havi becsléséhez képest. Még így is abszolút rekordnak számít a várható 814 millió tonna kukoricatermés, de azt is hozzá kell tenni, hogy a felhasználási igény (840 millió tonna) is a csúcson van. A zárókészletek további csökkenésével számolnak (125 millió tonna), ami az elmúlt 14 év legalacsonyabb készletét jelenti. Az Európai Unió termését 55,6 millió tonnára becsülik, ami 1,5 millió tonnával marad el az előző év termésétől. Természetesen mindez hatással van az alakuló árakra is, figyelmeztet Pótsa Zsófia a Gabonaszövetségnél.

Itthon a szemeskukorica betakarítása meglehetősen vontatottan halad, és csupán 49%-on áll. Az előző évben november elején a betakarítandó kukorica 89%-a már a raktárakban volt, ami időszakos hiányt gerjeszt a piacon, és teret nyit a spekulációknak is. Különösen alacsony a betakarítási arány Nógrád, Zala és Vas megyében. Magazinunk éppen ezért ezekről a csapadékosabb területekről csak decemberben számol be. Az országos termésátlag eddig 6,65 tonna/hektár, vagyis 3,5 tonnás átlagok éppúgy voltak, mint 10 tonnásak. Az Agrár magazin által megkérdezett gazdaságokban éppen befejezték a betakarítást, vagy nagyon közel jártak hozzá, hogy befejezzék. A szeptemberben betakarított korai hibridek szemnedvesség-tartalma 17-18% körüli volt, míg a most aratott kukoricák 20–23% víztartalommal kerülnek be a földről. Szárításra az idén mindenképpen szükség lesz.


Fő szempont: hozam

Az általunk megkérdezett gazdaságokban FAO 330–450 éréscsoportba tartozó hibridekkel dolgoztak, mivel ezek azok, melyek aratásra le tudják adni a vizet a szemekből. Ennél koraibb – 200-as hibridekkel – még akkor sem foglalkoznak, ha egyébként az őszi búza vetését megkönnyítené a korán lekerülő kukorica. „Nem éri meg az egytonnás veszteséget!” – hangzik el. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. viszont nem zárja ki, hogy egy ilyen csapadékos év után nagyobb becsben tartják majd a terület 5–10%-át elfoglaló igen korai hibrideket. A kitartó nemesítő munka eredményeként ezek termőképessége ugyanis elérheti a korai hibridekét. Kínálatukból a korai vetést jól tűrő Sarolta és a GK 288 (fajtajelölt) ilyenek. Vitathatatlan előnyük a jó vízleadás, és az, hogy betakarításuk után az őszi kalászos időben elvethető.

Az érésidő, a termőképesség és a vízleadás tehát kulcsfontosságú tényezők. E három alapparaméterben az adott hibridnek illeszkednie kell a termelők elvárásaihoz, enélkül el sem gondolkodnak azon, hogy kipróbálják-e saját gazdaságukban. Komolyabb vállalkozásokban 40–80 hibrid is bekerül egy „fajtasorba”, hogy kiderüljön, a helyi adottságok között mit tud az ígéretes újonc. Természetesen több évre visszamenően is számon tartják, hogy a különböző évjáratokban miként szerepelt a termesztésbe kerülő hibrid, vagyis hogy jó-e a hozambiztonsága, ellenáll-e az aszálynak éppúgy, mint a hideg esőknek? Szegeden a Kenézt mondják olyannak, amelyik az eltérő évjáratokban is jól terem, ugyanakkor a középérésű csoport legkedvezőbb vízleadását is hozza.

Az egyéb szempontok (például szárszilárdság) csak a fentiek után kerülnek be a kalkulációba, sőt, meglepő módon az ár is. Na, azért az akciókra itt is ugrunk! Annál is inkább, mivel akciózni azokkal a „kiöregedő” hibridekkel szoktak a nemesítő házak, amiket egyébként is jól ismernek és bizalommal kezelnek az emberek.

Van tuti hibrid?

A gazdaságok – kicsik és nagyok egyaránt – rugalmasan kezelik a hibrid-kérdést: nyitottak mind a különböző nemesítő házak, mind a legújabb hibridek felé. Katalógusokat forgatnak, fajtabemutatókra járnak, szorgalmasan érdeklődnek szomszédjaiknál, és kísérleteznek az újdonságokkal. Nincsenek hosszú távra szóló „kedvenceik”, mint a búza esetében, de nehezebben is látják át a kínálatot. Több száz hibrid esetén ez nem is csoda.

Ilyen éles piaci versenyben különösen felértékelődik az adott hibrid időtállósága, mutat rá Szabó Roland, a Sumi Agro Hungary Kft.-től. „Mivel nincsenek verhetetlen hibridek, jónak az mondható, amelyikhez a gazda éveken keresztül ragaszkodni képes. Ezekhez mérten célszerű választani a korszerűbb, de még nem bizonyított versenytársakból. Minden tájban vannak olyan hibridek, amelyek jobban illeszkednek a hely szelleméhez.”

Szabó Roland nem osztja azt az általános véleményt, hogy az egyes kukoricahibridek nagyjából egyformán jók a betegség-ellenállóság, a szárszilárdság vagy az igényesség tekintetében. „Van különbség, csak nehezen mérhető a gyakorlatban. Egyrészt ritka a komoly gazdasági kárral járó kórokozó, másrészt a baj oka – például a szárszilárdság esetén – annyira soktényezős lehet, hogy nehéz a nyomára akadni. Ha valami rosszul sikerül, annak nemcsak genetikai oka lehet, hanem környezeti tényezők vagy emberi hiba is közrejátszhat. Azt pedig végképp könnyű belátni, hogy kiugróan jó termés csak igényes növényekkel érhető el.” n

Sombereki Mezőgazdasági Szövetkezet

Közel ezer hektáron vetettünk kukoricát az idén, de eddig csupán a felét sikerült betakarítani. Szerintem a víztartalom az utolsó szakasznál sem lesz kevesebb, mint 20%. Nehezen kelt, vontatottan fejlődött az idén az állomány, de augusztus elején még úgy látszott, sikerülhet a 9-10 tonnás átlaghozam. Ehelyett egy közepes, 7,5 tonnás eredményt látunk most. Munkaszervezési és takarmányozási okokból is két-három érésidővel dolgozunk, FAO 350–460 között.
A fajtatulajdonosok terén is többől válogatunk. Igazából egyetlen szempont dönt, amikor hibridet választunk: a genetikai potenciál. A Pioneertól kedvencem a PR36V52 és a PR37N01. A Monsantotól a DKC 4590 és a DKC 4490. A Limagraintől pedig a LG 3395.

Póser István Szabolcs

Szerintem alapelvárás ma már egy hibridtől, hogy jó legyen a betegség-ellenállósága, szárszilárdsága, és a technológiát illetően se legyenek extra igényei. Amiben az egyes hibridek nagyon el tudnak térni egymástól, az leginkább a hozam és a vízleadás. Itt az a tapasztalat, hogy a FAO 300–400-as hibridekkel érhető el a legjobb és legstabilabb hozam. Ezek mostanra jó eséllyel le is adják a víztartalmukat 18-20%-ra.

Eddig zömében Martonvásári kukoricákkal dolgoztam, mert az eredményeik szerint felveszik a versenyt a multinacionális cégek hibridjeivel. Most egy újdonságot, a Kamariát próbáltam ki. Az előzetes termésbecslések alapján úgy tűnt, hozni fogja a 10-11 tonnát is, de a földterület 1/3-a a tenyészidő nagy részében annyira víznyomásos volt, hogy a növények itt alacsonyak lettek és rövid csöveket hoztak. Így végül 8 tonnás termés került le a tábláról.

Agroprodukt Kft.

Ezer hektáron vetettünk szemeskukoricát az idén, a termés döntő hányada a pulykaállomány takarmányozására megy el. Tavasszal 70-80 hektárt mosott el a víz, de a nehéz kezdet után a növények szépen helyrejöttek, és 10 tonna feletti átlaghozamokat produkáltak.
A betakarítás jelenleg is folyik, a vízszázalék mostanra csökkent 18-20%-ra.

A legnagyobb genetikai potenciál szerintem a Pioneer és a Monsanto hibridjeiben rejlik. Mi 80%-ban használjuk az előbbieket és 20%-ban az utóbbiakat. A hibrid megválasztásakor két fontos szempont a termőképesség és a vízleadó képesség, az érésidő pedig a vetésforgó tarthatósága miatt játszik szerepet. Mi főként a FAO 380–420 csoportba tartozó kukoricákkal dolgozunk. Nálunk a Pioneertól a PR37D25 és az új P9578 hibrid a korábbi éréscsoportba tartozik, míg a PR37F73 és a PR36V52 a későbbibe. A koraibbak előnye a nagyon jó vízleadás, a későbbiekre pedig minden évjáratban a termésstabilitás a jellemző. A Monsantotól a DKC 4590 korábbi, míg a DKC 5276 későbbi érésidejű. Ezeket azért kedveljük, mert a stresszt nagyon jól tolerálják, és terméspotenciálban is kiemelkedőek.

Agroszentgyörgy Kft.

40 éve vagyok a szakmában, de ilyen évem még nem volt! A tavaszi időjárás miatt zsákban maradt az Agromag Shakirája és a martonvásári Somacorn is, pedig tavaly ez kimondottan gyönyörű volt, szép termést adott. A mi talajainkon általában csak 3-4 tonna kukorica terem egy hektáron, ritka jó év az, amikor hat tonna! Igyekszünk igénytelenebb, aszálytűrő és közepes tenyészidejű hibrideket választani. Jók a Pioneer-kukoricák is – idén a PR38R92-őt vetettük –, csak kicsit sokallom az árukat. Szerintem ár-érték arányban a Dekalb kukoricák a legjobbak, megfizethetők, és nem okoznak csalódást. Egyébként sose a legolcsóbbat vesszük, hanem a tenyészidő és a remélt hozam alapján választunk hibridet.

Vásárhelyi Róna Kft.

A kukorica aratását idén október végén fejeztük be, a teljes vetésterület közel 900 ha. Igyekszünk intenzív vízleadású és lehetőség szerint a legkorábban vethető hibridekkel dolgozni. Ennek fő oka, hogy a nyári aszályos idő előtt a termékenyülés megtörténjen, és a szemképződés meginduljon. Idén egyedül a márciusban elvetet 320 hektáron takaríthattunk be 10 tonnás termést, 16-17%-os szemnedvesség-tartalommal. A később vetett kukoricaterületekkel sok gondunk volt. Közel 250 hektárt kényszersilózni kellett, és október második felében lánctalpas kombájnnal takarítottuk be a 3,5 t/ha termésátlagú és 22–25% víztartalmú kukoricát. A várt termés harmada így kiesett.

Amikor hibridet választunk, alapelvárás a magas hozam, emellett a gyors vízleadás és a korai vethetőség, azaz hideg talajban is csírázni képes magvakat keresünk, a FAO 300-as éréscsoport elejéről. Ezek a mi térségünkben már szeptemberben, viszonylag jó termés eredménnyel betakaríthatók. Tavaly 13%-os volt a víztartalmuk, azaz normál évben szárítani sem kell a magot.

Nem vagyok elfogult a fajtatulajdonosokat illetően, mindegyiket meghallgatom. Kedvenceim: Brixxo (RAGT), Krabas (KWS), PR38A79, P9494 (Pioneer), NK Lucius (Syngenta).

Kösely Mezőgazdasági Zrt.

950 hektáron vettünk idén szemeskukoricát. Hamarosan végzünk az aratással, átlagosan 104 mázsásnak mutatkozik a termés. Két nemesítő házzal vagyunk állandó kapcsolatban, a Pioneerral és a Syngentával. Nálunk első szempont az érésidő, mivel a kukorica után sokszor őszi búza kerül a földbe. FAO 330-nál korábbi kukoricát mégsem vetünk, mert a 200-as hibridek mintegy 1 tonnával kevesebb termésre képesek. Ahol nem búza az utónövény, jellemzően FAO 380-as éréscsoportig megyünk el, ezek még jól le tudják adni a vizet betakarításig. Ennek ellenére idén kipróbáltuk az NK Columbia (FAO 450) hibridet is, amely 56 hektáron 11,5 tonnás termésre volt képes 19,7%-os víztartalom mellett. Évek óta termesztjük a PR37D25 és NK Thermo fajtákat, míg nagyobb területen idén először van PR37N01 és NK Lucius.
A PR37D25 termőképessége megfelelő ugyan, de vízleadása nem volt elég gyors a számunkra, ezért próbálkoztunk az idén a Lucius-szal. Ahogy számítottunk is rá, ennek lett a legalacsonyabb a nedvességtartalma (20,5%), és bő 10 tonnás termésre volt képes. A másik három hibrid víztartalma 21,5-22%-os szinten mozgott. A termésátlagok az egyes táblák adottságaitól függően változnak, jelenleg az NK Thermo termésátlagai a legnagyobbak, de a PR37N01 hibrid betakarítása még csak most kezdődött, és a terméskilátásai nagyon bíztatóak.

Szabó Roland

1. Adottságaink

Rossz területi adottságok közé nem érdemes a legnagyobb genetikai potenciállal rendelkező, drága hibridet betenni. Választani elsősorban aszerint kell, hogy mit tudunk nyújtani a növénynek, másodsorban pedig a pénztárcánk dönti el. A növénynek a lehető legkisebb ráfordítás mellett a legnagyobb hasznot kell produkálnia. „Nem tudnék egy-egy értékmérőt a másik elé sorolni, főként, hogy az eltérő évjáratok is állandóan új preferenciákat hoznak. Egy nedves év miatt mindenesetre nem érdemes lemondani a már bevált, aszálytűrő hibridünkről” – véli Szabó Roland.

2. Deverzifikáció

Fontos, hogy a vetésszerkezetet úgy alakítsuk ki, hogy több éréscsoportból, azon belül is többféle hibridből álljon a „portfóliónk”. Ez egyrészt munkaszervezési előnyökkel is jár, másrészt mindig akad majd egy terület, egy hibrid, amelyik jól teljesít akkor is, amikor mások cserben hagynak. Diverzifikáció egyenlő biztonság!

3. Minden hibrid más

Ahogy a 44-es lábra sem veszünk 36-os cipőt, úgy a kukoricahibrideknél is ügyelni kell a komfortos térállás kialakításra. A sűríthetőség sok tényezőtől függő tulajdonság, akkor lehet élni vele, ha a termőtalajtól kezdve a technikai háttérig minden adott hozzá. A cél, hogy a lehető legtöbb információval rendelkezve hozhassunk jó döntést a tőszámot illetően.

Döntsünk okosan!

Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma!