Készült: 2010. október 20. szerda

Egy menetben vagy külön menetben aprítsuk? Bedolgozzuk, legyen takarmány belőle vagy tüzelésre szolgáló bála? Az ehhez szükséges eszközök és áraik következnek.

H azánkban évente 1,1-1,2 millió hektáron termelnek szemeskukoricát. Jobb években a termés mennyisége meghaladja a 8 millió tonnát is. A kukoricatermelés melléktermékeként 10–12 millió tonna (hektáronként 9-10 tonna) kukoricaszár és csutka marad vissza a területen. A kukoricaszár értékes szerves tápanyag-utánpótlást jelenthet, szükségtakarmány-forrásként is hasznosítható, és energiát is lehet belőle nyerni, tehát fontos melléktermék. A kombájnon áthaladó kukoricacsutka is értékes biomassza. Alapanyagként használható a furforol-gyártásban, szigetelő panelek töltelékeként vagy ajtó és asztallapok távtartó, térkitöltő anyagaként – és energiaforrás is.


Nem hulladék!

Régen a parasztgazdaságok nagy becsben tartották a kukoricanövény valamennyi részét. A földterületről teljesen betakarított növény szervesanyag-tartalma nem hiányzott a talajból, mert volt elég almos istállótrágya. A learatott kukoricatarló még ma is remek őszi legelő a juhok, marhák számára. Az állatok hasznosítják a kukoricaszár leveleit és a csuhét, felszedik a talajról az elhullott csöveket, szemeket.

A nagyüzemi betakarítás – gépi csőtörés, kombájnos morzsolásos betakarítás – mostohán bánik a kukoricaszárral. Az adapterek törőhengerei az álló kukoricanövényről „letörik” a csöveket (a szakítóerőnek a földbe gyökerezett növény áll ellent), ezután a kombájnok többnyire derékba törve és részben a talajba taposva hagyják maguk mögött a tarlón a szárat. Az ilyen szár – főleg ha nedves időben végzik a betakarítást – nehezen kezelhető, mert vizes és földes. A kombájn cséplő és tisztító rendszerén átment csuhélevelek és az összetört kukoricacsutka szintén a talajra kerülnek. A kombájn után visszamaradt kukoricaszár nedvességtartalma és szennyezettsége miatt többnyire alkalmatlan a betakarításra, vissza kell hogy kerüljön a talajba, növelve annak szervesanyag-tartalmát. A szárzúzós kukorica-csőtörőadapterekkel felszerelt kombájnok után a szár aprítva és szétterítve terül el a talaj felszínén, a talajba dolgozás előtt további kezelést rendszerint már nem igényel. Tarlóhántó eszközökkel – mint tárcsás borona, szántóföldi kultivátor, nehéz ásóborona, grubber, kombinált mulcsművelő agregát – egy vagy két menetben bedolgozható. Természetesen ekével is aláforgatható, azonban mélyebben alászántva lassú a lebomlása.
Szárzúzás külön menetben

Napjainkban lazításra és sekélyművelésre alapozott, energiatakarékos, talajkímélő, mulcskezelő művelési rendszereket javasolnak a szakemberek. Ezek lényege, hogy 25–35 cm mélyen kell lazítani és 12–15 cm mélyen aprítani a talajt, valamint belekeverni a mulcs kétharmadát.

A mulcs egyharmadának a művelt talaj felszínén kell maradnia – az eróziós és deflációs károk mérséklésére, a víz visszatartására. Ez a kukoricaszár hasznosításának a legelterjedtebb technológiája. Ha nem szárzúzós csőtörővel történik a betakarítás, akkor a kukoricaszárat külön menetben, szárzúzókkal kell felaprítani. A talajba dolgozás ezután úgy történik, mint a szárzúzós adapterek után.
A mulcs kezelésénél és talajba dolgozásánál figyelembe kell venni a szár mennyiségét. Ha ez nagy tömegű, akkor nagy átömlési keresztmetszetű, nagy gerendely-magasságú, robusztusabb gépek szükségesek a bedolgozáshoz. Ezek nem tömődnek el munka közben, és képesek hatékonyan a talajba keverni a szárat.
A külön menetben használatos szárzúzók zöme traktoros üzemű, függesztett vagy vontatott kivitelben készül, kétféle műszaki megoldással. Többségük állítható magasságú talajkerekeken gördül, és a vízszintes forgótengelyre csuklósan felfűzött késekkel aprítja fel a szárat. Általában lapátszerű vagy L-alakú késeket szerelnek rájuk. Másik (ritkábban használt) típusuk nagy átmérőjű, függőleges tengelyű rotorokkal és a végükön aprító késekkel felszerelt konstrukciójú. Munka közben a rotorok pásztázzák a területet.
Az előző típus könnyebb kivitelű, finomabb aprítást végez, és kisebb az energiaigénye, de jól elmunkált, egyenletes felszínű talajt igényel. Az utóbbi nehezebb kivitel, durvább aprítást végez, több energiát igényel, de kevésbé kényes a talajfelszín egyenletességeire. Az aprítás minősége ezeknél javítható, ha a rotorkarok végére két síkban elhelyezett dupla késpengéket szerelnek.
Mindkét típusra jellemző, hogy munkaszélességük 1,5 métertől 6 méterig terjed, ritkábban 9 méterig. Szántóföldi körülmények között a 60–110 kW közötti teljesítményű traktorokkal üzemelő, 2,4 és 4 m közötti munkaszélességű, vízszintes tengelyű változatok a legmegfelelőbbek a szárzúzásra.
A kukoricaszár talajba dolgozás előtti kezelésére új technikai megoldást kínálnak a vízzel feltölthető, bordás-késes aprítóhengerek (MaxiCut). A nagy átmérőjű bordákkal és azok élén késekkel felszerelt hengerek a talajon gördülve végzik el az aprítást. A lehengerelt, durván aprított kukoricaszár talajba munkálása ezáltal elvégezhető. Kis energiával dolgoznak, de durva (18–20 cm-es) aprítást végeznek.
A nagytömegű kukoricaszár talajba munkálásával jelentős mennyiségű szén kerül a talajba, ennek beépülését hígtrágyával, illetve többlet nitrogén-műtrágyával lehet elősegíteni. A mulcsbedolgozás és -művelés során gondoskodni kell a talajfelszín lezárásáról is.
Bálázott szár felhasználása

Száraz időjárás esetén a csőtörőkkel vagy a szárzúzókkal felaprított kukoricaszár egy része be is takarítható, és takarmányként vagy tüzelési célra hasznosítható. Ehhez a felaprított és szétterített kukoricaszárból rendet kell képezni. Erre a masszív felépítésű csillagkerekes rendsodrók a legalkalmasabbak, amelyekkel a száraz – legfeljebb 30 százalék körüli nedvességtartalmú – kukoricaszárat a talajról jól rendre lehet gyűjteni. A rendet hengeres vagy szögletes nagybálázókkal kell betakarítani. Megfelel erre a robosztusabb kis szögletes bálázó is. Esőmentes, száraz időben néhány napig a területen hagyva a bálákat, azok tovább veszíthetnek a nedvességükből. Ezután következik a behordás és a kazalozás.

Az utóbbi időben több próbálkozás is történt a Vértes Erőműben a kukoricaszár-bálák tüzelésére, amely száraz körülmények között készült bálákkal sikeresnek bizonyult. A 40 százalék feletti vízzel betakarított bálák viszont könnyen beerjednek vagy berohadnak, ezért ezek csak frissen használhatók fel, nem tárolhatók. Ez az oka, hogy a nagy tömegben rendelkezésre álló kukoricaszár energetikai célra jelenleg csak korlátozottan hasznosítható. Kutatások folynak a nedves kukoricaszár pirolízises technológiájú hasznosítására és elgázosítására is.

 

Szembetakarítás

 

Kukoricaszár

 

Megjegyzések

 

Kezelése

 

Betakarítása

 

Hasznosítása

 

Csőtörő adapterrel felszerelt kombájn

 

Szár zúzása, terítése külön menetben, traktoros üzemű szárzúzókkal.

 

 

Talajba dolgozás ekével, tárcsával, szántóföldi kultivátorokkal és kombinált talajművelő gépekkel.

 

Egyéb célú felhasználásra nincs igény. Nedves betakarítási körülmények.

 

Szár zúzása szárzúzókkal, külön menetben.

 

Rend képzése rendrakóval.

 

Bálázás rendről, szögletes vagy hengeres nagybálázóval.

 

Takarmányozási célú vagy tüzelési célú hasznosítás.

 

Száraz és tiszta körülmények között.

 

Szárzúzós csőtörő adapterrel felszerelt kombájn

 

 

 

Talajba dolgozás különféle talajművelő gépekkel.

 

Nincs igény egyéb célú felhasználásra. Nedves körülmények között.

 

Utóaprítás szárzúzóval vagy késes hengerrel.

 

 

Finomabb mulcs, sekélyebb bedolgozás talajművelő gépekkel.

 

Nincs igény egyéb célú felhasználásra. Szárazabb körülmények között.

 

Rendképzés külön menetben, rendrakóval.

 

Bálázás rendről, szögletes vagy hengeres nagybálázóval; járvaszecskázás rendről, szecskázóval

 

• takarmányozás

 

• silózás

 

• almozás

 

• tüzelés

 

• takaró mulcs készítése

 

Csak száraz és tiszta körülmények között.

 

kukoricaszár kezelési, betakarítási és hasznosítási technológiák

Kukoricaszár zúzására alkalmas szárzúzó gépek

Gyártó/Márka

 

Típus(ok)

 

Munkaszélesség

 

(m)

 

Fajlagos ár

 

(E Ft/m)

 

Megjegyzések

 

AGRIMASTER (I)

 

RMU

 

RMU GL

 

2,0–2,6

 

2,5–3,2

 

600–620

 

720–890

 

vízszintes tengely

 

cserélhető kések

 

BERTI (I)

 

TFB

 

TSB

 

2,0–3,0

 

2,0–6,0

 

725–890

 

590–970

 

vízszintes tengely

 

cserélhető kések

 

BREVIGLIERI (I)

 

HURRICANE

 

2,0–3,3

 

760–960

 

vízszintes tengely

 

FALC (I)

 

SUPER ALCE

 

2,5–6,4

 

840–880

 

vízszintes tengely

 

INO (SLO)

 

UNI

 

2,4–3,0

 

890–930

 

vízszintes tengely

 

cserélhető kések

 

KOMÁROMI (H)

 

KB 311

 

KB 3011

 

1,7

 

2,7

 

510

 

1200

 

függ. tengely

 

vízszintes tengely

 

KUHN (F)

 

BNG

 

NK

 

RM

 

2,3–4,5

 

2,8–4,8

 

2,4–3,2

 

820–1030

 

1000–1100

 

100–1100

 

vízszintes tengely

 

cserélhető kések

 

KVERNELAND

 

(J/F)

 

FS

 

FX

 

2,4–4,8

 

2,5–6,0

 

1200–1300

 

880–1100

 

vízszintes tengely

 

cserélhető kések

 

LEKO (H)

 

LEKO

 

1,5–3,0

 

300–400

 

függ. tengely

 

MASCHIO (I)

 

ML

 

MS

 

2,3–2,7

 

3,1–4,0

 

630–740

 

650–920

 

vízszintes tengely

 

cserélhető kések

 

STROM (CZ)

 

MULCHER-C

 

4,5–6,0

 

1700–1900

 

vízszintes tengely

 

VOGEL-NOOT (A)

 

MASTERCUT

 

3,2–6,0

 

940–1300

 

vízszintes tengely

 

 

Száraz években tömegtakarmány-kiegészítőként is használják a kukoricaszárat, de a nagy vetésterületének köszönhetően számottevő tüzelőanyag-potenciált is jelenthet a hazai feldolgozóknak. A betakarítás a szárzúzott kukoricatarló összesodrásával indul, majd következik a szárzúzalék bálázása. Fontos a szárzúzalék nedvességtartalma, mivel ez a bálázás után tovább már nem szárad, ellentétben a szalmával. Másrészről érdemes szem előtt tartani, hogy a talaj nedves, de száraz állapotban is jelentősen koptatja a bálázót. Bálázni csak akkor lehetséges, ha „vénasszonyok nyara” van, ilyenkor is csak délután, mert a kukoricaszár szivacsos belseje felszívja a párát, és meg kell várni, amíg leadja azt. A bálázás csak kis nyomáson (20–30 bar) történhet. Mivel csak a délutáni órákban dolgozhatunk, szögletes nagybálázó esetén is mindössze napi 200–250 db bála teljesítményt várhatunk bálázónként. A bálákat letakarva vagy színben tároljuk!

Több vállalkozás is évek óta növekvő mennyiségben dolgoz fel peletté, briketté kukoricaszárat is. Az áttörés ennek ellenére még várat magára, elsősorban a kukoricaszár-betakarítás időjárásnak való kitettsége miatt. Idén éppen emiatt jelentős kukoricaszár-bálázás nem várható. n Sasi Gábor, Axiál Kft.

 

Gyártó/Márka

 

Típus(ok)

 

Sorok száma

 

Fajlagos ár (E Ft/sor)

 

Megjegyzések

 

CLAAS (D)

 

CONSPEED C

 

FC

 

6–12

 

6–8

 

1700–2300

 

2100–2500

 

Fix

 

Összecsukható

 

DURO DAKOVIC (HR)

 

BKG

 

6

 

1350

 

Fix

 

FANTINI (I)

 

DT

 

DTI

 

DTE

 

ST

 

4–8

 

5–9

 

5–9

 

5–6

 

1200–1300

 

1300–1500

 

1400–1500

 

1100–1200

 

Fix

 

Összecsukható

 

Összecsukható

 

Fix

 

GERINGHOFF (D)

 

ROTA-DISC RD

 

FB-RD

 

4–12

 

6–9

 

1100–1200

 

1400–1500

 

Fix

 

Összecsukható

 

KEMPER (D)

 

CORNSTAR

 

6–8

 

2700–2800

 

Összecsukható

 

NEW HOLLAND (B)

 

M

 

MR

 

6–8

 

6

 

1100–1200

 

990

 

Összecsukható

 

Fix

 

OPTIGÉP (H)

 

OPTICORN

 

OPTICORN CS

 

4–8

 

4–12

 

800–850

 

900–1050

 

Fix

 

Összecsukható

 

OROS (H)

 

SA

 

HSA

 

SF

 

4–8

 

4–8

 

4–12

 

830–900

 

1020–1100

 

680–1300

 

Fix és csukható

 

Fix és csukható

 

Fix és csukható

 

 

A kukoricaszár felhasználása

„A 3500 hektáros területen őszi árpát, búzát, napraforgót és kukoricát termesztünk, persze a piaci igényeket is szem előtt tartva” – mondja Mikó Ferenc, az enyingi Mikó és Mikó Kft. ügyvezetője. „A Szegána Kft. által forgalmazott Dal-Bo MaxiCut 600 aprítóhenger egy beruházási projekt része, ugyanis az új napraforgó-adapterek mellett – amelyek csak a tányért vágják le – elengedhetetlen a nagy mennyiségű szármaradvány kezelése. Döntésünk meghozatalában egy kétéves próbaüzem eredményei segítettek, ennek során egy hasonló géppel végeztünk kísérleteket. A 2010 augusztusában vásárolt MaxiCut típust már kipróbáltuk, 75 hektár silókukorica magasan hagyott tarlóját aprítottuk le. A gyártó és a forgalmazó által ajánlott 25 km/órás sebességet nem merték vállalni a traktorosok, mert a 6 tonnás gép szinte földrengésszerűen dübörgött, helyette csak 18 km/h-val andalogtak, de az eredmény így is káprázatos volt!” A gépről munka közbeni videót talál a www.szegana.hu honlapon.

Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin decemberi száma!