OMEK
Készült: 2019. május 02. csütörtök

A kutatás szerint a fogyasztók több mint fele (54%) elsődlegesen a nagyobb boltokból szerzi be a friss termékeket és csak 16%-uk számára jelentik a piacok a legfőbb beszerzési forrást. Az is kiderült, hogy a frissesség (40%) és az ár (19%) jelenti a legfontosabb szempontot.


A hazai fogyasztók kevesebb mint felének számít csak ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás, ezért az sem különösen meglepő, hogy az árucikk nyomonkövethetősége, illetve a technológia ismerete a válaszadók mindössze 4%-ánál szerepel első helyen, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A hazai fogyasztók 40%-ánál számít egyelőre ismert jelenségnek az illegális növényvédőszer-kereskedelem, illetve a növényvédőszer-hamisítás. Míg a férfiak 45%-a, addig a nőknek valamivel több mint egyharmada (35%), valamint a felsőfokú végzettségűek 44%-a hallott a jelenségről. A friss terményeket, alapanyagokat leggyakrabban piacon beszerző fogyasztók körében 55%, addig a zöldségesnél vásárlóknál 43%, a hiper -és szupermarketekben vásárlóknál pedig már csak 36% hallott a jelenségről, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

 

A teljes kutatás ITT elérhető!

Az 500 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív online kutatás azon kérdésére, hogy a válaszadó szerint milyen kockázatokkal járhat a hamisított, vagy illegálisan árusított növényvédő szerek használata, a kitöltők 72%-a említette az emberi egészség veszélyeztetését, 39%-uk egyébként kifejezetten a „mérgezés” hangsúlyos megfogalmazását használva. A környezetszennyezést a válaszadók kevesebb mint ötöde (18%), a kiszámíthatatlanságot pedig 13% említette. Utóbbin belül a hatóanyag ismeretlenségét 7%, a növényben maradó szermaradványokat 3%, a szerek lebomlási idejével kapcsolatos információ hiányt, valamint az egyéb nem ismert hatásokat mindössze 2-2% jelölte meg. A rosszabb minőséget és ízvilágot 7% említette. 

Amikor a kutatásban már konkrét kockázatok is felsorolásra kerülnek a veszélyekkel kapcsolatban, akkor a válaszadók 58%-a szerint biztosan, 35%-uk szerint pedig valószínűleg jellemző az ilyen szerek egészségre gyakorolt veszélyes hatása. A talaj és a felszín alatti vizek szennyezésénél ez 51-40%, a termésben maradó ismeretlen szermaradék említése pedig ugyancsak 51-39%-ot kapott. Érdemes egy-két kérdést összevetni abból a szempontból, hogy milyen eltérő arányok merülnek fel a laikus fogyasztók és a gazdálkodók körében a hamisított szerekkel kapcsolatban: némileg meglepő adat, hogy a szermaradék kockázatát a gazdálkodók 52 százaléka vette biztosra, illetve releváns eltérést mutat a megengedett szermaradék szint túllépése miatti aggodalom is: a lakosság 50%-ával szemben a gazdálkodók 34%-a említette ezt a szempontot. Továbbá ugyancsak említésre méltó az is, hogy a laikusok 28%-a, a gazdálkodók viszont 42%-a ítéli meg úgy, hogy a hatástalanság biztosan jellemző az ilyen szerek esetében.

„Különösen fontosnak tartjuk, hogy a gazdálkodók, valamint a laikus hazai fogyasztók minél nagyobb aránya legyen tisztában az illegális, illetve hamis növényvédőszerek által okozott egészségügyi kockázatokkal” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika. A HENT titkára hangsúlyozta: az ellenőrizetlen forrásból származó szerek az egészségkárosító hatásokon túl a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos anyagi veszteséget okoznak.

A kutatásból egyébként az is látszik, hogy a fogyasztók 54%-a szupermarketben, hipermarketben, 16%-a piacon, 15%-a pedig nem piacon lévő zöldségesboltban jut hozzá leggyakrabban a friss terményekhez, alapanyagokhoz, zöldségekhez, gyümölcsökhöz, vagyis ezek jelentik a legjellemzőbb beszerzési forrást.

A kérdőív azt is vizsgálta, hogy mely szempontok játszanak kulcsszerepet az említett árucikkek vásárlásakor: a válaszokból kiderül, hogy a frissességet 40%, az árat 19%, a hazai termelőtől való beszerzést 15% jelölte meg első helyen. Az árucikk nyomonkövethetőségének, illetve a technológia ismeretének igényét – vagyis, hogy a termelő milyen termésnövelőket, növényvédő szereket használt – a válaszadók mindössze 4%-a rangsorolta első helyre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy az interjúalanyok közel fele (47%-a) ezt a szempontot az utolsó harmadba sorolta a fontossági sorrendben és csak 15% érezte úgy, hogy ez jelenti a három leglényegesebb tényező egyikét.

„Az adatokból világosan kiderül, hogy a hazai fogyasztók számára ezek a szempontok kissé háttérbe szorulnak az árhoz és az érzékszervek által is észlelhető minőséghez képest, ugyanakkor fontos célkitűzésünk, hogy hosszú távon javítsunk ezeken az arányokon, elősegítve a minél tudatosabb vásárlási szokásokat” – mondta el Szalkai Gábor, a HENT tagja, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője. Hozzátette: az illegális, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a hamisítás elleni küzdelmet érintő kérdésekben javaslattevő, véleményező, illetve tanácsadói feladatokat lát el.

Ezek a következők:
•    a hamisítás elleni nemzeti stratégia és az ahhoz kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtásuk összehangolása;
•    a hamisítás elleni nemzetközi és európai uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolása és támogatása;
•    a hamisításra vonatkozó statisztikai adatok rendszerezése, elemzése;
•    tudatosságnövelő, felvilágosító programok, kampányok kezdeményezése, összehangolása, valamint végrehajtásuk figyelemmel kísérése;
•    a hamisítás elleni fellépésben közreműködő rendészeti és igazságügyi szervek alkalmazottainak továbbképzése;
•    javaslattétel a szellemi tulajdonjogok érvényesítését szolgáló jogszabályok megalkotására és módosítására.

A Testület célja, hogy a fogyasztók egészségét és testi épségét is veszélyeztető hamis termékek kiszoruljanak a piacról, továbbá:

•    a hamis termékek és szolgáltatások kereslete és kínálata csökkenjen,
•    a szellemitulajdon-jogok védelmét megerősítse – ezáltal az innovációt előmozdítsa és a vállalkozások versenyképességét növelje,
•    a jogsértések elleni fellépést hatékonyabbá tegye, eszközrendszerét bővítse – ezáltal a feketegazdaság aránya csökkenjen és foglalkoztatás fehéredjen,
•    megakadályozza a hamisításból származó illegális jövedelmek bűncselekményekbe való visszaforgatását,
•    tudatosságnövelő tevékenységével, kommunikációjával felhívja a figyelmet a szellemitulajdon-jogok védelmének fontosságára és megsértésének lehetséges következményeire, veszélyeire.

A teljes kutatás ITT elérhető!

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!