Készült: 2014. február 12. szerda

Nő a szójavetési kedv Magyarországon, amit csak fokozni fog, hogy az új költségvetési ciklusban termeléshez kötött támogatás kapcsolódhat hozzá. Az unió részint a környezetvédők, részint a fogyasztók GM-ellenessége miatt arra kényszerül, hogy a többi fehérjenövényt is kedvezményekben részesítse. Vajon ez mire lesz elég?


Hazánkban elméletileg 300 ezer hektár lenne alkalmas a szója termesztésére, szemben a jelenleg erre használt 40 ezer hektárral. De a 100 ezer hektárt senki nem vonja kétségbe. Magyarország szójaigénye évente mintegy 500-600 ezer tonna szójadara és nagyjából 50-70 ezer tonna szójabab és full fat szója. Ebből mi 80 ezer tonna körüli mennyiséget termelünk meg. A saját termelésű bab a belföldi igény alig 15 százalékát fedezi. 300 ezer hektárral elméletben a teljes szójaigényünk kielégíthető lenne. De van erre reális esély?

Szója reloaded

A volt szocialista országok a ’80-as években még lendületesen termelték a szóját. Mi 66 ezer, Bulgária 100 ezer, Románia 550 ezer (!) hektár szójatermő területtel rendelkezett. A bolgárok mára elfeledkeztek róla, a románok is egyre könnyebb utakat kerestek a meggazdagodásra, aminek végül áldozatául esett a növény. 1999-ben herbicid-rezisztens GM-szójával kezdtek el foglalkozni, ezt a csatlakozásuk pillanatáig (2007. január 1.) 130 ezer hektáron termesztették. Az Unióban azonban nem engedélyezett a GM-szója termesztése, így Romániában egyik pillanatról a másikra 45 ezer hektárra esett a faj termőterülete. A növény gyommentesítése herbicid-rezisztencia nélkül ugyanis szakmailag sokkal nagyobb kihívás, mint egyszerűen végignyomni az állományt egy totális gyomirtóval. Nyolc év alatt kicsit ellustultak a termelők. Pedig a szlovének, olaszok és osztrákok példája azt mutatja: génmódosítás nélkül is gazdaságosan termeszthető növényről van szó.

Pláne, hogy az elmúlt 25 évben maga a szója is alaposan átalakult. Magyarországi átlagtermése 1,6 tonnáról 2,2 tonnára emelkedett hektáronként, a profi gazdaságok pedig 4-4,5 tonnára is képesek. Pedig maguk a nemesítőházak nem is iparkodtak túlzottan, hiszen a GM-mentes szója vetésterülete olyan kicsi a világban, hogy nem éri meg foglalkozni vele. Babja ráadásul visszavethető. A mai szójafajták mégis nagyobb termésbiztonsággal hozzák a magas átlagokat, a szárazságot és a hideget is jobban tűrik. Az osztrák átlaghozam az elmúlt 10 évben nem esett 2,5 tonna alá, az aszályos 2011-ben és 2012-ben is 2,8 tonnás országos átlagot produkáltak. Vetésterületük a magyarországival nagyjából megegyező, 35-38 ezer hektár. Semmi oka, hogy jobbak legyenek nálunk, kapjuk össze egy kicsit magunkat!

Százszor többre is lenne vevő

Az Unió fehérjeigényének csak egyharmadát képes a területén megtermelt fehérjeforrásokból előállítani. Ha szűken csak a szójaigényét nézzük, akkor a felhasznált szója 97 százaléka importból származik. Európa fennen hangoztatja a génmódosított növényekkel szembeni ellenérzéseit, ehhez képest a beszállított szójadara bő 90 százaléka GM-növény. A sokéves ellenállás azonban megtette a hatását a fogyasztókra is: a 0,9 százaléknál több GM-alkotót tartalmazó, jelölt élelmiszert nem fogadják el. Vagyis ha kiépül a GM-mentes szója nyomon követése és szigorú termékcímkézése, akkor vevő is akad rá. Ezt bizonyítja az osztrákok példája: tojás esetén már működik a teljes termékpályát felölelő, GM-mentességet tanúsító rendszer. A kereslet (pláne, ha fizetőképes) kihat a termelésre is. Európa végül saját magát kényszerítette rá, hogy komolyan nekiálljon fehérjenövényeket termeszteni. Mindegyik pillangósnövény termelését szeretnék felfuttatni – ezt szolgálja az az extra mozgástér is, amit az új KAP-on belül biztosítanak a tagállam számára, ha ilyen programot indít. Saját Nemzeti Fehérjeprogramunk lehetővé teszi nemcsak a szója termeléshez kötött támogatását, de más mezőgazdasági termékek célzott támogatását is (a közvetlen kifizetésekre jutó nemzeti boríték 15 százalékáig). Eddig a szójához nem kapcsolódott extra támogatás, mivel olajos növényként tartották számon, nem fehérjenövényként. De mint lentebb látni fogjuk: még támogatás nélkül is versenyképes a kukoricával.

Mivel az Unió Brazíliának is elég nagy piac ahhoz, hogy figyelembe vegye az itteni vásárlók finnyásságát, elhatározták, hogy ők is megjelennek a GM-mentes szója piacán. Csakhogy egy olyan országban, ahol a génmódosított termékek uralják a piacot, ez nagyon költséges dolog. Ott kezdődik, hogy a vetőmagnak garantáltan GM-mentesnek kell lennie, és ott végződik, hogy elkülönített depókra és hajókra van szükség. A végeredmény, hogy a GM-mentes brazil szója drágább az európainál. Ezekre a tényekre alapozva gondolja úgy az Unió, hogy piacot teremthet a Duna menti szója együttműködés keretében előállított fehérjenövényeknek. Az importarányokat figyelembe véve nem túlzás azt mondani, hogy a jelenleginél százszor több szójára is akadna a kontinensen vevő. A kezdeményezés Ausztriától ered, de mára a program kinőtte a Duna mentét: 16 ország képviseli benne magát, köztük Ukrajna is. Utóbbi adja az EU 2,2 millió hektárnyi potenciális szójatermő területének felét! Persze ők még csak egytonnás hektáronkénti termésekről tudnak beszámolni.


Verseny a kukoricával

„Ahol a kukorica jól terem, ott a szója is működik. Ma már olyan fajták állnak rendelkezésre, amelyekkel öntözés nélkül, az ország szinte bármely pontján elérhető a 2,5 tonnás termésátlag. Rutinos termesztők inkább 3-4 tonnára képesek, de öntözve az 5 tonnás hozam is elérhető” – állítja Bárány Sándor. Az Agroméda Kft. szakembere 400 hektárnyi integrált területen felügyeli a szójavetőmag előállítását Baranyában. Szaktanáccsal segít a növényvédelemben, az agrotechnikában, és közvetít a felvásárló felé is. A tavalyi 41 ezer hektáros vetésterület idén legalább 4 ezer hektárral nőni fog – jósolja –, mivel utolsó évükbe fordultak az AKG-programok (az átmeneti év miatt még egy évig kihúzhatók – a szerk.), és sokaknak csak most jutott eszébe az öt év alatt egyszer kötelezően vetendő pillangós növény.

A cég erre a Mentor, Sponsor, Isidor fajtákat ajánlja, a tenyészidő hossza ebben a sorrendben nő. Általánosságban április második felében, a napraforgó és a kukorica vetése után, 12 fokos talajhőmérséklet fölött vethető a szója, és az a jó, ha szeptemberben le is kerül a tábláról. A pillangós növény nitrogénigénye szerény, inkább csak a kezdeti fejlődését segíti a 30-40 kiló nitrogénműtrágya. A foszfort és a káliumot alaptrágya formájában meghálálja. Virágzása idején – június végétől július közepéig – a 22-25 fokos meleget szereti, néhány kiadósabb esővel tarkítva. Az egyes fajták augusztus végétől október elejéig érnek, 13-14 százalékos nedvességtartalommal. A korszerű fajták legalsó hüvelykötése 12 centi felett van, betakarításkor nem peregnek, többnyire nem igényelnek szárítást sem. A mag fehérjetartalma 35-38 százalék, olajtartalma 20-22 százalék.

A vetőmag ára tonnánként 350-400 ezer forint, egy hektárra 80-90 kiló kell belőle, tehát a vetőmagköltség 40 ezer forint körül alakul. Nagyjából a kukoricáénak felel meg. A gazda fejében minden egyéb szempontból is a kukoricával kell versenyeznie a területért a növénynek. A jelenlegi árakkal számolva a kukoricánál is jövedelmezőbb a szója (lásd táblázat). Persze mindkét növény piaca ingadozó. Ám kettejük közül a kukorica mutatott az utóbbi 5 évben nagyobb hullámzást: képes volt megduplázni, majd harmadával csökkenteni az árát. Ezzel szemben a szója 20 százalékos áringadozása már-már stabilnak mondható piaccal kecsegtet. Tudni kell azt is, hogy száraz évjáratban a kukoricának, nedvesben pedig a szójának áll a zászló. egy-egy tonna differencia pedig jelentősen módosítja a végeredményt.

Várható eredmény, öntözés nélkül*

 

 

Kukorica

(45 ezer Ft/t, 8 t/ha)

Szójabab

(120 ezer Ft/t, 3 t/ha)

Bevétel

360 ezer Ft/ha

360 ezer Ft/ha

Termelési költség:

230 ezer Ft/ha

200 ezer Ft/ha

Haszon:

130 ezer Ft/ha

160 ezer Ft/ha

*Jelenlegi piaci árakkal számolva



Miért pont szója?

Szójával elsősorban annak érdemes foglalkoznia, aki sertésteleppel rendelkezik, pláne ha hajlandó 5-10 milliót egy saját extrudálóra áldozni. (Ezzel a szója emészthetőségét és fizikai állapotát is javítjuk, így válik alkalmassá a takarmányozásra.) Ekkor mélyen a piaci ára alatt, tonnánként 80-100 ezer forintból megteremthetjük a sertések fő fehérjeforrását. Kérődzők takarmányozására inkább lucerna vetése javasolt. Ennek rost- és karotintartalma számukra élettanilag kedvezőbb. Nem elhanyagolható szempont, hogy egy hektáron lucernával másfélszer több fehérjét lehet megtermelni, mint szójával! A két növény ökológiai igénye is eltérő: lucernával a szárazabb országrészekben, míg szójával a csapadékosabb területeken érdemes foglalkozni. Az évjárathatásra – talán meglepő módon – a szója kevésbé érzékeny, mint a többi pillangós növényünk.

Ha nincs állatunk, akkor is gondolnunk kell rá – akár rákényszerít az AKG, akár nem –, hogy időnként jót tennénk a talajnak egy pillangós főnövénnyel. Az utána következő gabona terméseredményeit egy tonnával is megemelheti. Babjára pedig nagy a kereslet. A két legnagyobb szójabab-feldolgozó, illetve -kereskedő érdekeltség az UBM Agro Zrt. és a Galldorf Zrt. Persze a Cargill Zrt. és a Bunge Zrt. is foglalkozik vele, noha messze nem ez a fő profiljuk. „Mi kb. 35 ezer tonna szóját dolgozunk fel egy évben, ez a hazai termés közel fele. A full fat szója nagy része itthon, az állattartók között talál gazdára, 400 kilométeren kívülre ugyanis nem kifizetődő elszállítani” – magyaráz Fülöp Péter, a Galldorf Zrt. értékesítési vezetője. „Most kb. 120 ezerért vesszük a babot, maga a full fat szója 140-145 ezerbe kerül. Termelői szempontból a szójabab javára írható, hogy átvételi ára a repcééhez vagy a napraforgóéhoz viszonyítva sokkal stabilabb.” Hazánk jelenleg az állattartás fehérjeigényét 63 százalékban szójából, 26 százalékban napraforgó- és repcedarából fedezi.

Ahol el lehet rontani

A GM-mentes szója vetésterülete olyan kicsi a világban, hogy a vegyszergyártók nem tartják érdemesnek foglalkozni vele, így szerény a felhasználható készítmények száma. A szója tág sorközű (45 centi), alacsony növény, teljesen kifejlett állapotban sem zárja úgy a sorokat, mint a kukorica, ez pedig igencsak kedvez a parlagfűnek. Tudják ezt a földhivatal ellenőrei is, akik júliustól gyakran kilátogatnak a szójás gazdaságokba.

A sorköz ugyan alkalmas a kultivátorozásra, jót is tesz a növénynek, de a parlagfű megmarad a sorokban. Olyan évjáratokban, mint a tavalyi volt, nehéz vele boldogulni. A szója ugyanis későn került földbe, vontatottan, foghíjasan kelt, aztán a szárazság gyötörte. Bezzeg a nyári aszályban elemében volt a parlagfű. A sorokban a főnövényt is túlnőtte. „Kitaláltuk, hogy tapadásfokozóval kevert totális gyomirtót teszünk a tankba, és szivacsot tekerünk a keretre. A szórófejből alacsony nyomással épp csak annyi vegyszer került a keretre, hogy átitatódjon, de ne csepegjen. Ezt húztuk át a parlagfűn. Nem volt más megoldás” – emlékezik az extrém helyzetre a Szabadszentkirályi Zrt. ágazatvezetője, Kovács Gábor.

Náluk jól előkészített, gyommentes, sík magágyba kerül a vetőmag. Utóbbinak a betakarításkor van jelentősége. Bár már öt éve foglalkoznak a pillangóssal, még mindig használnak hozzá hektáronként egy zacskónyi nitrogénkötő baktériumot tartalmazó oltóport is, ami 1500-1600 forintba kerül. Aztán preemergensen kap a tábla egy Pledge-es alapkezelést a magról kelő kétszikűek ellen, és drukkolnak, hogy jöjjön rá egy kis bemosó csapadék. Később is résen kell lenni, mert a gyom több hullámban kel, és nem mindegy, mekkora a haszonnövény és mekkora a parlagfű. Van olyan helyzet, hogy a szója még túl kicsi a védekezéshez, közben a parlagfű meg túlnövi azt a 4 leveles állapotot, amikor igazán hatékony lenne ellene a vegyszer. Szabadszentkirályon állományban osztott kezeléssel még kétszer permeteznek Refine-nal és Pulsarral.

A gyomirtási, kapálási munkacsúcs sajnos más kultúrák gépigényével is ütközik, ezért májusban, júniusban nagy a kapkodás. De aki kiismerte a szója gyengéjét, megbirkózik vele, és minden további nélkül produkálja a 3 tonnás átlagot, ahogy a Baranya megyei cég is. Az utolsó rizikós pont a betakarítás. Kulcsfontosságú, hogy egyenletes talajfelszínünk legyen. Ezt kopírozva, a növény száratalacsonyan, a legalsó, legkövérebb hüvelyek alatt el tudja vágni a gép. Egy speciális szójaasztal egyébként 8-10 millió forintba kerül, de megéri. Talán tudni érdemes még, hogy szóját a topramezon és mezotrion használata után ne vessünk; továbbá érdemes a szintén kukoricában felhasznált sulkotrion hatóanyagot és a kalászosokban alkalmazott egyes szulfonil-karbamidokat is kerülni. Egyéb kockázata nincs a növénynek.


Állati fehérje: muszáj

Miután Nagy-Britanniában a 1980-as évek végén kitört szivacsos agyhártyagyulladás (BSE) és az állati fehérje etetése között kapcsolatot találtak, egyre szigorúbb takarmányozási előírásokat vezettek be, míg végül 2001-től mindennemű állati fehérje etetését megtiltották az Unióban. A hiányzó mennyiség pótlása azóta sem oldódott meg, ezért Európa visszakozott a kérdésben: 2013-tól az akvakultúrában, idéntől a sertések takarmányában, jövőre pedig a baromfik tápjában is megjelenhet egy fajidegen nem kérődző állat hús- és vérlisztje (keresztetetés). A takarmánygyártók azonban úgy vélik: nem olyan olcsók már ezek sem. Ugyanis a pet food, az állateledel-gyártás mindent felszív a piacról, vásárlói pedig teljesen árérzéketlenek. A legkisebb pénzű nyugdíjas is, aki magának csak csirkelábat vásárol, megveszi a macskájának a Whiskast. A magyar pet food ipar pedig alaposan megizmosodott az utóbbi években, hatalmas piacra leltünk ugyanis Oroszországban.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma
https://www.opten.hu/