Növénytermesztés

Idén a későn, rossz körülmények közé vetett búzaállományt leginkább a gyomosodás veszélyezteti. Olyan szereket kell választani, amelyek a túlfejlett gabonát nem károsítják, mégis hatnak a szintén megerősödő, konkurens növényekre.

Repcében az első védekezéseket a korán betelepülő rovarok ellen kell elvégezni. Ezt követi a gyomirtás, a regulátorozás, illetve a betegségek elleni permetezés. A rovarirtó kezeléseket egészen a virágzás végéig folytatni kell.

A világon megtermelt köles 80–85 százaléka emberi fogyasztásra kerül. Nálunk csak a reformkonyha hívei és a hagyományápolók részesítik előnyben, a legtöbben madáreledelnek termelik. Mivel a köles későn vethető, belvizes területeken érdemes számításba venni.



Hazánkban ma mintegy 2400 hektáron termesztik a rizst. A hazai fogyasztói igény 40–45 ezer tonna, ebből a magyar termés csupán 7-8 ezer tonnát tud biztosítani. A támogatható terület 25 százalékkal több, mint amennyit jelenleg bevetünk vele.

A vízdíj eltörlése után 4,5-4,6 milliárd forintos költségvetési forrást ígért a kormány a vízi- társulatoknak. Ám egyelőre a 20 százalékos előleg sem érkezett meg.

Tekintettel a kisebb vetett területre és a gyenge műtrágyázásra, mennyivel lehet kevesebb a jövő évi búzatermés?

2011-től átalakul a növényvédő szerek engedélyezési rendszere Európában. Ennek drasztikus következményei lesznek a szerkínálatra, és bár akadnak kiskapuk a rendszerben, nehezen nyílnak…

Hét tonna alatt marad az országos hektáronkénti termésátlag. Az átlag azonban csak átlag, elfedi az 1 és a 18 tonnás hozamok közötti hatalmas szórást. Nyugat- és Észak-Magyarország megyéiben érdeklődtünk.

Uniós csatlakozásunk előtt Magyarországon a burgonya vetésterülete meghaladta a 30 ezer hektárt. Jelenleg 19 ezer hektáron folyik a termesztése, de ennyivel már évek óta képtelenség kielégíteni a hazai igényeket.

Idén az év első felében olcsóbb volt a műtrágya, mint tavaly. Most viszont – amikor a gazdák a nehezen betakarítható, ám jó áron eladható termésért küzdenek – ismét emelkedni kezdtek az inputárak.

Az őszi vetés megkésett, sőt el-elmaradt a sok eső miatt. Inputanyagokra most se jut sok pénz, bár a gazdák tudják: ha kevesebb a vetett búza, annál inkább meg kell becsülni azt, ami földbe került.

A június óta tartó árupiaci „rally”-ból a szójabab és a repcemag is kivette a részét. A szójabab minden idők legmagasabb globális termésének ellenére az intenzív kereslet, míg a repcemag az utóbbi idők leggyengébb termése miatt érte el a 25–30 százalékos áremelkedést. A piaci mozgások hátterében a fundamentális okok mellett spekulatív hatások is húzódnak.

November közepére csak az ország legszárazabb, legmelegebb vidékein tudták befejezni a kukorica betakarítását. Most az itteni tapasztalatokat adjuk közre, és következő számunkban az ország nedvesebbik felét vesszük sorra.

Takarék

Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
Megjelent az Agrár magazin júniusi száma
https://www.opten.hu/