Körkérdésünk az augusztus végi kánikula idején készült, amikor sok helyütt megkezdődött a napraforgó deszikkálása – már ha erre egyáltalán szükség volt. A kukorica a jobb adottságú, lazított talajokon még sikeresen küzdött a hőséggel.

A repce jó szerkezetű, tápanyagokkal és mésszel jól ellátott talajokat igényel. Az ára mégis sokakat arra késztet, hogy tizenegynéhány aranykoronás, rosszabb szerkezetű termőhelyeken is próbát tegyenek vele. A repce számára ideálisak a löszös, vályogos talajtípusok, de agyagos és humuszos homokterületeken is jó eredményeket lehet elérni vele. Rosszabb víztartó képességű, homokos, kavicsos talajokon – amint ezt az idén megtapasztalhattuk – a növényt érzékenyen érinti, ha a virágzás idején nem kap esőt.

A frissen kikelt repcének a tél beálltáig még meg kell küzdenie a gyomokkal és a kártevőkkel is. Ezt segíthetjük drágább és olcsóbb szerekkel is. A szóba jöhető megoldások most következnek!



A talajok szokásosnál erőteljesebb ülepedése már tavaly elkezdődött az esőzések idején – és az idei év terméseredményeire is kihatott. A beéredést követő talajlazítás az idén nem maradhat el.

Minél nagyobb a festő palettája, annál több színt fér el rajta. Ha van terünk arra, hogy „játsszunk” a vetésszerkezettel, tegyük meg. Az sem baj, ha a termőhelyi adottságok gondolkodásra kényszerítenek. Ki tudja, idén mi jön be?

Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramokon kívül csak elvétve vetnek Magyarországon száraz hüvelyeseket. Inkább Kanadából, Kínából importálunk lencsét, babot. A felhasználás folyamatosan nő, lenne kereslet több hazaira is!

Az almatermesztők számára most jön a kritikus időszak. A kártevők és a varrasodás ellen is ekkor kell megalapozni az évet.

A böjti szelek gyorsan kiszárították a talajt, minden jel szerint az idén is rendben földbe kerülhet a kukorica. A tavalyi év extrém csapadékos időjárása azért mégis ott hagyta a nyomát a táblákon: sokfelé csak az utolsó pillanatban tudták elvégezni a kukoricaszár alászántását. Lesz ennek növény-egészségügyi hatása?

Vajon az őszi, gyakran sikertelen vetés mennyire módosítja a vetéstervet a napraforgó és az árukukorica javára? – így szólt körkérdésünk. Nemcsak a szokásosnál nagyobb vetetlen terület, hanem az egekbe szökő napraforgóárak is elcsábíthatják a gazdákat.

Idén a későn, rossz körülmények közé vetett búzaállományt leginkább a gyomosodás veszélyezteti. Olyan szereket kell választani, amelyek a túlfejlett gabonát nem károsítják, mégis hatnak a szintén megerősödő, konkurens növényekre.

Repcében az első védekezéseket a korán betelepülő rovarok ellen kell elvégezni. Ezt követi a gyomirtás, a regulátorozás, illetve a betegségek elleni permetezés. A rovarirtó kezeléseket egészen a virágzás végéig folytatni kell.

A világon megtermelt köles 80–85 százaléka emberi fogyasztásra kerül. Nálunk csak a reformkonyha hívei és a hagyományápolók részesítik előnyben, a legtöbben madáreledelnek termelik. Mivel a köles későn vethető, belvizes területeken érdemes számításba venni.

Hazánkban ma mintegy 2400 hektáron termesztik a rizst. A hazai fogyasztói igény 40–45 ezer tonna, ebből a magyar termés csupán 7-8 ezer tonnát tud biztosítani. A támogatható terület 25 százalékkal több, mint amennyit jelenleg bevetünk vele.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!