Vajon az őszi, gyakran sikertelen vetés mennyire módosítja a vetéstervet a napraforgó és az árukukorica javára? – így szólt körkérdésünk. Nemcsak a szokásosnál nagyobb vetetlen terület, hanem az egekbe szökő napraforgóárak is elcsábíthatják a gazdákat.

Idén a későn, rossz körülmények közé vetett búzaállományt leginkább a gyomosodás veszélyezteti. Olyan szereket kell választani, amelyek a túlfejlett gabonát nem károsítják, mégis hatnak a szintén megerősödő, konkurens növényekre.

Repcében az első védekezéseket a korán betelepülő rovarok ellen kell elvégezni. Ezt követi a gyomirtás, a regulátorozás, illetve a betegségek elleni permetezés. A rovarirtó kezeléseket egészen a virágzás végéig folytatni kell.



A világon megtermelt köles 80–85 százaléka emberi fogyasztásra kerül. Nálunk csak a reformkonyha hívei és a hagyományápolók részesítik előnyben, a legtöbben madáreledelnek termelik. Mivel a köles későn vethető, belvizes területeken érdemes számításba venni.

Hazánkban ma mintegy 2400 hektáron termesztik a rizst. A hazai fogyasztói igény 40–45 ezer tonna, ebből a magyar termés csupán 7-8 ezer tonnát tud biztosítani. A támogatható terület 25 százalékkal több, mint amennyit jelenleg bevetünk vele.

A vízdíj eltörlése után 4,5-4,6 milliárd forintos költségvetési forrást ígért a kormány a vízi- társulatoknak. Ám egyelőre a 20 százalékos előleg sem érkezett meg.

Tekintettel a kisebb vetett területre és a gyenge műtrágyázásra, mennyivel lehet kevesebb a jövő évi búzatermés?

2011-től átalakul a növényvédő szerek engedélyezési rendszere Európában. Ennek drasztikus következményei lesznek a szerkínálatra, és bár akadnak kiskapuk a rendszerben, nehezen nyílnak…

Hét tonna alatt marad az országos hektáronkénti termésátlag. Az átlag azonban csak átlag, elfedi az 1 és a 18 tonnás hozamok közötti hatalmas szórást. Nyugat- és Észak-Magyarország megyéiben érdeklődtünk.

Uniós csatlakozásunk előtt Magyarországon a burgonya vetésterülete meghaladta a 30 ezer hektárt. Jelenleg 19 ezer hektáron folyik a termesztése, de ennyivel már évek óta képtelenség kielégíteni a hazai igényeket.

Idén az év első felében olcsóbb volt a műtrágya, mint tavaly. Most viszont – amikor a gazdák a nehezen betakarítható, ám jó áron eladható termésért küzdenek – ismét emelkedni kezdtek az inputárak.

Az őszi vetés megkésett, sőt el-elmaradt a sok eső miatt. Inputanyagokra most se jut sok pénz, bár a gazdák tudják: ha kevesebb a vetett búza, annál inkább meg kell becsülni azt, ami földbe került.

A június óta tartó árupiaci „rally”-ból a szójabab és a repcemag is kivette a részét. A szójabab minden idők legmagasabb globális termésének ellenére az intenzív kereslet, míg a repcemag az utóbbi idők leggyengébb termése miatt érte el a 25–30 százalékos áremelkedést. A piaci mozgások hátterében a fundamentális okok mellett spekulatív hatások is húzódnak.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma