Aratás után az ápolatlan tarlót hamar felveri a parlagfű, de a napraforgó technológiáját elrontó termelők is most küzdenek vele. Június 30-tól a hatóság már egy árva allergént sem szeretne a földeken látni, és ha mi nem cselekszünk, lekaszáltatják ők ? a mi költségünkre.

Európa a világ legnagyobb olajosmag-importőre, a bi o dízel programmal pedig a feldolgozott olaj iránti igénye is látványosan emelkedik. Hazánk hagyományosan nagy olajosmag-exportőr, de nálunk csak a napraforgó rendelkezik komoly termesztési múlttal. A repcetermelés további növekedését éghajlatunk korlátozza, a napraforgóét pedig a vetésváltási kényszer. A növekedés határán új stratégiára van szükség.

Tíz évvel ezelőtt az, aki málna- vagy ribizlitermesztésbe fogott, nyugodt lélekkel tehette: akkoriban egységnyi területről a bogyósokból származott a legnagyobb bevétel. Mára nagyot fordult a világ, és az okát senki sem érti.

Ha másodvetésről beszélünk, sokan csak legyintenek rá: elviszi a főnövény hasznát! Azon túl, hogy a sokak által alkalmazott környezetgazdálkodási módszer a másodvetést kifejezetten előírja, érdemes számba venni, valójában milyen haszonnal jár a föld újravetése.

Az EU-ban jelenleg is szigorú szerengedélyezési rendszer működik. Ez alapján hazánkban a csatlakozás óta 308 készítményt vontak be, ám mindez ?kismiska? az EU jelenlegi terveihez képest. A termelő és a hatóság szópárbajának itt adtunk helyet.

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma