A nyár időjárása növényvédelmileg nehezen kezelhető helyzetet okozott. Júliusban járványos méretű betegségek lepték el az ültetvényeket, és az akkor okozott kárt később már nem lehetett orvosolni. Napjainkban kisebb a veszély, de a károsítók továbbra is jelen vannak.

A tavalyi gabonaárak után úgy tűnt, a kukorica tonnánkénti ára nem mehet többé 30 ezer alá, a napraforgóért pedig kevés lesz a 80 ezer forint. Tényleg? Ma már sokan örülnének, ha eladhatnák ennyiért, csak legyen miből kifizetni a műtrágyát és a gázolajat ősszel. Mit lehet ilyenkor tenni?

A 2008-ban lezajlott műtrágya-áremelkedés gyakorlatilag megduplázta a trágyázás költségeit. Az ebből eredő rosszkedvet a nyári hónapokig elűzték a termést és az árakat illető pozitív várakozások. Ilyen műtrágyaárak mellett azonban csökkentett felhasználásra lehet számítani, bár azok, akik tavaly többet trágyáztak, egy kiló termést olcsóbban állíthattak elő, mint 2007-ben.



Az ültetvénytelepítés támogatására kinyitott pályázati ablak már-már bezáródik, a gazdák mégsem igyekeznek az adatlapok kitöltésével. Az elnyerhető támogatás a beruházásra fordított kiadások 60 százalékát is elérheti. Mégis mi lehet az érdektelenség oka?

Nyugat-Európában már régi hagyománya Nyugat-Európában már régi hagyománya van a fronthidraulikus függesztőre szerelt munkagépek alkalmazásának. Ez a technológia Magyarországon is hasznos lehet, hiszen általa javul a gépek kihasználtsága, miközben időt és ümemanyagot is spórolhatnak a gazdálkodók.

Ausztráliát sem kíméli a klímaváltozás. Pedig az ország gazdasági életében sokkal nagyobb szerepet játszik a mezőgazdaság, mint nálunk: az exportbevételek 14 százalékát hozza ez az ágazat. Ausztrália és Új-Zéland pedig a tejtermékek világpiaci forgalmának több mint felét adja. Jelenleg úgy tűnik, hogy a kontinens éghajlata, egyre kevésbé alkalmas a gazdálkodásra.

Április elsején nyílik meg a kertészeti beruházás pályázati ablaka. A támogatásból többek között fóliaés üvegházak létesíthetők. Az unió alapesetben, 735 eurós összegig a beruházás elszámolható költségeinek 40 százalékát állja. Szélsőségekre hajló klímánkon indokolt belefogni az építésbe, hiszen a nagy értékű zöldségárut sokkal biztonságosabb fedett térben előállítani, mint szabadföldön. A befektetés ? támogatás nélkül is ? kéthárom év alatt megtérül.

Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet 2013-ra szóló prognózisa szerint az elkövetkező néhány évben a hazai állattenyésztők ötöde elbukik. Ráadásul ez az optimista változata a jövendölésnek. A növénytermesztők ennél lényegesen jobb kilátások elé néznek.

A magyar gyógynövények beltartalmi értéke Európában a legjobb, az unió polgárai pedig mohón kapnak a ?natúr? termékek után, legyen az tea, krém, sampon vagy homeopátiás cseppek. Ilyen kereslet mellett szinte hihetetlen, hogyan kerülhetett gyógynövényágazatunk ennyire békaközelbe?

Az EU-csatlakozást követően a magyar cukorágazat szűk két évtized alatt 12 gyárából 11-et elveszített. Mindehhez támogatást kaptunk, akárcsak a tőlünk nyugatabbra lévő államok. De míg mások a kvótájuk 60-70 százalékát meghagyták, mi ugyanennyit likvidáltunk. Pedig a cukorrépa-termelés jövedelmező, csak cukorreform és bioőrület ne lenne?

A tél enyhe volt, a tavasz csapadékos. Az előrejelzés szerint a szántókon és a gyümölcsösökben is elsősorban a gombabetegségek támadásától kell tartanunk. A folytatásban azonban már a molyok és levéltetvek sem kímélnek minket.

Aratás után az ápolatlan tarlót hamar felveri a parlagfű, de a napraforgó technológiáját elrontó termelők is most küzdenek vele. Június 30-tól a hatóság már egy árva allergént sem szeretne a földeken látni, és ha mi nem cselekszünk, lekaszáltatják ők ? a mi költségünkre.

Európa a világ legnagyobb olajosmag-importőre, a bi o dízel programmal pedig a feldolgozott olaj iránti igénye is látványosan emelkedik. Hazánk hagyományosan nagy olajosmag-exportőr, de nálunk csak a napraforgó rendelkezik komoly termesztési múlttal. A repcetermelés további növekedését éghajlatunk korlátozza, a napraforgóét pedig a vetésváltási kényszer. A növekedés határán új stratégiára van szükség.

Tíz évvel ezelőtt az, aki málna- vagy ribizlitermesztésbe fogott, nyugodt lélekkel tehette: akkoriban egységnyi területről a bogyósokból származott a legnagyobb bevétel. Mára nagyot fordult a világ, és az okát senki sem érti.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!