Franciaországban az aszály, Németország-ban a sok eső, Lengyelországban pedig egy karantén-betegség tizedelte meg a burgonyát. Idén nálunk is 20–25 százalékkal kevesebb krumpli termett, ami az árakban is megmutatkozik. Egy hónap alatt duplájára emelkedett a gumók eladási ára.

Tavaly a napraforgó hektáronként 2,3 tonna termést hozott, idén jó esetben is csak 1,5 tonnára számítunk” – értékeli az aszály okozta helyzetet Vörcsök András Sándor, a bugaci Aranykalász Zrt. vezetője. „A kukoricát illetően még rosszabbak a kilátások. Igaz, mi igen rossz vízgazdálkodású területeken dolgozunk.”

Termelőnek és vadgazdálkodónak is évente több millió forintos kiadást okoz a vadkár. A konfliktusok az esetek többségében elkerülhetők lennének a két fél között, ha beszélnének egymással. A vad a természet része, így a gazdáknak és a vadgazdáknak egyaránt tenniük kell az elhárítás érdekében. Lássuk a teendőket!

Májusi búzatermésbecslésünk (4,2 millió tonna) ismét pontosabb volt, mint a minisztériumé. Annak ellenére is, hogy még a nagy hőség előtt álltunk. Végül 4 millió tonna termett. Siralmas képet mutat a kukorica és a napraforgó. Térképünk alapján kiszámolható, hogy idén még a nagy „kukoricások” is alig tudják fedezni a költségeiket. A napraforgó után a kukorica betakarítása is elkezdődött, gazdáink egész pontosan felmérték a várható mennyiséget.

Név/cím Elérhetőség Cargill Magyarország Zrt., központi labor 7400 Kaposvár, Malom u. 10. www.cargill.hu Concordia Zrt., kontroll labor 1095 Budapest, Soroksári út 24. www.concordia.hu/pages/gabona.html Felső-Bácskai Agrolabor Kft. 6430 Bácsalmás, Rákóczi u. 19. www.agrolabor.hu ISI Hungary Kft., gabonalabor 7630 Pécs, Finn u. 1/1 isihungarykft.hu LVA-Mertcontrol Kft. 1097 Budapest, Táblás utca 36–38. mertcontrol.lva.co.at Minerág Kft. 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 9. www.minerag.hu SGS Hungária Kft. 1124 Budapest, Sirály u. 4. www.sgs.hu Minőségvizsgáló laborok Megmérjük a búzát! Bőséges termés esetén sok minőségi mutatóba belekötnek az étkezési búzát átvevők. Az idei hiány miatt várhatóan kevésbé lesznek szőrösszívűek. Mit vizsgálnak és mennyiért a hazai laboratóriumok? A z átvevő elsősorban a tisztaságra, a nedvességre, a fehérjetartalomra, a sikértartalomra és az esésszámra kíváncsi. Ezen felül a kereslet-kínálattól függ, hogy még mit követel meg. Néha olyan paramétereket kérnek, amelyek a nagy európai laboratóriumoknak is gondot okoznának” – mondja Wimmer Károly (Agrolabor Kft.). Az alapvizsgálatok általában a következőkre terjednek ki: tisztaság, nedvességtartalom, hektolitertömeg, fehérjetartalom, sikértartalom és sikérterülés, sütőipari érték, vízfelvevő képesség, esésszám és Zeleny-index. Egy vizsgálati minta végigelemzésének díja 16 ezertől egészen 30 ezer forintig terjedhet, áfa nélkül. Alaphelyzetben 500 tonnánként egy mintát (5 × 1 kg) vizsgálnak, és az ár 70–90 forintos összeget tesz ki tonnánként. Ha a termény mennyisége kevesebb 500 tonnánál, akkor nő az ár. A konkrét árajánlat azonban függ a mennyiségtől (a többért kevesebbet kell fizetni), a távolságtól és persze az egyéni megállapodástól, ismeretségtől is. A hivatalos mintavétel díját külön számítják fel. Ez a kiszállás miatt legalább 30–35 ezer forint plusz költséget jelent. A megrendelő által bevitt minta esetén értelemszerűen nem ellenőrzik, hogy azt milyen módon vette. Általános panasz, hogy „ugyanaz” a minta különféle laborokban más-más értékre jön ki. Ez azonban a technikából és a körülményekből fakadó szükségszerűség, amely nemcsak a gabonaféléknek, hanem „bárminek” a mérésekor előáll. Az akkreditált vizsgálat lényege, hogy megadott hibahatáron belül összehasonlítható eredményt szolgáltat, szemben például a gyors meghatározó berendezésekkel. A hivatalos vizsgálat célja az, hogy a vevő felé meggyőzően bizonyítsuk a terményminőséget. A hazai búzaexport fő célpontja egyébként Németország, ahol az idén a tavalyinál is több kenyérnekvaló termett, de gyakorlatilag takarmányminőségben. Ezt pedig import búzával kénytelenek följavítani.

Ha vetőmagmagnak termelünk mustárt, hektáronként 200 ezer forint hasznot tud hozni. A repcéhez képest fele költségből tonnánként 170–180 ezer forintos bevétel termelhető meg vele. Kulcsfontosságú viszont, hogy legyen rá felvásárlónk vagy nyugati vevőnk.

A repce egyharmada odaveszett, az ára mégis enyhén csökken. A búza ellenben jobbnak látszik a vártnál, az ára mégis tartja magát, sőt! Lapunk a gazdák beszámolói alapján elkészítette szokásos termés- és árbecslését.

Csemegekukoricát 25 ezer hektáron termesztettünk tavaly, de feldolgozóiparunk 40 ezer hektár termésével is elboldogulna. Hektáronként 300 ezer forint hasznot termel – nagy technológiai fegyelem és ráfordítás mellett.

A trágya megnevezés kissé félrevezető, hiszen a baktériumkészítményekkel nem tápanyagot, hanem a szerves anyagok bontását, feltáródását segítő mikroélőlényeket juttatunk a földbe. Talajszerkezeti hibákat, technológiai bakikat és a vetésváltás szabályait kicselező, hazardőr akciók hatásait is tompítani lehet velük. Sokan éppen ezért kedvelik: hatásukra az olyan jól fizető kultúrák, mint a napraforgó vagy a kukorica sűrűbben követhetik önmagukat a vetéssorrendben. Megmutatjuk, valójában mit várhatunk a hazai csodaszerektől.

A burgonya érzékeny növény, igényli a gondoskodást. Egy hektár növényvédőszer-költsége megközelíti a 150 ezer forintot, ám a várható bevétel sem lebecsülendő. Ez a növény hektáronként másfél millió forint bevételt hoz.

A hazai üzemekben a pillangós zöldtakarmányokat átlagosan 15–20 százalékos energia- és 20–25 százalékos fehérjeveszteséggel erjesztik. Hogyan adhatunk több és jobb minőségű lucernaszenázst állataink elé?

Repcében bővült a rovarok elleni védekezést szolgáló szerválaszték, más kultúrák viszont rosszabbul jártak. Legkínosabban a kukoricatermelőket érinti a változás: jövőre eltűnik a palettáról a leghatékonyabb anyag, amivel a magról kelő egyszikűek ellen védekezhettek.

A szója tonnája éppen annyiért adható el nálunk, mint amennyit Chicagóban is adnak érte. Mégis Dél-Amerikából, több ezer kilométert utaztatva vásároljuk. Eközben hazánkban legalább 100 ezer hektár alkalmas lenne a termesztésére.

Hasznosított természetes gyepeink jobbára Natura 2000 és agrár-környezetgazdálkodási célprogramba vont területeken fekszenek, ahol gazdálkodási előírások kötik meg a kezünket. Tejelőmarhák számára viszont mi magunk is telepíthetünk kaszálót arra ideális tábláinkon. Ám hogyan őrizhetjük meg a gyep állapotát éveken át?

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma