Előző számunkban a magas műtrágyaárak kapcsán arról írtunk, ki hogyan oldja meg a talajerő pótlását. Most három olyan ?csodaszernek? adunk lehetőséget a bemutatkozásra, amelyek mind azt ígérik, hogy képesek műtrágya nélkül is a hozam fokozására.

Az idei tavasz hűvös és csapadékos, a tél sem volt a legkeményebb. A laikusabb termelők is sejtik már, hogy ez valószínűleg kedvezni fog a rovarkártevőknek és a gombáknak. A megszokottakon kívül új veszélyforrások is megjelentek.

A kertészet minden válfajában jelentős a kézimunkaerő-igény, az összkiadás csaknem felét erre kell fordítani. A másik felét pedig növényvédelemre. Ráadásul kis hibával nagy kárt lehet okozni. Két kisebb gazdaság a meggy, a szilva, az őszibarack és az alma védelmének éves gyakorlatát mutatja be.



Idén is drága a műtrágya. Mivel már ősszel is kevés tápanyagot kapott a föld, kezd kockázatossá válni a további spórolás. A gazdák megoldásként a trágya fajtáját, koncentrációját és beszerzési helyét próbálják megváltoztatni.

A műtrágyaárak ismeretében fontos tudnunk, hogy milyen tápanyagszint mellett hozható le egy hektárról a legnagyobb jövedelem. Az alábbi cikk végére két lehetséges stratégia bontakozik ki előttünk: egy kockázatkerülő és egy kockázatkereső. Ki-ki maga döntse el, melyiket hajlandó követni.

A kukorica a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban az őszi búza mellett, évente 1,1?1,2 millió hektáron vetik. Jelentősen nőtt a napraforgó termőterülete is, és 126 hibrid áll a termelők rendelkezésére. Magyarországon e két nagyüzemi növényt sokan ?rutinból? vetik, legfeljebb az újabb hibridek okoznak némi fejtörést. Pedig a vetésidő, a vetésmélység és a tőszám apró változtatásai is nagy különbségeket eredményeznek a termésmennyiségben.

Az idei tél igazán ?télies? volt. Volt hideg, hó, jég, csapadék ? igaz, ezek kombinációja nem a legideálisabb időpontokban jelentkezett. Az első szemlék mégis azt mutatják, hogy az őszi vetésű növények és az ültetvények jól teleltek. A legnagyobb gondot továbbra is a rágcsálók okozzák.

Ősszel a csillagászati árak miatt sokan elhagyták az alaptrágyázást, ez azonban tavasszal még jóvátehető. A búza akár fejtrágyaként is szívesen fogadja az NPK-t, a repce pedig leginkább a kora tavaszi nitrogén- és kénadagokat hálálja meg.

Az ősszel elvetett növények állományai mostanra kiegyenlített képet mutatnak, a korai károsítások a tél elejétől megszűntek. A rágcsálók tömeges felszaporodása viszont komoly károkat okozott. A teleléstől függően a lisztharmat és a helmintospóriumos foltosságok kora tavaszi megjelenésére kell számítani.

Az argentin gazdák is szívesebben fizetnek terménnyel, mint pénzzel. És megtakarításaik javát sem a bankban tartják ? elvégre egyszer már átéltek egy országos bankcsődöt ?, hanem szójában, gabo nában, amit hosszú műanyagsilókba töltenek. A világ harmadik legnagyobb szójatermelő országában ezt az előnyös megoldást találták a termény tárolására, méghozzá kint a földeken.

Az energiaültetvények telepítését akkora összeggel támogatják, ami 40 százalékban fedezi az első év költségeit, és akkor a többi jogcímről még nem is beszéltünk. Elterjedésük fő akadálya a bizalomhiány. 

A gazdálkodást korlátozó Natura-előírások hasonlítanak az AKG-célprogramokéra, de a kettő egyszerre nem igényelhető, mivel ugyanazt a célt szolgálják. A gazda szempontjából azért mégiscsak van egy lényeges különbség a kettő között: a jövőre újra nyíló AKG-programba önkéntesen lehet belépni, a Natura 2000 előírásait viszont ? ha tetszik, ha nem ? be kell tartani. A legbölcsebb, amit tehetünk: legalább kérjünk támogatást érte.

Falugazdászok, megyei agrárkamarák, területi szaktanácsadási központok, vidékfejlesztési irodák, pályázatírók ? sokan állnak készen a szaktanácsadásra. A gazdálkodók ? bár az ismeretek gyűjtése hol kötelező, hol ajánlott ? csak ímmel-ámmal fogadják el a segítő kezet.

A mezőgazdaság alapvetően alacsony kockázatú gazdasági ág, ezért most különösen kedvelik a kockázatkerülő befektetők. Mostohább elbírálásra csak az újító ötletek számíthatnak.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma