Energiafűz-dugványokra licitálnak az interneten, szaporítóanyag- forgalmazók fektetnek tízmilliókat az alapanyag-előállításba, egy tucat biomassza-erőmű fogadná az energiafát ? ám a tüzelő nem érkezik. Pedig egy félmillió forintos beruházást követően hektáronként 250?340 ezer forintot hoznak az energiaültetvények, kétéves vágásfordulóban. Néhány bökkenő azért mindig akad?

A repce közepes vízigényű, korán betakarítható növény, ideális előveteménye az őszi kalászosoknak ? ha addig el nem rontjuk a talajt. Ám ha spórolásból elhagyjuk a tarlóhántást, vagy éppen ellenkezőleg, túl mélyen végezzük azt, a végeredmény ugyanaz: a talajművelés költsége a harmadával emelkedik.

Miközben Magyarország vízkészletei a legjobbak közé tartoznak Európában, az öntözésre engedélyezett mintegy 300 ezer hektáros területből még az igencsak aszályos 2003-as esztendőben is mindössze 86 ezer hektár kapott mesterséges csapadékot. Az ok igen egyszerű. A termelő az áraiban nem mindig tudja érvényesíteni az öntözési költségeket, éppen ezért nem is kockáztat.



Az USA-ban tavalyelőtt még azt tervezték, hogy 2015-re 57 milliárd liter etanolt fognak a benzinhez keverni, ami a teljes kukoricatermés akár 35 százalékát is felszívná. Ma viszont minden tizedik etanolgyár áll. A 2007-es gabonatermés és a 2008-ban kezdődött válság szusszanásnyi időt adott a világnak, hogy eldönthessük: valóban megéri bioetanolt termelni?

Május közepén a Haszon Agrár magazin 30 gazdálkodót hívott fel az ország különböző pontjain. Megkérdeztük, milyen búza- és repce termést várnak. Amiben egyetértenek: hazánkban túl kevés volt az eső ahhoz, hogy a tavalyi jó termés megismétlődhessék.

A tél és a nyár ismét összemosódott. A növények a hirtelen felmelegedésre (túl) gyors fejlődéssel reagáltak. A gyengén bokrosodott és szárba szökkent kalászosok a májusi esőt szomjúhozzák. A kártevők viszont elemükben vannak!

Előző számunkban a magas műtrágyaárak kapcsán arról írtunk, ki hogyan oldja meg a talajerő pótlását. Most három olyan ?csodaszernek? adunk lehetőséget a bemutatkozásra, amelyek mind azt ígérik, hogy képesek műtrágya nélkül is a hozam fokozására.

Az idei tavasz hűvös és csapadékos, a tél sem volt a legkeményebb. A laikusabb termelők is sejtik már, hogy ez valószínűleg kedvezni fog a rovarkártevőknek és a gombáknak. A megszokottakon kívül új veszélyforrások is megjelentek.

A kertészet minden válfajában jelentős a kézimunkaerő-igény, az összkiadás csaknem felét erre kell fordítani. A másik felét pedig növényvédelemre. Ráadásul kis hibával nagy kárt lehet okozni. Két kisebb gazdaság a meggy, a szilva, az őszibarack és az alma védelmének éves gyakorlatát mutatja be.

Idén is drága a műtrágya. Mivel már ősszel is kevés tápanyagot kapott a föld, kezd kockázatossá válni a további spórolás. A gazdák megoldásként a trágya fajtáját, koncentrációját és beszerzési helyét próbálják megváltoztatni.

A műtrágyaárak ismeretében fontos tudnunk, hogy milyen tápanyagszint mellett hozható le egy hektárról a legnagyobb jövedelem. Az alábbi cikk végére két lehetséges stratégia bontakozik ki előttünk: egy kockázatkerülő és egy kockázatkereső. Ki-ki maga döntse el, melyiket hajlandó követni.

A kukorica a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban az őszi búza mellett, évente 1,1?1,2 millió hektáron vetik. Jelentősen nőtt a napraforgó termőterülete is, és 126 hibrid áll a termelők rendelkezésére. Magyarországon e két nagyüzemi növényt sokan ?rutinból? vetik, legfeljebb az újabb hibridek okoznak némi fejtörést. Pedig a vetésidő, a vetésmélység és a tőszám apró változtatásai is nagy különbségeket eredményeznek a termésmennyiségben.

Az idei tél igazán ?télies? volt. Volt hideg, hó, jég, csapadék ? igaz, ezek kombinációja nem a legideálisabb időpontokban jelentkezett. Az első szemlék mégis azt mutatják, hogy az őszi vetésű növények és az ültetvények jól teleltek. A legnagyobb gondot továbbra is a rágcsálók okozzák.

Ősszel a csillagászati árak miatt sokan elhagyták az alaptrágyázást, ez azonban tavasszal még jóvátehető. A búza akár fejtrágyaként is szívesen fogadja az NPK-t, a repce pedig leginkább a kora tavaszi nitrogén- és kénadagokat hálálja meg.

Megjelent a Haszon magazin márciusi száma!
Megjelent a Haszon magazin márciusi száma!