A kertészet minden válfajában jelentős a kézimunkaerő-igény, az összkiadás csaknem felét erre kell fordítani. A másik felét pedig növényvédelemre. Ráadásul kis hibával nagy kárt lehet okozni. Két kisebb gazdaság a meggy, a szilva, az őszibarack és az alma védelmének éves gyakorlatát mutatja be.

Idén is drága a műtrágya. Mivel már ősszel is kevés tápanyagot kapott a föld, kezd kockázatossá válni a további spórolás. A gazdák megoldásként a trágya fajtáját, koncentrációját és beszerzési helyét próbálják megváltoztatni.

A műtrágyaárak ismeretében fontos tudnunk, hogy milyen tápanyagszint mellett hozható le egy hektárról a legnagyobb jövedelem. Az alábbi cikk végére két lehetséges stratégia bontakozik ki előttünk: egy kockázatkerülő és egy kockázatkereső. Ki-ki maga döntse el, melyiket hajlandó követni.

A kukorica a legnagyobb területen termesztett növény hazánkban az őszi búza mellett, évente 1,1?1,2 millió hektáron vetik. Jelentősen nőtt a napraforgó termőterülete is, és 126 hibrid áll a termelők rendelkezésére. Magyarországon e két nagyüzemi növényt sokan ?rutinból? vetik, legfeljebb az újabb hibridek okoznak némi fejtörést. Pedig a vetésidő, a vetésmélység és a tőszám apró változtatásai is nagy különbségeket eredményeznek a termésmennyiségben.

Az idei tél igazán ?télies? volt. Volt hideg, hó, jég, csapadék ? igaz, ezek kombinációja nem a legideálisabb időpontokban jelentkezett. Az első szemlék mégis azt mutatják, hogy az őszi vetésű növények és az ültetvények jól teleltek. A legnagyobb gondot továbbra is a rágcsálók okozzák.

Ősszel a csillagászati árak miatt sokan elhagyták az alaptrágyázást, ez azonban tavasszal még jóvátehető. A búza akár fejtrágyaként is szívesen fogadja az NPK-t, a repce pedig leginkább a kora tavaszi nitrogén- és kénadagokat hálálja meg.

Az ősszel elvetett növények állományai mostanra kiegyenlített képet mutatnak, a korai károsítások a tél elejétől megszűntek. A rágcsálók tömeges felszaporodása viszont komoly károkat okozott. A teleléstől függően a lisztharmat és a helmintospóriumos foltosságok kora tavaszi megjelenésére kell számítani.

Az argentin gazdák is szívesebben fizetnek terménnyel, mint pénzzel. És megtakarításaik javát sem a bankban tartják ? elvégre egyszer már átéltek egy országos bankcsődöt ?, hanem szójában, gabo nában, amit hosszú műanyagsilókba töltenek. A világ harmadik legnagyobb szójatermelő országában ezt az előnyös megoldást találták a termény tárolására, méghozzá kint a földeken.

Az energiaültetvények telepítését akkora összeggel támogatják, ami 40 százalékban fedezi az első év költségeit, és akkor a többi jogcímről még nem is beszéltünk. Elterjedésük fő akadálya a bizalomhiány. 

A gazdálkodást korlátozó Natura-előírások hasonlítanak az AKG-célprogramokéra, de a kettő egyszerre nem igényelhető, mivel ugyanazt a célt szolgálják. A gazda szempontjából azért mégiscsak van egy lényeges különbség a kettő között: a jövőre újra nyíló AKG-programba önkéntesen lehet belépni, a Natura 2000 előírásait viszont ? ha tetszik, ha nem ? be kell tartani. A legbölcsebb, amit tehetünk: legalább kérjünk támogatást érte.

Falugazdászok, megyei agrárkamarák, területi szaktanácsadási központok, vidékfejlesztési irodák, pályázatírók ? sokan állnak készen a szaktanácsadásra. A gazdálkodók ? bár az ismeretek gyűjtése hol kötelező, hol ajánlott ? csak ímmel-ámmal fogadják el a segítő kezet.

A mezőgazdaság alapvetően alacsony kockázatú gazdasági ág, ezért most különösen kedvelik a kockázatkerülő befektetők. Mostohább elbírálásra csak az újító ötletek számíthatnak.

A cirokféléket eddig inkább csak takarmánynövényként vagy seprű formájában ismertük, holott négy méter magasra megnövő zöldtömegük más célra is hasznosítható. A hazánkban nemesített fajtákból etanol és biogáz is nyerhető, utóbbival pedig áramot és hőt is tudunk termelni. Méghozzá gazdaságosabban, mint kukoricából.

Energiaválság, pénzügyi válság? Ki tudja, mikor lesz újra pénz feldolgozóüzemekre? Mára egy dolog azonban eldőlni látszik: a hazai klíma és a vetésváltási kényszer egyaránt a bioetanol- és nem a biodízelgyártás malmára hajtja a vizet.

Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
Megjelent a Haszon Agrár magazin januári lapszáma
eladó szántó