Izgalmas évek várnak az agrárium szereplőire. A generációváltás, a precíziós módszerek elterjedése és természetesen a finanszírozás is komoly kihívás – többek között a 2020 utáni támogatások kérdésessége miatt. Hol tartunk most, és mit várhatunk a mezőgazdaságtól 2019-ben és azután? Mi lesz a növényvédelemmel a jövőben, jöhetnek még újabb szigorítások? Konferenciánk ezekre keresi a választ.

Mérséklődik az aszály, további jelentős mennyiségű csapadék várható a héten - írja az Országos Meteorológiai Szolgálat. A múlt hét második feléig tartó szárazságot pénteken megszüntető légörvénynek köszönhetően az ország nagyobb részén 5-15 milliméter csapadék esett, de a Duna-Tisza köze jelentős területén, Nógrád megyében, valamint a Tiszántúl nagyobb részén csak 0-5 milliméter.

Főként az Alföld területén fokozódott a vízhiány, és a héten is csak elvétve lehet némi csapadékra számítani, pedig az őszi vetések fejlődéséhez nagy szükség lenne a meleg mellett a nedvességre is – áll az OMSZ előrejelzésében.



Egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, 12 százalékkal nőtt a 2017-es átlagárhoz képest - derült ki az Agrotax Kft. által készített kiadványból. Az ország legdrágább területei ismét a Budapest közigazgatásához tartozó földek voltak, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára.

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a gazdálkodóktól a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani!

Az Agrárminisztérium (AM) 240 millió forintos keretösszeggel hirdeti meg idén a szőlőültetvények kártevői elleni pályázatot, jó hír, hogy a támogatás igénylése egyszerűsödik.

Idén Magyarországon mintegy 60 ezer hektáron 174 ezer tonna szója termett, ami hektáronként 2,9 tonnás termésátlagot jelent. Ez jó eredménynek tekinthető, ugyanakkor a célkitűzések között szerepel, hogy mind a termőterület, mind a mennyiség növekedjen.

Nyilvánosságra hozta az Európai Unió a 2020 utáni Közös Agrárpolitikájának (KAP) első tervezetét, mely az elkövetkező időszakra minden bizonnyal nagy hatással lesz. Azt, hogy valójában milyen változásokkal kell számolni, most még csak sejteni lehet, hiszen a konkrét jogszabályi javaslatok megalkotása az év első felében zajlik, mely tagállami szinten még csak a kérdések és elvárások megfogalmazását jelenti. A végleges KAP-rendeletek megjelenése 2019 és 2020 között várható, amelyek meghatározzák majd a 2020 utáni uniós agrárpolitika kereteit. A hazai termelőket, gyártókat egyaránt érintő reformról és a cukorpiac átrendeződéséről beszélgettünk Reng Zoltánnal, a Hungrana Kft. vezérigazgatójával. 

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása ellenére a napraforgó biztosan tartja a helyét a magyar mezőgazdaságban. A folyamatos piaci igény a napraforgóolaj iránt és a fő konkurens növény, a kukoricával szembeni szárazságtolerancia-előny miatt 2016-ban közel 680.000 ha-on vetettek napraforgót Magyarországon.

Agrár magazinunk közel tíz éve sajátos szemszögből szemléli a magyar mezőgazdaságot. Nem politizálunk vagy „okoskodunk”, helyette gyakorlati információkkal látjuk el a gazdálkodókat. Tíz év alatt sok minden változott, egy valami nem: az marad talpon, aki folyamatosan tájékozódik és megújulásra képes. Mindez hatványozottan igaz lesz, amikor már nem számíthatunk az EU bőkezű támogatására. Ebben a kiadványban az utóbbi évek legötletesebb, legidőtállóbb írásait szerkesztettük újra, hogy megmutassuk, milyen irányokba halad a mezőgazdaság, mivel érdemes foglalkozni. A gyakorlatból ismert számokra és a realitásokra támaszkodunk, és tömören foglaljuk össze a lényegi tudnivalókat. Közben olyan piaci résekre is rámutatunk, amelyekre eddig talán nem is gondolt… IDE kattintva megrendelheti a kiadványt!

A hektáronkénti 10 tonnás álomhatárt már elérte a búza elméleti termőképessége. Így van még a fajták esetében is, nemhogy a hibrideknél. Lehet ezt még fokozni? És egyáltalán ez a cél?

A termény szárítási igényétől nagyban függ a gazdálkodás eredménye. Nemcsak a betakarítás kezdetét segíthetnek eldönteni a nedvességmérő műszerek, hanem azt is jelzik, hogy napszálltakor meddig érdemes folytatni a munkát. Komplexebb eszközökkel hektolitersúlyt és hozamokat is mérhetünk. Mielőtt megkezdenénk a betakarítást, határszemlét tartunk. Ekkor megbecsüljük a termény érettségét és nedvességtartalmát. A kézi kalászmorzsolást vagy a kombájnos próbavágást váltja ki az Agrogazda.hu Minibatt Kézi Kombájnja nettó 179 ezer forintért. A próbavágás ennél jóval költségesebb. Az eszköz alig három kilogramm, akkumulátorral működik, és öt perc alatt közel fél kiló mintát biztosít. Amikor sokat kell mintáznunk, előnyös lehet. Több növényhez is használhatjuk, ilyen a búza, árpa, egyéb kalászosok, repce, lóbab, borsó.

Járt utat a járatlanért nem szívesen hagyunk el – főként, ha költségesebbnek ígérkezik. Az olcsó megoldások utólag mégis drágának bizonyulhatnak. Segítünk megtalálni a hosszabb távon is kifizetődő megoldást a csávázás kérdésében. „Döntően saját fogásból vetjük újra, és egyáltalán nem szoktuk csávázni a magot” – hangzik el Vasvár térségében. „Mi fémzároltat vetünk. Csak a gyári gombaölő szer van rajta” – ezt már az Alföldön, Kétegyházán mondják. Az ország döntő részén ezt a két választ kapjuk az őszi gabona csávázását firtató kérdésre. A rovarok elleni technikáink ugyanis még a régi beidegződéseket követik. Pedig a klímaváltozás – és a neonikotinoidok kitiltása a kapás kultúrákból – szemléletváltást követel. Utóbbiban még visszakozhat az Unió, a melegedést azonban nem kerülhetjük el, ennek pedig hatása van a gabonaféléket támadó rovarpopulációkra.

Paplukács Dóra párjával Székkutason mintegy 600 négyzetméteren termeli a gyümölcsöt. A köztudatban eperként ismert finomság rendszertanilag valójában szamóca. Az eper ugyanis fán terem. Ennek ellenére ők is eperként hirdetik és értékesítik, hiszen így könnyebben jut el az üzenet a fogyasztókhoz. A többi pedig a szakmai tudáson múlik.

Megjelent a Haszon magazin márciusi száma!
Megjelent a Haszon magazin márciusi száma!