Az elmúlt évek szélsőséges időjárása ellenére a napraforgó biztosan tartja a helyét a magyar mezőgazdaságban. A folyamatos piaci igény a napraforgóolaj iránt és a fő konkurens növény, a kukoricával szembeni szárazságtolerancia-előny miatt 2016-ban közel 680.000 ha-on vetettek napraforgót Magyarországon.

Agrár magazinunk közel tíz éve sajátos szemszögből szemléli a magyar mezőgazdaságot. Nem politizálunk vagy „okoskodunk”, helyette gyakorlati információkkal látjuk el a gazdálkodókat. Tíz év alatt sok minden változott, egy valami nem: az marad talpon, aki folyamatosan tájékozódik és megújulásra képes. Mindez hatványozottan igaz lesz, amikor már nem számíthatunk az EU bőkezű támogatására. Ebben a kiadványban az utóbbi évek legötletesebb, legidőtállóbb írásait szerkesztettük újra, hogy megmutassuk, milyen irányokba halad a mezőgazdaság, mivel érdemes foglalkozni. A gyakorlatból ismert számokra és a realitásokra támaszkodunk, és tömören foglaljuk össze a lényegi tudnivalókat. Közben olyan piaci résekre is rámutatunk, amelyekre eddig talán nem is gondolt… IDE kattintva megrendelheti a kiadványt!

A hektáronkénti 10 tonnás álomhatárt már elérte a búza elméleti termőképessége. Így van még a fajták esetében is, nemhogy a hibrideknél. Lehet ezt még fokozni? És egyáltalán ez a cél?

A termény szárítási igényétől nagyban függ a gazdálkodás eredménye. Nemcsak a betakarítás kezdetét segíthetnek eldönteni a nedvességmérő műszerek, hanem azt is jelzik, hogy napszálltakor meddig érdemes folytatni a munkát. Komplexebb eszközökkel hektolitersúlyt és hozamokat is mérhetünk. Mielőtt megkezdenénk a betakarítást, határszemlét tartunk. Ekkor megbecsüljük a termény érettségét és nedvességtartalmát. A kézi kalászmorzsolást vagy a kombájnos próbavágást váltja ki az Agrogazda.hu Minibatt Kézi Kombájnja nettó 179 ezer forintért. A próbavágás ennél jóval költségesebb. Az eszköz alig három kilogramm, akkumulátorral működik, és öt perc alatt közel fél kiló mintát biztosít. Amikor sokat kell mintáznunk, előnyös lehet. Több növényhez is használhatjuk, ilyen a búza, árpa, egyéb kalászosok, repce, lóbab, borsó.

Járt utat a járatlanért nem szívesen hagyunk el – főként, ha költségesebbnek ígérkezik. Az olcsó megoldások utólag mégis drágának bizonyulhatnak. Segítünk megtalálni a hosszabb távon is kifizetődő megoldást a csávázás kérdésében. „Döntően saját fogásból vetjük újra, és egyáltalán nem szoktuk csávázni a magot” – hangzik el Vasvár térségében. „Mi fémzároltat vetünk. Csak a gyári gombaölő szer van rajta” – ezt már az Alföldön, Kétegyházán mondják. Az ország döntő részén ezt a két választ kapjuk az őszi gabona csávázását firtató kérdésre. A rovarok elleni technikáink ugyanis még a régi beidegződéseket követik. Pedig a klímaváltozás – és a neonikotinoidok kitiltása a kapás kultúrákból – szemléletváltást követel. Utóbbiban még visszakozhat az Unió, a melegedést azonban nem kerülhetjük el, ennek pedig hatása van a gabonaféléket támadó rovarpopulációkra.

Paplukács Dóra párjával Székkutason mintegy 600 négyzetméteren termeli a gyümölcsöt. A köztudatban eperként ismert finomság rendszertanilag valójában szamóca. Az eper ugyanis fán terem. Ennek ellenére ők is eperként hirdetik és értékesítik, hiszen így könnyebben jut el az üzenet a fogyasztókhoz. A többi pedig a szakmai tudáson múlik.

Kovács Gyula Békés megyei főfalugazdász a falugazdászokat és a megye legnagyobb gazdálkodóit is bevonva egy reprezentatív felmérést végzett. Ezt kiértékelve kijelenthető, hogy a helyzet rendkívül súlyos, az őszi kalászosok min. 30 %-án a kártétel eléri a közepes és súlyos kategóriát. Néhány gazdálkodó jelzése alapján ez elérte a katasztrofális (totális kipusztulás) mértéket.

Nő a szójavetési kedv Magyarországon, amit csak fokozni fog, hogy az új költségvetési ciklusban termeléshez kötött támogatás kapcsolódhat hozzá. Az unió részint a környezetvédők, részint a fogyasztók GM-ellenessége miatt arra kényszerül, hogy a többi fehérjenövényt is kedvezményekben részesítse. Vajon ez mire lesz elég?

Az egyoldalú, évtizedeken át nem körültekintően végzett mechanikai talajművelés nemcsak munkaigényes és költséges, de rombolja is a talajt. Az elmúlt évtizedekben a szőlőtermesztésben is előtérbe kerültek az alternatív talajápolási módszerek, mint például a talajtakarás vagy a takarónövények.

Szeptember végétől kegyesen alakult az időjárás. Úgy néz ki, decemberig nem jön fagy, ezért a legkésőbb elvetett repceállományok is jól megerősödhetnek. És megtörténik a csoda: gyönyörű állomány mehet a télbe – egyetlen permetezés nélkül!

Úgy tűnik, előszezon nélkül kezdődik el a jövő évi vetőmag-árusítás. A forgalmazók még csak soraikat rendezik, amikor a gazdák már a rajtkövön állnak. Mindeközben találgatások szítják a pánikot.

Hosszú évek óta termeszt kígyóuborkát Goron Zsolt a román határ közelében, Méhkeréken (Békés megye). Enyhe fűtésű növényházi hajtatást végez, ami március közepi vagy végi ültetést enged meg. Kordonos műveléssel 1,5 növény/m2-rel számolnak. Az állomány felszámolása november közepén következik be.

A korábbi félelmek dacára nem tolódik ki jelentősen a búzavetés időpontja. Talán szárazabb a magágy, mint máskor, de megfelelő lesz. Az idei „könnyű” magok tartaléka kisebb a csírázáshoz, erre a vetésmélység megválasztásánál kell ügyelni. Két eltérő csapadék-ellátottságú gazdaságban jártunk.

Nyugat-Európa csapadékosabb klímájú területeivel szemben nálunk a vetés időpontja – a klímaváltozásnak köszönhetően – egyre hátrébb tolódik. Egyrészt azért, mert a nyarak szárazak, míg a telek enyhék és csapadékosak, ami jobb talajviszonyokat eredményez késő ősszel. Másrészt a vírusvektorok is tovább aktívak, kártételüket legegyszerűbben egy késői vetési időponttal lehet kivédeni.

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!