Készült: 2013. június 04. kedd

Magyarország száraz, kontinentális klímáján félmillió hektár öntözésért kiált. Volna mit tanulnunk az izraeliektől, akik félsivatagi körülmények között is képesek víztakarékos módszerekkel előállítani mindennapi betevőjüket.

Hazánk 5 millió hektárnyi mezőgazdasági művelésre alkalmas területén mindössze 120140 ezer hektáron lenne megoldható az öntözéses növénytermesztés valamilyen formája. De ennek alig a felét öntözik ténylegesen. A mikroöntözéses módszer ennél is kisebb területen valósul meg. Pedig minimális víz- és energia-felhasználással maximálni lehet a növénytermesztés eredményességét.

„A KITE 1984-ben a kor legfejlettebb műszaki megoldásait hozta be Izraelből. Az elmúlt 30 évben sok, ma is működő mikoröntöző rendszert értékesítettünk, és jelenleg is piacvezetők vagyunk ebben a szegmensben” – közli Szabó Gyula, a cég öntözési üzletágának vezetője. Ezek a rendszerek kis nyomáson, kis vízhozammal és alacsony intenzitással működtethetők – szemben a hagyományos öntözési technikákkal.

A mikro, ezen belül a csepegtető öntözés nagy előnye, hogy célzottan az egyes növényeket látja el az életadó vízzel és tápanyaggal. A csepegtető csőbe 0,53 bar nyomással belépő víz az adagoló elemből kilépve nulla bar nyomással juttatja el a szükséges mennyiséget a növényekhez. Ez a technológia egy négyzetmétertől 100 hektárig alkalmazható úgy, hogy azonos színvonalon szolgáltat.

Az indulás drága

„Tagadhatatlan, hogy ez a technika jelentős anyagi ráfordítást igényel, akár egy négyzetméterre, akár hektárra számolunk. Emiatt első pillantásra drágább megoldásnak tűnik, mint a hagyományos, nagy nyomású állományöntözéses módszer. Az egyszeri nagyobb befektetéssel szemben áll viszont az, hogy a csepegtető öntözéssel centiliter pontossággal és lényegesen kisebb energia-ráfordítással lehet adagolni a vizet. Beprogramozható az öntözés ideje, kezdése, befejezése. Így precízen szabályozható a táblákon a tápoldatos öntözés, figyelembe véve a növény vízigényét és a talaj vízszolgáltató képességét is” – teszi hozzá a szakember. A hasonló tulajdonságú mikroszórófejekkel a mikroklímát is szabályozhatjuk.

A mikroszórófej, a csepegtető gomba, vagy beépített önszabályzós csepegtető, illetve a szalagcsepegtető eltérő költségű megoldások azonos feladatra. Ugyancsak széles a skála a szűrő, tápoldatozó, vízkormányzó, vezérlő választékában is. Napjainkban egy hektár mikroöntözéses rendszer kiépítésének költsége vízellátással, szivattyúval, tápoldat-adagolóval, szűrővel, gerincvezetékkel 200 ezertől több mint 1 millió forintig terjedhet. Ez utóbbi csak nagyon intenzív üvegházas, fóliás termelésnél éri meg. Korszerű csepegtető rendszerekkel ugyanakkor több és jobb minőségű termés, magasabb árbevétel érhető el. Egyben csökken az élőmunka- és energiaráfordítás.

A hagyományos állományöntözéses rendszerek energiaigénye átlagosan a háromszorosa a mikoröntözésnek, emiatt a csepegtető öntözés 23 év alatt „megveri” a hagyományos technológiát. A vízágyús, nagy nyomású szórófejes öntözés a szivattyúknál akár 12 bar nyomást is igényel, szemben a mikroöntözőknél elegendő 0,84 bar nyomással. Hagyományos öntözésnél a vízveszteség 1520 százalékos is lehet, míg a mikroöntözésnél a „pontszerű” vízpótlás miatt ez elhanyagolható. A nagy nyomással dolgozó rendszerek talajrombolóak is. Ráadásul a növénynek sem mindegy, hogy az igényei szerint kapja-e a nedvességet, vagy félhavi szükségletét egyszerre kellene felszívnia.

„Ma már a versenyképességhez elengedhetetlen az öntözéses tápoldatozás a zöldségtermesztésben, az ültetvényeken, a vetőmag-előállításban” – jegyzi meg Szabó Gyula. A szakember szerint főként a lösz- és homokhátságok termelőinek lenne elsődleges érdekük a víz- és energiatakarékos öntözéses gazdálkodás.

Homokon a legjobb

Révész Balázs szabolcsi gazda 20 hektáros almáskertjében alkalmazza a mikroöntözéses technológiát.
A mikroszórófejes rendszerhez tartozik két szűrő és egy homokülepítő is, egyébként semmilyen különleges eljárást nem igényel a gyümölcsös öntözése a zöldségekhez képest – állítja a gazdálkodó. A 20 hektárt 12 szelvényre osztották, és ezek öntözését automatikus vezérléssel
végzik. A berendezés órára beosztva juttatja ki a vizet a fákhoz. A tucatnyi fajta szüretelése július elejétől november elejéig tart. Az almásban terem summared, gála, early gold, jonatán, golden, jonagold, idared (és még néhány fajta). A gazdálkodó szerint a mikro­öntözés előnye a korábbi csepegtető módszerrel szemben, hogy nem érzékeny a víz vastartalmára. Tuzséron ugyanis a beruházás részeként kiépített, saját fúrású kútból öntözi az ültetvényt, itt pedig magas a talaj vízben oldódó vastartalma.
A csepegtető hálózat néhány év alatt eldugul, savazni kell, ami nehézkes, és főleg környezetkárosító.

„Ez a mikroöntözés viszonylag új beruházásnak számít – 2004-ben telepítettük –, de egy másik területen korábban már működött csepegtető rendszer. A mostani megoldásnak köszönhetően nemcsak a termésátlag, de a gyümölcsök mérte is növekedett az elmúlt évben. Ennek ellenére itt, a megyében a gyümölcskultúrákban nemigen terjedt el ez a technika.” A fejlesztéseknek határt szab a gazdák pénztárcája. Ő maga 23 millió forintot fektetett be 2004-ben a technológia megújításába, amihez 50 százalékos támogatást nyert. A fennmaradó részt hitel formájában a KITE finanszírozta meg.

Folyamatos zöldségtermeléshez

Bács-Kiskun megyében, Szabadszálláson is találni mikroöntözéses gazdálkodást. A Róna Ker-Tész Kft. mezőgazdasági szövetkezet 2200 hektáron gazdálkodik. Ebből 1700 hektárt bérelnek, a többi az integrált gazdaság része. „Összesen több mint 20-féle növényi kultúrával foglalkozunk. A 180 hektár zöldborsót lineár öntözéssel termesztjük, másodvetésben pedig 4050 hektáron zöldbabot vetünk. Termesztünk fűszerpaprikát 3040 hektáron, intenzív kápiát és fehér pritamint 12 hektáron. Ezeket csepegtető eljárással öntözzük. Most cseréltük le 12 év után a csepegtető testeket, mert elöregedtek. Ugyancsak takarékos módszerrel öntözzük a 1050 hektáros sárgarépaföldet és a 25 hektárnyi petrezselymet. Az 5 hektár paszternákot mikroöntözéssel termesztjük. Mivel a vevők kiszolgálása miatt fontos a folyamatos vetés, akár a nyár közepén is vetnünk kell gyökérzöldséget. Ez mikroöntözés nélkül ki se kelne. Kánikulában az öntözés az ültetvény hűtésére is használható” – magyaráz Nagy József, a szövetkezet elnöke.

A szakember hozzáteszi, hogy nagy intenzitású öntözésnél az enyhe lejtőn is elfolyik víz, míg a kis intenzitású esetén ez a veszély nem fenyeget. Nem elhanyagolható szempont az energia- és víztakarékosság sem. A hagyományos nagy intenzitású öntözésnél a szivattyúk 8, mikroöntözésnél 3 bar nyomással juttatják a vizet a rendszerbe. A párolgási veszteség pedig a mikroöntözésnél nagyjából a fele a vízágyús módszernek. „Elmúlt a belvíz, megjöttek a szelek. Ilyenkor csak lineár, csepegtető és mikroöntözéssel lehet dolgozni. De vízágyúval, konzolos öntözéssel már nem. Korábban konzolos módszerrel hektáronként 5060 tonna répánk termett. Most jóval kevesebb vízzel 8090 tonnát takarítottunk be” – mutat rá a különbségre a szakember.

A szövetkezet öntözési rendszerét három, saját tulajdonban álló nyomásközpont látja el. A vezetékrendszer már régóta létezik, így kiépítésére nem kellett költeni. A mikro öntözésnél a felületi berendezések, szűrők, nyomáscsökkentők, szórófejek kiépítése hektáronként 750900 ezer forintba került. A több évig használható csepegtető rendszer költsége hektáronként nagyjából 100 ezer forinttal kóstált kevesebbet a mikro hálózathoz képest.

A több mint 10 éve kialakított meteorológiai állomás méri a párolgást, ezzel is segítve a vízfelhasználást. Nagy József elárulta, arra törekszenek, hogy megoldják a talajnedvesség-mérést is, így még tovább optimalizálhatják a vízfelhasználást. Ez beleillik öntözés-fejlesztési elképzeléseikbe. A szivattyúk is elöregedtek, romlik a hatásfokuk. Egy régi típusú szivattyú 1 köbméter vizet 0,920,95 kW/óra energiával nyom föl, míg egy korszerű búvárszivattyúnak elegendő ennek az energiának a fele is. „Minden csepp számít, hiszen egy 6 hónapos szezon alatt 2,53 millió liter vizet használunk föl a saját vezetékrendszerünkön keresztül” – teszi hozzá Nagy József.

Forgalmazók és árak

Magyarországon mintegy tíz kereskedelmi cég forgalmaz csepegtető és mikro­öntö­zéshez elemeket. Közülük is a legnagyobbak az Agro­buda Kft., a KITE Zrt., valamint a szegedi Aqua 2001 Kft. A nagykereskedőkön kívül több mezőgazdasági és gazdabolt kínálatában is megtalálhatók a szükséges szerelvények. A legtöbb berendezés izraeli és olasz gyártóktól származik, de francia, görög, spanyol, magyar és USA-ból származó termékekkel is lehet találkozni.

Egy komplett csepegtető vagy mikro­szórófejes öntözőrendszer több elemből áll össze. Ez függ a vízvételezési helytől, a vízminőségtől, az öntözési háló kiépítési követelményeitől, a telepítés módjától (egyszeri, több évi), a vízadagolástól, az öntözött kultúrától, a vezérlés módjától stb. Az öntöző csöveket 1003001000 méteres tekercsekben lehet megvásárolni.

A mikroszórófejek és csepegtető gombák általában 100 vagy 1000 darabos tételben szerezhetők be, akárcsak az egyes csőcsatlakozók. A szűrők, nyomásszabályzók, vezérlőszelepek viszont darabonként is megvásárolhatók.

A csepegtető öntözőcsövek árában jelentős különbség mutatkozik a hosszabb élettartamú, különböző átmérőjű, merev falú (KPE, LPE) csövek, valamint az egy-két évig használható, PVC fóliából hegesztett szalagcsövek között. A hozzájuk csatlakoztatható elemek árában is nagyok az eltérések. Szalagcsövek esetén egy-két évenként mintegy 130 ezer forint és emellett egy egyszeri, 6080 ezer forintos beruházási költség kalkulálható egy hektárra számítva. Az irányító, központi elemek élettartama pedig 1015 év.


Berendezések, szerkezeti egységek fajlagos ára

Megnevezés

Egység

Ár (áfa nélkül)

Komplett rendszerek

Mikroszórófejes öntözőrendszer
gyümölcsösbe

1 ha

390–540 ezer Ft

Mikroszórófejes öntözőrendszer
szántóföldre

1 ha

360–760 ezer Ft

Mikroszórófejes öntözőrendszer intenzív gyümölcsösbe

1 ha

1050–1350 ezer Ft

Növényházi mikroszórófejes öntözőberendezés

1 ha

1350–1450 ezer Ft

Szántóföldi csepegtető öntözőrendszerek

1 ha

850–1250 ezer Ft

Szerkezeti egységek

KPE keményfalú öntözőcső (Ø25–63 mm)

100 m

7–62 ezer Ft

KPE csepegtető cső
(
Ø16–20 mm, különböző kiosztású)

100 m

10–18 ezer Ft

Szalagcső különböző csepegtető kiosztással

100 m

2–3 ezer Ft

Csepegtető testek, gombák

100 db

4–7 ezer Ft

Mikroszórófejek

100 db

7–15 ezer Ft

Mini szórófejek

100 db

30–60 ezer Ft

Homokszűrő (7–35 m3/h)

1 db

30–120 ezer Ft

Finomszűrő (12–20 m3/h)

1 db

30–130 ezer Ft

Mágnes vezérlő szelepek

1 db

10–15 ezer Ft

Szelepvezérlő automatikák
(6–12 szelephez)

1 db

25–36 ezer Ft

Komplett vezérlő komputer és szoftver

1 db

1850–4280 ezer Ft

Tápoldat-készítő és adagoló (10–30 m3)

1 db

3900–5500 ezer Ft

Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent az Agrár magazin szeptemberi száma!
eladó szántó