Készült: 2013. április 17. szerda

Idén őszre 125128 ezer forintos magárat prognosztizál a tőzsde. Jó pénz egy 34 tonnás termésre is képes, olcsón előállítható termékért. Mennyire erős a csábítás, hogy figyelmen kívül hagyjuk a növény-egészségügyi kockázatokat? Hány évre vetjük vissza önmaga után a napraforgót? Meddig megyünk el a hazardírozásban? Vagy már nem is annyira kockázatos sűrűn visszavetni?


Én soha nem várom meg az ötödik évet a visszavetéssel. Jó hibridekkel és a technológiára odafigyelve már a harmadik vagy a negyedik évre visszakerülhet a napraforgó ugyanazon területre” – állítja Bodnár Miklós, az Agrokeve Kft. ügyvezetője. A cég Túrkeve körzetében (Jász-Nagykun-Szolnok megye) gazdálkodik. A napraforgót követően kalászos gabona kerül a területre. Ezután kukorica vagy újra kalászos jön. Harmadik évre visszakerülhet a napraforgó a területre, esetleg egy repce közbeiktatásával a negyedik évben.

Tolna megyében viszont a napraforgó után általában kalászos gabona jön, amelyet kétszer kukorica és egyszer árpa követ. Így kerül ötödik évre ismét ugyanazon területre a napraforgó. „Vissza lehet vetni persze négy évre is, ha muszáj, de a károsítók miatt ezt nem tartom jó döntésnek” – magyaráz Sűrű János, az Agro-Bölcske Zrt. igazgatója.

Az olaj iránti igény növekedésével egyre többen kerülnek dilemmába: egyrészt csábít az olajos mag piaci ára, másrészt a növény érzékeny a betegségekre (lásd a cikk utolsó oldalán). Mennyi ráfordítás éri meg a kockázatot? Három vagy öt év legyen a visszavetés ideje, vagy van ennél extrémebb gyakorlat is? Kinek van igaza?

Öt év: mindenhol biztos!

Tolna megyében a szádor nem jelent problémát, viszont a gyomokra ügyelni kell. „A legnagyobb számban előforduló gyom a parlagfű, a csattanó maszlag, a fenyércirok, a köles, a fakó muhar és a libatopfélék” – mondja Sűrű János. Ellenük a Clearfield technológiát alkalmazzák, jó eredménnyel. Előnye, hogy imidazolinon-rezisztens napraforgó-állományban Pulsar 40 készítménnyel már a pár leveles állapotban elpusztíthatók az egyszikű és kétszikű gyomok úgy, hogy ez a napraforgót nem veszélyezteti. A technológia további előnye, hogy a kijuttatás szempontjából rugalmas – és a sorok záródásáig tartóan hat. Véd a napraforgószádor ellen is.

A napraforgó kártevőit nézve problémát a drótféreg okoz, de csávázott vetőmag használatával ez a fenyegetés megszűnik. Talajfertőtlenítésre nincs szükség. Kórokozók tekintetében a szklerotíniás szártő- és tányérrothadás, a botrítiszes tányérrothadás és a diaportés szárkorhadás ellen a preventív védekezés mindenféleképpen javasolt. Vagyis nem szabad várni a kezeléssel a tünetek jelentkezéséig, hanem programszerűen permetezni kell. Talajbaktériumot csak a kukorica-szármaradvány bontására használnak. Lombtrágyázást a gyomirtással és a gombaölő szeres kezelésekkel egy menetben végeznek, bór- és kéntartalmú szerekkel, melyek a hozamra és az olajtartalomra hatnak kedvezően. Ily módon 2,5–3 t/ha termésátlagot tudnak elérni egy átlagos 
évben. A termesztési költség minden munkafolyamatot figyelembe véve hozzávetőlegesen 200 ezer forint.

Négyévente: ha nincs repce

Szabó István Bácsbokodon (Bács-Kiskun megye) 4–5 évre tervezi a napraforgó visszavetését. A napraforgót kalászos követi a vetésforgóban. Ezután általában árpát vagy kukoricát vet kétszer, majd negyedik évre visszakerül a napraforgó. Esetleg egy kalászos kultúra közbeiktatásával ötödik évre követi önmagát.

A gyomok elleni védekezést a magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen preemergensen Wing P-vel végzi, állományban pedig a már említett Pulsart, illetve az Expresst alkalmazza, ha erre toleráns állományt vet. Ez utóbbi szer a levélen keresztül felszívódva sikeres védelmet biztosít a magról kelő kétszikű gyomnövények, valamint a mezei acat ellen is.

Betegségek közül nála a legnagyobb problémát a szklerotíniás szártő- és tányérrothadása okozza. De ezen felül számolni kell a diaportés szárkorhadással és az alternáriás levél- és szárfoltossággal is. Utóbbi különösen azért veszélyes, mert elviheti a napraforgó zöldfelületét, a levelek súlyos károsítása következtében, ami a kasza­tok fejlődését is negatívan befolyásolja.

„Nagyon fontos a fungicides megelőzés. Az állomány 4–6 leveles állapotától védekezem a gombák ellen, egészen addig, amíg az állományba be tudok menni” – mondja a fiatal gazda. Bevált készítmény számára a Pictor. A kezelésekkel együtt lombtrágyát is kijuttat a növényekre, ami biztosítja optimális fejlődésüket. Legveszélyesebbnek a szklerotiniát tartja, de mivel a vetésforgóban nem szerepel más növény, amin ez a betegség problémát okozhatna, így a négyéves visszakerülésnek nincs kockázata. Repcementes termőkörzetekben – és valljuk be, ideális napraforgó-termőhelyen nem is érzi jól magát a repce – tehát kisebb az esélye ennek a gombának. A reálisan várható terméshozam Bácsbokodon 3 t/ha. Ha számba vesszük az összes munkafolyamatot a szántástól a lobtrágyázáson át az aratásig, akkor hozzávetőlegesen 150–160 ezer forintot emészt fel egy hektárnyi mag megtermelése.

Harmadik évre: napraforgós helyen

A Jászságban gazdálkodó Bodnár Miklós arra hívja fel a figyelmet, hogy a hibridek pozitív tulajdonságait csak megfelelő tápanyag-utánpótlással lehet kihasználni. A vetéssel egy menetben starter műtrágyát juttat ki, amit az állomány 20–30 cm fejlettségi állapotában további műtrágyázás követ. A napraforgó termesztését szerinte a sikeres gyomirtás határozza meg. Ő is Clearfield technoló­giával dolgozik.

„Gombabetegségek ellen elsőként csávázott vetőmaggal védekezhetünk. Azonkívül állományban is permetezni kell kétszer: 8–10 leveles korban a szárbetegségek ellen, majd virágzás előtt a tányér védelmében” – mondja Bodnár Miklós, aki a gombaölő szeres kezelésekkel egy menetben kéntartalmú lombtrágyát is kijuttat. Az átlagos terméshozam egy átlagos évben 3 t/ha, ami 170–200 ezer forintos hektárköltséget eredményez. Persze ehhez a repcementes környezet is szükséges.

Kétévente: itt a vevő!

Léteznek megoldások, amelyekkel lehetséges tartósan a két-, esetleg hároméves visszavetési ciklust is tartani. Ezt csak úgy lehet megtenni, hogy a növények számára nagyobb mennyiségű műtrágyát juttatnak ki, kálium és foszfor esetében akár 20 százalékkal többet. Ezek részint a szárszilárdságot, betegség-ellenállóságot, részint a magtermést fokozzák. Továbbá olyan termésnövelőket és baktériumtrágyákathasználnak, amelyek jótékony hatással vannak a növény fejlődésére és a talaj mikrobiológiai állapotára.

Ilyen termésnövelő készítmény például a Tri­fen­der, amely a fertőző kórokozó gombákat pusztítja el a talajból, és elősegíti a növény gyökérzetének egészséges fejlődését. Az Azoter baktériumtrágya hatására a növény gyökérzete nagyobb lesz, ellenállóbbá válik 
a betegségekkel szemben, nő a szárazságtűrése és a vitalitása. A talaj kémiai és fizikai állapotát javítja, akárcsak a humuszképződést és a talaj pH-értékét. A Phylazonit baktériumtrágya is jót tesz a talaj szerkezetének, a víz-, levegő- és hőgazdálkodásának. Lebontja a talajban lévő szármaradványokat, és nagyobb gyökérzetet alakítanak ki a növények.

A termésátlag ekkor is elérheti a 3 tonnát hektáronként, miközben a termelési költségek sem szállnak el. Kijuttatással együtt plusz 20 ezer forintba kerül a baktériumtrágyázás, amivel még mindig nem lépjük át a 200 ezer forintos lélektani határt. Legalábbis „napraforgós” termőhelyen. Itt a termelők folyamatos felvásárlói igényt is éreznek.

Nem véletlen, hogy a martfűi Bunge Zrt. körzetében több jászsági termelő is elcsábul. Itt ugyanis a kukorica alig hoz hat tonnát, miközben a napraforgó biztosan megterem hármat. Tekintve, hogy a napraforgómag ára dupláját teszi ki a kukoricáénak, minden egyes tonna, amivel kevesebbet terem a kukorica, illetve minden egyes forint – amennyivel kevesebbet fektetünk a napraforgóba – ez utóbbi javára billenti a mérleg nyelvét.

A legextrémebb: egy évre!

A Tolna megyei Sűrű János – bár rendszerint tartja az ötéves várakozást – olykor merész tettre ragadtatja magát. A napraforgót követően csakis egyszer, de újra napraforgót vet a területre. „Többször volt már rá példa, de aztán jó darabig tartottam az öt évet.” A technológia semmiben nem tért el a szokásostól. A két gombaölő szeres kezelésen felül egyéb „trükköt” nem is vetettek be a gombák ellen. Baktériumtrágyát, termésnövelőt nem alkalmaztak. Állítása szerint sem a terméshozamon, sem a gombás fertőzések intenzitásán nem látszott meg az ismétlés.

A hasonló akcióknak azonban lehet más ára is, mint amennyit a termelésbe fektetünk. Ahogy a monokultúrás kukoricában teret nyer a kukoricabogár, úgy a túl sűrűn visszakerülő napraforgó is okozhat ilyen károkat. Akár a felhasznált kemikáliákhoz alkalmazkodó élőlények révén, akár pusztán a talaj kizsarolásával. Ahogy a szerrotáció értelméről a saját szemünkkel győződhetünk meg, úgy elhihetjük, hogy a vetésforgó ebben az esetben is mindnyájunk hasznára válik.

 

Főbb gombaölő szerek napraforgóban

Név

Dózis

Acanto 250 SC (250 g/l pikoxistrobin)

0,75–1 l/ha

Acanto Plus (200 g/l pikoxistrobin + 80 g/l ciprokonazol)

0,75–1 l/ha

Alert Solo # (tankkombinációban Tanossal, 
250 g/l fluzilazol)

0,5–0,8 l/ha

Amistar Xtra (200 g/l azoxistrobin + 80 g/l ciprokonazol)

0,8–1 l/ha

Bordói lé + Kén Neo SC (215 g/l bordeaux-i keverék + 290 g/l kén)

4–5 l/ha

Folpan 48 SC (480 g/l folpet)

3 l/ha

Folpan 80 WDG (800 g/kg folpet)

2 kg/ha

Mirage 45 EC (450 g/l prokloráz)

0,6–1 l/ha

Pictor SC (200 g/l dimoxistrobin + 200 g/l boszkalid)

0,3–0,5 l/ha

Rovral Aquaflow (500 g/l iprodion)

1,5–2 l/ha

Sfera 535 SC (375 g/l trifloxistrobin 
+ 160 g/l ciprokonazol)

0,3–0,4 l/ha

Tanos 50 DF (25% cimoxanil 
+ 25% famoxadon)

0,4 kg/ha 
(Alers Soloval kombi­nálva 0,2 kg/ha)

Tiuram Granuflow (80% TMTD)

3–4 kg/ha

Trezor 535 SC (375 g/l trifloxistrobin 
+ 160 g/l ciprokonazol)

0,3–0,4 l/ha

Zamir (133 g/l tebukonazol + 267 g/l prokloráz)

1–1,25 l/ha

 

Sűrű János: Ha elolvad, ide vetem!

Vegyük sorra a legveszélyesebb ellenségeket! A szklerotíniás szártő- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorum) a napraforgó egyik legsúlyosabb betegsége. A kórokozó polifág, és a napraforgón csíranövény-rothadást, szártőrothadást és -hervadást, levél-, szár- és tányérrothadást okozhat. Szártő-megbetegedés esetén általában foltszerűen lankadnak, hervadnak és elszáradnak a növények. A levélrothadásnál nagyméretű, nekrotikus, barna foltok alakulnak ki, melyek nedves időben rothadnak. Ellene legegyszerűbb védekezés a 45 évenkénti vetésváltás.

A kórokozó a levélnyélen keresztül a szárba is be tud hatolni, ahol rothadást idéz elő és a fertőzés feletti növényrész elhal, a szár eltörik. A tányér megbetegedésekor súlyos szövetkárosodás tapasztalható a tányéron. 
A kórokozó pektinbontó enzimeket termel, így a tányér alatti szárrésznél csak a rostszálak maradnak meg,
a tányér letörik vagy szétesik. Fertőzési forrás a fertőzött kaszat, illetve a szkleróciumok.

A napraforgó további jelentős betegsége a botritiszes tányérrothadás (Botrytis cinerea). A nagy olajtartalmú, vékonyabb héjú fajták elterjedése óta jelent nagyobb problémát. A tünetek főleg a tányéron, de bármely föld feletti növényrészen is megjelenhetnek. Vizenyős, barnuló foltok alakulnak ki, csapadékos időben a tányér szétrothad. Fertőzés szempontjából kritikus a virágzást követő időszak.

A botritisznek kedvez a csapadékos idő, a hajnali erős harmatképződés, a sűrű növényállomány, az erős gyomborítottság, de akár a túlzott nitrogén-ellátás is. Veszélyességét az is mutatja, hogy a sebeken kívül az ép bőrszöveten is képes fertőzni. Fertőzési forrás a kaszatok és a szkleróciumok, a fertőzött növénymaradványok.

Diaportés szárkorhadást okoz egy nekrotróf toxintermelő gomba (Diaporthe helianthi). Hatására a levelek asszimilációs felülete csökken, a növény nem pollenizál. Az alsó, idősebb leveleken nagyméretű nekrotikus foltok alakulnak ki, amelyek ék alakban a levélcsúcstól a nyél felé terjednek. A foltok körül sárgulás látható. A gomba a levélnyélbe kerülhet, onnan pedig a szárba, aminek hatására (fakó) barna, csónak alakú foltok alakulnak ki. A foltok alatt a bélszövet elbarnul, elhal, elpuhul. Így gátolt lesz a víz- és tápanyagszállítás. A meleg, csapadékos idő kedvez a kórokozó terjedésének, amely csak a talajfelszínen áttelelt növénymaradványokban képes fennmaradni.

Az alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternariaster helianthi és Alter­na­ria helianthinficiens) jelentősége Magyarországon egyre nő. 
A kórokozó hőigénye magas, terjedésének a meleg és a magas relatív páratartalom kedvez. Főleg a vegetációs idő második felében várható felszaporodása. A levélen kezdetben apró foltok látszanak. Az Alter­na­rias­ter helianthi esetében a foltok szabálytalanok, gyakran
világos udvarral rendelkeznek. Az Alternaria helianthinficiens esetén a foltok többnyire kerekek, körkörösen zónázottak, gyakran világos udvarúak.

Mindkét kórokozó a levélnyélen keresztül a szárba tud hatolni, a szárfoltok szürkésbarnák, fénytelenek és hosszúkásak. A bélszövet elszíneződik, az utóbb említett kórokozó károsítása esetén olajos zölden, míg az előbb említett esetén bíborpirosan. 
A tányéron kerek vagy ovális sötét foltok jelentkeznek. A kórokozók terjedése kaszatokkal vagy a fertőzött növénymaradványokkal történik.

A napraforgószádor parazita életmódot folytató gyom. A gazdanövény gyökérzetén élősködik, tápanyagokat és vizet von el. A károsítás hatására a napraforgó növekedési erélye, leveleinek mérete csökken. Így a tányér átmérője is csökkenni fog és a fejlődő kasza­tok száma is kevesebb lesz. A kaszatok olajtartalma akár a felére is visszaeshet. A szádor magjai meglehetősen aprók, így a szél könnyen tudja nagy távolságokra mozgatni őket, de a mezőgazdasági gépek és művelőeszközök is nagyban hozzájárulnak a magok terjedéséhez. Tömeges felszaporodásuk jelentős terméskiesést is képes okozni.

Takarék