Készült: 2012. április 17. kedd

Ahogyan erősödik az ágazat, egyre inkább a nagy gépek felé fordulnak a hazai gazdák. Az elmúlt három évben összesen 145 darab 320 lóerő fölötti gépet értékesítettek Magyarországon. A trend töretlennek tűnik. A nagy traktorok ára jóval 70 millió felett van, és költséges a karbantartásuk is, viszont képesek pótolni néhány kisebb gépet. Mikor érdemes nagy gépre váltani?

Nálunk, Darvason erősen kötött talajon kell gazdálkodni, ehhez pedig elengedhetetlenek az erős, megbízható munkagépek – mondja Máthé József, a Csiffarm Kft. vezetője. „Összesen 2500 hektárt művelünk meg, ami 30–120 hektáros táblákra tagolódik. Így gazdaságosan ki tudjuk használni a 360 lóerős John Deere 9320 és a Challenger 853T típusú traktorainkat. Ezzel a két géppel végezzük az összes alapvető talajművelési munkát.”


Hajdú-Bihar megyében megéri erős gépeket használni, bár a kft. nem végzett konkrét számításokat a beruházás gazdaságosságára. A pénztárcán mégis megérződik, hogy kifizetődőbb sok lovat futtatni. 
A két erős gép 6–7 darab 150–200 lóerős traktort vált ki.

„Jól döntöttünk. Minőségi talajmunkát végzünk, és ezt a megfelelő időben tudjuk elvégezni. Ezek a gépek visszahozzák az árukat” – mondja a vérbeli gazda. „Természetesen senki nem állítja, hogy a kisebb gépekre ne lenne ezután szükség. Azok végzik a kisebb vonóerőt igénylő munkát, például húzzák a permetezőt, de hasznosak a kisebb, tereptárgyakkal tarkított táblákon is. A talajmunkához azonban nyers erőre van szükség.”

Három helyett egy

A Csiffarm Kft. a 360 lóerős gépét hat évvel ezelőtt vásárolta meg, eddig 8600 órát dolgoztak vele. „Ez a gép óránként 6 hektárt tud bevetni. A Simba tárcsával 5–5,5 hektárt megtárcsáz, ilyenkor 60–65 litert fogyaszt. Ez megközelítőleg 20 százalékkal kevesebb, mintha ugyanezt a feladatot 2–3 kisebb traktorral és keskenyebb tárcsázóval végeznénk el. A Carrierrel pedig ugyanennyi idő alatt 7–7,5 hektárral végez.”

Az ország legnagyobb farmján 18 ezer hektár szántót művelnek. Láng János, a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. műszaki igazgatójának felügyelete alatt tavaly kezdték bevetni a négy darab Challenger MT 875C típusú traktort. Ennek hatására a baranyai cég gázolaj-fogyasztása közel 10 százalékkal csökkent, ami a teljes gazdaságra vetítve nagyjából 160 ezer literes megtakarítást jelent. A jelenleg használt négy gép 12 kisebb, 150–300 lóerős traktor munkáját váltja ki. A régi gépek többségét ezzel együtt a mai napig használják, de a terület 80 százalékát a Challengerek művelik.

Fejér megyében, a Mezőfalvi Mg. Zrt.-nél hasonló tapasztalatokról számol be Farkas Tibor, a cég műszaki vezetője. „35 évvel ezelőtt, amikor elkezdtem a mezőgazdaságban dolgozni, a földmunkák műszaki hátterét közel negyven darab 80–120 lóerős traktor biztosította” – meséli. „A Zetorok, az akkori mezőgazdaság igáslovai, bár jól végezték a dolgukat, mégis hatalmas szervizhátteret igényeltek. Nem is beszélve arról, hogy mennyi embert kellett alkalmazni a működtetésükhöz. Volt viszont egy hatalmas előnyük: ha egy vagy két gép kiesett a munkából valamilyen meghibásodás miatt, az nem tűnt fel senkinek, a többi gép elvégezte a munkát.”

Mára gyökeresen megváltozott a helyzet. Az egykor tucatnyi munkagép helyett a jelenleg művelt 7000 hektáron összesen kettő traktor dolgozik: egy Claas Xerion 3800 és egy Challenger MT 875T. A vállalkozásnál minden egyes munkaeszköz megvásárlása előtt a korszerűséget, illetve a fajlagos üzemanyag-fogyasztást tartják szem előtt. Így volt ez a Claasnál is.

„Előre pontos számításokat végeztünk, hogy mekkora fajlagos hektáronkénti költséggel fogjuk tudni elvégezni az adott talajmunkákat ezzel a géppel. Mi itt, Mezőfalván 150–250 hektáros, egybefüggő táblákon gazdálkodunk. Ekkora területek megművelése kizárólag ezekkel az erős gépekkel gazdaságos” – magyaráz Farkas Tibor.

Haladósabb a munka

Láng János Bólyban a munkavégzés hatékonyságát emeli ki: „A gépek az őszi munkák idején folyamatosan, napi 24 órában tudnak működni. A négy traktort 12 betanított kezelő működteti három műszakban, a hét minden napján. Az üzemanyagot persze kiszállítjuk hozzájuk a szántóra. Most azon töprengünk, hogyan lehetne megoldani a menet közbeni üzemanyagtöltést, hiszen ezzel is időt tudnánk megspórolni” – ismerteti a már-már sztahanovista célkitűzést a műszaki igazgató.

Terveik közt szerepel, hogy a traktorok kiszállását is gazdaságosabbá tegyék, hiszen a távolabbi, akár 40 kilométeres kivonulások nemcsak a gumihevedereket koptatják, hanem az üzemanyagot is feleslegesen égetik.

A gazdaságosságot szolgálja a GPS vezérlésű robotkormány is, amely 2–3 centiméteres pontosságával segíti a gépkezelőt abban, hogy ne maradjon ki, illetve ne legyen duplán megművelve egyetlen centi szántó sem. Természetesen ez a vezetőt is nagymértékben tehermentesíti. Elvégre a napi 10–12 óra nyomvonalon tartás igen kimerítő lenne a robotkormány és a többi kényelmi berendezés nélkül.

„Ha lazítózunk, a Kverneland DXH 4,5 méteres gépével óránként 3 hektárnyi területet tudunk megdolgozni. 3,7 hektárnyi területtel végzünk, ha ugyanezt a TopDown 6 méter széles lazítóval tesszük. A Horsch Tigerrel, amely egy 8 méter széles talajlazító, 3,9 hektár az óránkénti teljesítmény. A tárcsázást a 12 méter széles Carrier tárcsázóval ugyanennyi idő alatt 9 hektáron végezzük el.”

Széles munkagépekkel

Ezek a mamutgépek lazán elhúzzák a 10, 12 méteres munkagépeket is, így a fajlagos költségek sokkal kedvezőbbek, mintha több és kisebb géppel végeznék el a feladatokat. És nemcsak talajmunkára vetik be őket. „Tudjuk használni önjáró kaszaként, vetőgép előtt, vagy silót taposunk vele, hiszen hatalmas a tömegük, ami aránylag nagy felületen oszlik el. Vagy egyszerre két feladatot is elvégeztetünk velük: eléjük tesszük a permetezőt, mögéjük pedig a kultivátort, így közel fele annyi idő és üzemanyag felhasználásával tudunk dolgozni.” – hangzik el Mezőfalván.

A Challenger minden talajviszonyon kitűnően tud működni – állítja Farkas Tibor. Természetesen extrém körülmények közt, amikor mindenki térdig jár a sárban, ezzel a géppel sem tudnak munkát végezni. Hatalmas súlya a gumihevedereknek köszönhetően nem tömöríti össze maga alatt a talajt, ráadásul 580 lóerős erejét is roppant hatékonyan tudja érvényesíteni. Ez többek közt a haladási sebességén is észrevehető, hiszen a 12 méter széles tárcsázóval egy 24 órás műszakban több mint 200 hektárt munkál meg, kifogástalanul. Ez a Xerionnal nem megy, hiszen 200 lóerővel kevesebbet tud leadni.

A lóerők átka

Farkas Tibor azt is bevallja, a nagy teljesítményhez nem is olyan egyszerű munkagépet találni. A probléma ott kezdődött, hogy a Challengert „csak” egy vonópaddal rendelték, nem pedig hárompontos felfüggesztéssel, azaz szántani nem tudnak vele. „Ennek oka, hogy új ekét is kellett volna vásárolni a hidraulikus felfüggesztéshez, hiszen a Claashoz használt 9-fejes forgóeke nem lett volna elég neki, az túl kicsi ehhez a teljesítményhez. A mi szántóink mérete pedig nem indokolja, hogy az ehhez a teljesítményhez ideális 16-fejes ekével dolgozzunk.”

Egy 400–600 lóerős traktor nemcsak „vicces” egy 3 méter széles munkaeszközzel, de gazdaságtalan is így üzemeltetni. Be kell hozzá vásárolni egy vadonatúj gépparkot, ahol a munkaeszközök szélessége eléri a 12 métert. „Vetőgépeknél már a 24-sorost illik ekkora teljesítménnyel vontatni. 400 lóerő felett már 10–12 méter széles talajlazító dukál. Persze ezeknek az eszközöknek nemcsak az áruk döbbenetes – 18–25 millió forint –, hanem a karbantartási igényük is. Ha egy 12 méter széles tárcsázón le kell cserélni mind a 90 darab tárcsát, az 3 millió forintba kerül. Viszont a hektáronkénti fajlagos költségek alapján megéri ezekkel a nagy gépekkel dolgozni.”

Mezőfalván tehát kilenc ekefejjel szántanak, noha lehetne többel is. A Claas Xerion 3800 könnyedén elvontat egy 6 méter széles Horsch Tiger kultivátort, amely egy menetben lazít, tárcsáz, illetve elműveli a szármaradványokat. Ennek a gépnek további előnye, hogy száraz, csapadékmentes időben úgy tudja a talajt előkészíteni, hogy az a nedvességtartalmából szinte semmit sem veszít – teszi hozzá Farkas Tibor.

Bólyban évről évre azzal faragják lejjebb a fajlagos kiadásaikat, hogy a kiöregedő gépek helyébe nagyobb teljesítményűeket szereznek be. Persze az egyre erősebb traktorok mögé egyre szélesebb munkaeszközöket kell beszerezni. Ezzel viszont már most is vannak gondjaik. „300 lóerőig igen nagy a gyártók kínálata, mindent meg lehet kapni. 630 lóerőhöz viszont már elég körülményes volt munkaeszközt találni, ebben a kategóriában korlátozott a választék” – panaszkodik Láng János. „A kombinátorunk például 10 méter széles. A traktor kényelmesen tudna dolgozni ennél nagyobbal is, de nem találtunk a piacon ennél szélesebbet, ami minőségileg is megfelelő lett volna.”

Márkahűség

A Csiffarm Kft.-nél, amikor egy új gép beszerzését tervezik, a következő szempontokat tartják szem előtt: minőség, ár, szerviz, illetve alkatrész-hálózat. „Hat évvel ezelőtt, amikor a John Deere 9320-at vásároltuk, az elsődleges szempont még az ár volt. Ezt a gépet pont az idén fogjuk lecserélni egy 8410-es modellre, amely szinte ugyanaz, mint a régi, de mivel azzal is meg voltunk elégedve, nem változtatunk. Az embereink is megszokták már, és így a csatolt munkaeszközök cseréjére sem kell gondolni. A megművelendő területméret sem változott.” Természetesen az új gép rendelkezni fog néhány újítással, többek közt automata kormánnyal és kétcentiméteres pontosságú GPS rendszerrel, így még gazdaságosabban tudnak majd gazdálkodni.

Bólyban viszont a Challengerekhez hűek. A Challenger 853T 510 lóerős gumihevederes traktor most hároméves, előtte egy 360 lóerős, ugyanilyen márkájú géppel dolgoztak. Azért maradtak a márkánál, mert az előző gép még bő 12 ezer munkaóra után is nagyszerűen végezte a dolgát. „Olyan munkaeszközökkel dolgozunk, melyek igénylik az 5–600 lóerős teljesítményt. Amikor optimális a talaj nedvességtartalma, akkor tulajdonképpen nincs szükség ekkora erőre. De nyáron borzasztóan kemény a talaj, csak ezekkel a gépekkel tudjuk megművelni” – indokolja a nagyobb teljesítményt Láng János.

„Amikor vizesebb a föld, akkor ezek a gumihevederes gépek nem tudnak jól megkapaszkodni, nem tudják leadni a teljes erejüket, csúszkálnak” – említi egy hátrányukat. „Ezért meg szoktuk várni, amíg a talaj legfelső 2–3 centiméteres rétege eléri a kívánt szárazságot. Ha nagy a sár, akkor a munkaeszközök úgyis eltömődnek.”

Tavasszal a szántáselmunkálás, a talaj előkészítése a gépek fő feladata. 10–12 méter széles kombinátorokat vontatnak maguk után. Az igazi feladat azonban nyár végén, ősszel vár rájuk. „A Kverneland DXH 4,5 méter széles lazítóval igen sokat dolgozunk. Palettánkon van egy 8 méteres Horsch Tiger mulcsoló, lazító és a svéd Väderstad TopDown 6 méteres középmély lazító mulcskultivátor. Van egy 10-fejes ekénk is, de úgy döntöttünk, hogy a forgatás nélküli talajművelést fogjuk alkalmazni. Ezért ezt csak a legvégső esetben vesszük elő.”

Szervizigény, meghibásodás

Máthé József, a Csiffarm Kft. vezetője hangsúlyozza: ezek a traktorok igénylik a gondoskodást. „Sokat bírnak, de a rendszeres karbantartásuk elengedhetetlen. Naponta illik átnézni a fontosabb zsírzópontokat. A motorolaj cseréje 250 üzemóránként esedékes, míg a hajtómű- és sebváltóolajat évente egyszer cseréljük. Igaz, mi egy év alatt 1200–1300 órát használjuk a gépet.” A szakember szerint ha ezekre a minimálisnak mondható karbantartási munkákra odafigyel az ember, akkor semmilyen komolyabb probléma nem adódhat a géppel.

A traktorok gumihevederei viszont megközelítőleg ugyanúgy kopnak, mint a kerekek, így azokat is 4500–5000 üzemóránként cserélni kell – ez elkerülhetetlen. „Sajnos az áruk is nagyjából megegyezik a gumiabroncsokéval. A John Deere-en nyolc darab kerék van, szóval ha bármelyiken cserélni kell a gumikat, akkor az 4–4,5 millió forintos kiadást jelent” – mondja Máthé József.

A Mezőfalvi Mg. Zrt.-nél a csaknem 100 milliós értéket képviselő traktorra szintén nagyon ügyelnek. „Érdemes fokozottan odafigyelni a műszaki állapot megőrzésére 5000 munkaóra után” – vallja Farkas Tibor. „1000 óránként a kötelező nagyszervizt elvégzi a szakműhely. 5–6000 üzemóráig ezek a gépek tökéletesen megbízhatóak. De 7–8000 üzemóra után már tapasztaltunk olyan motorikus, futómű-, illetve hajtás-rendszerbeli meghibásodásokat, amelyek javítási költségei megdrágították a működtetést.”

Farkas Tibor az olajcserével kapcsolatban konzervatívnak mondja magát. Ezt a feladatot mindig házon belül végzik el, szigorúan 250 üzemóránként. Az olajcsere elmulasztása ugyanis sokba kerülhet. Ha emiatt kell aztán a gépet javítani, akkor annak költsége könnyedén elérheti a több millió forintot, nem beszélve arról, hogy amíg a javítás tart – és ez akár egy hét is lehet –, addig kiesik a munkából a traktor. „A gépek szervizelésére átalánydíjas szerződést kötünk a szakszervizzel. Ez éves szinten a Claas Xerion esetében nagyságrendileg 250 ezer forint, de így sokkal jobban járunk, mintha eseti átvizsgálással és 8–12 ezer forintos óradíjjal végeznék a javításokat.”

Bólyban Láng János 4-5 évre tervezi a traktorok élettartamát. Évente kereken 2500 üzemórát használják őket, és nem akarnak nagyjavításokat végeztetni rajtuk, ami 10 ezer üzemóra után már szinte elkerülhetetlen. Így inkább átnyergelnek, mielőtt jönnek a nagyobb bajok.

 

A bérmunka előnyei

  • Kevesebb éves üzemóra-igény esetén ez a kifizetődőbb, amit azonban géptípusonként ki kell számolni (figyelembe véve az állandó és változó költségeket).
  • A kihasználatlan gépkapacitás ilyenkor nem a termelő gondja, hanem a szolgáltatóé.
  • A bérleti díj előre kalkulálható és költségként elszámolható.
  • Nem kell számolni az esetleges szerviz- és biztosítási díjakkal.
  • Ha nagy szolgáltatót választunk, a gép üzembiztos állapotban, mindig rendelkezésre áll.
  • Saját munkakörülményeink között tehetjük próbára azt a gépet, amelynek megvásárlását fontolgatjuk.
  • A bérmunkák díját februári számunk tartalmazza.

Költségösszehasonlítás 2000 hektár feletti gazdaságokban

Előnyök, hátrányok

Traktor típusa

Előnyök

Hátrányok

Egy 400 LE-s (294 kW-os)

traktor és munkagéprendszere

Kisebb beruházási költség.

Kisebb üzemeltetési költség.

Egy állandó alkalmazott összes éves költségeivel.

Egyetlen géprendszer.

Jól áttekinthető, egyszerűbb munkaszervezés.

Kedvező kihasználás.

Jobb hatékonyság.

Egy időben csak egyetlen 
munkafolyamatban alkalmazható.

Műszaki okok miatti kiesés esetén

pótlásról kell gondoskodni.

Nagyobb géptömegek, nagyobb

mértékű talajtömörödés.

Kisebb fokú univerzalitás.

A hozzávaló, nagyméretű munkaeszközök nehezen beszerezhetők.

Két 200 LE-s (147 kW-os)

traktor és munkagéprendszere

Nagyobb univerzalitás.

Meghibásodás esetén a fél kapacitás

továbbra is rendelkezésre áll.

Kisebb géptömegek révén kisebb

a talajtömörödés.

Szállítási ütemben történő alkalmazás.

Munkaeszközök széles választéka

Nagyobb beruházási költség.

Tetemesebb üzemeltetési költség.

Két vagy három állandó alkalmazott az összes költségeivel.

Két géprendszer.

Rosszabb kihasználás.

Kisebb hatékonyság.

Bonyolultabb munkaszervezés.

Állandó költségek

Költségek

1 db 400 LE (294 kW)

motorteljesítményű traktor

2 db 200 LE (2×147 kW)

motorteljesítményű traktor

A traktorok nettó (áfa nélküli) ára (Ft)

68 millió

74 millió

A traktorok maradványértéke (Ft)

17 millió

18,5 millió

Használati idő

7 év

7 év

Amortizációs költség (Ft/év)

9 714 300

10 571 430

Éves kamatköltség

(11%-os kamat, 5 éves futamidő, Ft/év)

1 122 000

1 221 000

Tárolási költség (fedett színben Ft/év)

162 000

286 500

Adó, biztosítás költsége (Ft/év)

(rendszám esetén ez is jelentkezik)

0

0

Állandó költség összesen (Ft/év)

10 998 300

12 078 930

Állandó költségek megoszlása az éves kihasználás függvényében (Ft/műszakóra)

Éves kihasználás (műszakóra)

1 db 400 LE (294 kW) traktor

2 db 200 LE (2×147 kW) traktor

800

13 748

15 099

1000

10 998

12 079

1200

9165

10 066

1400

7856

8628

1600

6874

7549

1800

6110

6711

2000

5499

6039

Összes költség eltérő éves kihasználás esetén (Ft/műszakóra)

Éves kihasználás (műszakóra)

1 db 400 LE

(294 kW)

traktor

2 db 200 LE (2×147 kW) traktor

800

36 090

44 836

1000

33 340

41 816

1200

31 507

39 803

1400

30 198

38 365

1600

29 216

37 286

1800

28 452

36 448

2000

27 841

35 776

Géprendszer beruházási költsége

Traktorhoz illeszkedő talajművelők, gabonavetők (Ft)

Megnevezés

1 db 400 LE

(294 kW)

traktorhoz

2 db 200 LE

(2 x 147 kW) traktorhoz

1. Váltva forgató eke, rövid tárcsa, középmély lazító szántóföldi kultivátor, magágykészítő

61 570 000

68 500 000

2. Vetőaggregát

18 630 000

21 060 000

Összesen

80 200 000

89 560 000

Változó költségek (Ft/műszakóra)

Költségek

1 db 400 LE

(294 kW)

traktor

2 db 200 LE (2×147 kW) traktor

Átlagos hajtóanyag-fogyasztás

(l/műszakóra)

35,8

44,8

Gázolaj ára (nagykerből) (Ft/l)

410

410

Kenőolaj-fogyasztás (0,5% gázolaj) (l/műszakóra)

0,178

0,224

Kenőolaj ára (Ft/l)

1200

1200

Hajtó- és kenőanyagköltség

(Ft/műszakóra)

14 892

18 637

Javítás, karbantartás (alkatrész 
+ munkadíj, 
Ft/műszakóra)

6100

8400

Munkabér és közterhei

(Ft/műszakóra)

1350

2700

Változó költségek összesen

(Ft/műszakóra)

22 342

29 737

Talajművelési munkák önköltsége különféle teljesítményű traktorokkal (Ft/ha)

Művelet

400 LE-s traktor + munkagép

200 LE-s traktor + munkagép

Szántás

(25-26 cm)

15 400

18 700

Talajlazítás

(40-45 cm)

28 900

33 800

Tárcsázás

(15-17 cm)

10 100

11 600

Tarlóhántás szfi. kultivátorral

12 800

14 600

Magágykészítés

7900

8900

Gabonavetés vetőaggregáttal

9200

10 800

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!