Készült: 2012. március 14. szerda

Precízebb tápanyag-kijuttatással nemcsak műtrágyát spórolunk, de a termést is növeljük. 300 hektár felett már érdemes a fejtrágyát a növények színe alapján kiadni, vagy az összes kijuttatási munkát extrém pontos helymeghatározással elvégezni.


 

A hatékonyság javítása, a takarékosság és a környezet védelme megkívánja, hogy a tápanyagok kijuttatása a talajerő és a növények igényei szerint történjen, okszerűen és pontosan.

Ebben segítenek azok az új technológiai eljárások, amelyek részei lehetnek a precíziós gazdálkodási rendszernek. Így ellenőrzött és dokumentált körülmények között, tudatosan történnek a dolgok – a növénytermesztés valamennyi munkaműveletében.

A hagyományos tápanyag-kijuttatási technológiákban a műtrágyákat röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal, a technológiában meghatározott dózisban adják ki. Jobb esetben ez sebességarányosan, a szórásszélességen belül történik, többé-kevésbé egyenletesen. Gyakran azonban a fogáscsatlakozások pontos ismerete nélkül folyik a munka: felesleges átfedésekkel és kihagyásokkal.

Gépirányítás odafentről

A talaj és a növény tápanyagigényének optimális kielégítése – és a feleslegesen kiszórt műtrágya megtakarítása – indokolja a pontos, nyomon követhető kijuttatást. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a gépeket műholdak segítségével pozicionálják az adott területen. Erre leggyakrabban az amerikaiak által kifejlesztett GPS (Global Positioning System) rendszert alkalmazzák világszerte, amely sokáig csak katonai célokat szolgált, de másfél évtizede polgári célokra is igénybe vehető.

Az utóbbi időszakban már létezik – egyben választható alternatíva is – a GLONASS (Globalnaja Navigacionnaja Szputnyikovaja Szisztema) orosz tulajdonú műholdakból álló rendszer. Ez ugyanolyan szolgáltatásokat nyújt, mint a GPS. Egy ideje már építik az EU közös navigációs műholdrendszerét, a GALILEO-t is, de jelenleg a szolgáltatásai még nem érhetők el.

A működő műholdak, nagyjából 20 ezer kilométeres magasságban, hat pályán keringenek a Föld körül. Ezek a szatellitek fénysebességgel érkező jelekkel szórják be a Föld felszínét. A földi pont meghatározásához minimum három műhold jelének egyidejű vétele szükséges. Ehhez pedig még nagyon pontos – atomórák által sugárzott – időjel is tartozik, hogy adott pillanathoz kötve legyen azonosítható a gép tartózkodási helye.

A GPS és a GLONASS műholdak jelei alapján a mozgó gépek tartózkodási helye 2–5 méter pontossággal határozható meg, ami a mezőgazdaságban nem elég. Kétfrekvenciás műholdvevőkkel azonban a pontosság 1 méterre javítható. Az ingyenesen hozzáférhető, differenciáljeleket is kibocsájtó DGPS-rendszerekkel (Egnos, Omnistar, Starfire) a pozicionálási pontosság 10–30 cm-re növelhető, ami függ a vevőantennák jelfrissítési gyakoriságától.

Korrekciós jeladó: RTK

A DGPS-rendszerekkel elérhető pontosság már több mezőgazdasági műveletnél (pl. talajművelés, permetezés, sőt felületi műtrágyázás is) elfogadható. Az egészen pontos – 2–5 centiméteres – pozicionáláshoz egy külső, földi korrekciós jelet is figyelembe kell venni, ez az RTK (Real Time Kinematic). Az RTK GPS-ek már lehetővé teszik a gépek automatikus kormányzását, a pontos fogás- és sorcsatlakozásokat, a szegélyszórásokat, sőt az automatikus sor- és fúvókaelzárásokat. Elkerülhetővé válik a sor felülvetése, vagy a felülszórás, kihagyás a művelés során.

A földi jeleket a szolgáltatók (Magyarországon a FÖMI és KITE) használati díj ellenében – vagy előfizetéses rendszerben – teszik hozzáférhetővé. Ám a gazdaság saját maga is telepíthet földi korrekciós jeleket sugárzó állomást olyan magaslati pontra, ahonnan képes besugározni a tábláit. Vagy pedig mobil kivitelben áttelepíthető változatot is alkalmazhat.

RTK GPS-szel és a traktorok, valamint a betakarító gépek automata kormányzásával valósítható meg a precíziós (nagypontosságú) művelés. Ezeknek a beruházási vonzata is jelentős. Egy 10–30 cm pontosságú GPS-vevő sorvezetővel 1,2–2 millió forint közötti áron elérhető. A nagypontosságú RTK GPS-vevők az előző szett árát 1–1,5 millió forinttal növelik.

Drága, de sokat spórol

Ahhoz, hogy a munkagépek hasznosítani tudják a jeleket, az erőgép és a munkagép közötti kommunikáció is szükséges. Erre szolgál a már szabványosított ISOBUS-rendszer, amellyel megvalósítható a munkagépek vezérlése és a munkafolyamat irányítása – sőt annak dokumentálása is. A munkagépeket ebben az esetben el kell látni hajtásvezérlő kuplungokkal és vezérlőszelepekkel is, amelyeket az ISOBUS-rendszer irányít a GPS-jelek felhasználásával.

A röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal végzett tápanyag-kijuttatás során a legnagyobb gondot a pontos fogáscsatlakozás jelenti. A szórásszélességen belül bizonyos átfedésekkel alakul ki a munkaszélesség, ennek követése az elmunkált talajon – vagy fejtrágyázáskor a növények borította területen – szinte lehetetlen. Ezért a traktorvezetők a nyomhoz igazodva kisebb-nagyobb hibával választják meg a fogáscsatlakozásokat.

Ennek pontosabb kivitelezéséhez nyújt segítséget a GPS-es sorvezető rendszer, amely egy terminál és LED-sor irányításával rávezeti a traktor vezetőjét a 10–30 cm-es pontosságú fogáscsatlakozásra. A kormányzási korrekciókat a vezető hajtja végre. A kigyulladó LED-ek segítségével korrigálja az irányt, míg az meg nem egyezik a középső LED jelzésével. Ezzel a rendszerrel 4–8 százalékos műtrágya-megtakarítás érhető el.

Nagyobb pontosságú (2–5 cm-es) csatlakozások érhetők az RTK GPS-szel működtetett, automata kormányzású munkavégzéssel, ahol a traktorvezetőnek legfeljebb a fordulókban akad dolga. Az iránytartásról és a pontos fogáscsatlakozásról az automatika gondoskodik. Ezekkel a rendszerekkel a megtakarítás elérheti a 10–12 százalékot is. A fedélzeti elektronika – ha szükséges – el is tárolja a gépnek a táblán befutott nyomvonalát, amelyet az ismétlő műveleteknél újra felhasznál, és mindig pontosan visszatalál a fogásokra.

Ezt GPS nélkül valósítják meg a művelőnyomos technológiákban, vagy a mátrix elven dolgozó, illetve sorkövető kamerával dolgozó rendszerek. A párhuzamvezetővel és számítógépes szórásszabályzó elektronikával szerelt műtrágyaszóróhoz, vetőgéphez, permetezőhöz átfedésérzékelők és szóráskép-korrigáló, illetve vetőgép-sorelzáró vagy szórókeret-szakaszoló kapcsolható, amelyek a már beszórt vagy elvetett területeket nem engedik felülszórni vagy felülvetni. Ezek egy kommunikációs egység csatlakoztatásával azonnal használatra készek, áruk mindössze néhány százezer forinttól indul.

Mi kell a pontos műtrágyaszóráshoz?

A talajerő és a növények igényei helyspecifikusan változnak. Ha a kijuttatott műtrágya mennyiségét a helyi igényekhez igazítjuk, azzal nemcsak megtakarítások, hanem jelentős többlethozamok érhetők el. A növények fejlődéséhez kedvezőbbek lesznek a feltételek, nagyobb termések realizálhatók.

Ehhez azonban digitalizált talajtérképre vagy hozamtérképre van szükség – esetleg mindkettőre.
A tápanyag-kijuttatáshoz a precíziós műtrágyaszórókat fel kell szerelni mérleggel, automatikus adagolás-szabályozással (termékvezérlés, garatszint-érzékelő), pontos sebességérzékelővel (GPS, radaros), valamint terítővezérlővel (FmX).

Az RTK GPS-szel dolgozó automata kormányzás révén a gép a munkaszélességének megfelelően pontos fogáscsatlakozásokat vesz, a fogáson belül pedig sebességarányosan, a digitalizált térképek alapján változó dózisokban juttatja ki a műtrágyát. Az ehhez szükséges összes felszerelés és szoftver beszerezhető a legtöbb DGPS és RTK GPS vevőantennákat és vezérlőrendszereket gyártó és forgalmazó vállalkozásnál (Trimble, Green Star, LD Agro, Teejet stb.). Egy komplex műtrágya helyspecifikus kijuttatásakor akár 15–20 százalék műtrágya is megtakarítható úgy, hogy a terméshozamok még nőnek is a táblákon.

Természetesen a különböző pontosságú GPS-szes rendszereknek vannak alkalmazási határai. 200 hektár alatt általában az egyszerűbb sorvezető rendszerek alkalmazása javasolt. 200–500 hektár között az ingyenes korrekciós jelekkel dolgozó DGPS-rendszerek használhatók megfelelő megtérülés mellett. Az RTK GPS (földi korrekcióval dolgozó) automata kormányzást is alkalmazó technológiák előnye 500 hektár felett érvényesül, nagyobb gazdaságokban és nagyobb táblákon rendelkeznek jól mérhető előnyökkel.

N-szenzoros műtrágya-kijuttatás

Ez az eljárás a fejtrágyázás során kínál helyspecifikus tápanyag-kijuttatást. Sorkövető rendszerekkel kombinálva nyújtja a legkedvezőbb eredményt. Ebben az esetben a műtrágya mennyiségi adagolását a nitrogén-szenzor vezérli. A N-szenzor a növényállomány színéből (a klorofillok mennyiségéből) von le következtetéseket a tápanyag-ellátottságra.

Amennyiben sötétebb zöld az állomány, a spektrométerrel pásztázott területen kevesebb nitrogént juttat ki. Ha világosabb zöld vagy sárgászöld a felületet, úgy több műtrágyát szór ki.

A kijuttatott mennyiségeket 0 és 120 kg/ha között képes szabályozni. A xenon-lámpás vakuval dolgozó fotodiódák reflexióméréssel és színképelemzéssel állapítják meg a növényzet színskáláját. Ezzel azonosítják a kifejezetten e célra vetett tesztparcellák színképeit, majd ennek függvényében adnak utasítást a dózisra.

A N-szenzorokat vagy a traktorok vezetőfülkéjének tetején, a homlokrészen (Yara), vagy a traktorok elejére függesztve (Fritzmeyer Claas Agrocom) helyezik el. A szenzorok a munkaszélességen belül a traktor jobb- és bal oldalát, vagy az előtte lévő területet pásztázzák mintegy 35–70 négyzetméteres területen. A kapott színképet az elektronika dolgozza fel, és ISOBUS-on keresztül küld jelet a műtrágyaszóró-adagoló berendezésének.

A gyártók mintegy 20-féle kultúrára vonatkozó kalibrációt és szoftvert ajánlanak a berendezéseikhez. Számtalan szabadföldi kísérlettel és hozamméréssel igazolták a N-szenzoros fejtrágyázás előnyeit. Kalászos gabonák esetében:

  • 5–18%-kal nagyobb terméshozamok,
  • homogénebb és egyenletesebb termésminőség,
  • 1–2%-kal több nyersfehérje-tartalom,
  • a kombájnok az egyenletesebb állományban 10–20%-kal nagyobb teljesítménnyel dolgoznak,
  • külföldi tapasztalatok szerint az N-szenzorral egy hektárról 50–150 euróval több hozamot lehet elérni.

A nitrogénszenzor ára 5 millió forint körül alakul, ami a teljes hardver- és szoftverrendszert tartalmazza. Alkalmazása elsősorban nagy területen, 300 hektár felett kifizetődő. n Hajdú József

 
GPS-vevőantennák

Bogballe élen a GPS-szel is!

Bogballe L1plus 1150

1150 literes tartály

Akár 18 m munkaszélesség

Hidraulikus szórásmennyiség állítás

Rozsdamentes acél szórótárcsák

Karbantartásmentes hajtómű

Egykaros táblaszélszórás kapcsolás

Különleges festés

S-indicator kalibráló szett

Akciós ár: 888 000 Ft + ÁFA

(az ár az akciós készlet erejéig érvényes)

Teejet Matrix Pro 570 G

- Automatikus sorelzárást végezhet az átfedések elkerüléséért

- Sebességjelet adhat a Calibrator számítógépnek

Akciós ár: 399 000 Ft + ÁFA

(az ár raktári készletre érvényes)

A Bogballe a Teejet

sorvezetőkkel

összekapcsolható

Teejet Centerline 220

- Sebességjelet adhat a Calibrator számítógépnek

Akciós ár: 220 000 Ft + ÁFA

(az ár a raktári készletre érvényes)

  
Műtrágyaszórót vezérlő monitor

A nitrogén-szenzor

A legelterjedtebb GPS/GLONASS műholdas vevők

Típus
 Gyártó
 Használati terület
 Korrekciós kapcsolatok
 
Helm Helix Premium
 Roven
 sorvezetés

Bluetooth

Pocket PCS

iPhone
 Egnos

Omnistar
 
Hemisphere A100

Hemisphere A320
 Hemisphere GPS
 sorvezetés

Track Leader Top

DPG Go-Pilot

GPS Track (és) Switch
 Equos

Omnistar

RTK
 
John Deere Star Fire 300
 John Deere
 sorvezetés

NMEA

AutoTrac
 Egnos

SF1, SF2

RTK
 
TeeJet Matrix Pro 570G

TeeJet Matrix Pro 840G
 TeeJet
 sorvezetés

automata kormányzás
 Egnos

RTK
 
Trimble EZ-Guide 250

Trimble CFX 750
 Trimble
 sorvezetés

automata kormányzás

Tru Tracker

VRT
 Egnos

Omnistar

RTK
 

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!