Készült: 2012. január 18. szerda

Az új fejlesztésű, elektromotorokkal hajtott vetőelemek gyorsabbak, pontosabbak és egyszerűbben kezelhetők, mint hagyományos társaik. Az új okosgépek mechanikus meghajtású társaiknál két-háromszor jobb munkaminőséggel dolgoznak.


Az érvényben lévő vetőgép-vizsgálati szabványok a szemenként vető gépeknél az egyszemes vetések arányát minimum 95 százalékban, a kettős vetések és a magkihagyások összesített értékét maximum 5 százalékban rögzítik. A tőtávegyenletességre vonatkozó előírás, hogy a beállított elméleti tőtávolság + 20 százalék tartományába kell esnie a magoknak a tőtávolság 65 százalékában. A beállított vetési mélység + 1 cm tartományában helyezkedjen el a kivetett vetőmagok 95 százaléka. Ezeket a követelményeket bőven felülteljesítik az elektromos meghajtású vetőszerkezettel rendelkező, új fejlesztésű, szemenként vető gépek.

A probléma

A hagyományos szemenként vető gépeknél a vetőelemek a hajtásukat talajkerékről, lánccal meghajtott vetőtengelyről láncáttételeken keresztül kapják. A kétszeres láncáttétel több hibaforrást, több felhasznált szerkezeti egységet jelent. A tőtáv-változtatáshoz lánckerekeket kell cserélni. A talajkerekeknél jelentkező szlip (csúszás) rontja a gépek tőtáv-egyenletességét. Ha megnövelik a talajkerekek számát és méretét, az növeli a gép tömegét és árát.

Sorkihagyásos vetésnél (művelőutas, anya- és apasorok vetésénél – pl. hibrideknél) a vetőelemek hajtását a kiiktatáshoz meg kell bontani, amely jelentős szereléssel jár. A rendellenes kopások elkerüléséhez a vetőtengely csapágyainak és a lánchajtásainak kenéséről is rendszeresen gondoskodni kell. A starter műtrágyát kijuttató sorműtrágyázók, illetve a talajfertőtlenítőgranulátum-szórók meghajtására külön lánchajtásokat kell kiépíteni a gépeken, amely nemcsak a gépek tömegét, hanem a hiba lehetőségét is növeli. A többféle, rögzített síkú lánchajtás kihatással van a vetőelemek (vető kocsik) mozgására, a talajfelszín követésére is.

A megoldás

Mindezek kiküszöbölhetők a vetőelemek elektromotoros meghajtásával. Ezeknél a vetőtárcsák meghajtását kisteljesítményű (50-60 Wattos), egyenáramú elektromotorok végzik direkt módon, vagy rövid bordásszíjas hajtás közbeiktatásával. A soronként elhelyezett mikrogranulátum-szórókat is kis elektromotorok működtetik. A központi starterműtrágya-tartály adagoló berendezését pedig egy nagyobb teljesítményű elektromotor hajtja meg.

A motorok táplálásáról a traktor TLT-je vagy egy hidromotor által meghajtott áramtermelő generátor gondoskodik, amit a vetőgépre vagy vetőkocsira telepítenek. A munkasebesség és az adagolásintenzitás szinkronizálásáról lézeres sebességkövető szenzor vagy vetőkocsis kombinációnál a vetőkocsi kerekére telepített elektromos útadó gondoskodik. Az elektromos hajtás ellenőrzésére és szabályozására a traktorba telepített ISOBUS-Terminal szolgál.

A vetőszerkezetek optoelektronikus vetésellenőrzővel is rendelkeznek, így az ISOBUS-Terminálon az esetleges magkihagyások, kettős vetések is ellenőrizhetők. Az elektronika pontosan számolja a kivetett hektáronkénti magmennyiséget, amely kívánság szerint változtatható. Az elektronikus ellenőrző rendszer leegyszerűsíti a vezetőgépek leforgatási próbáját is, hisz a beállítások után rövid működtetéssel pontosan számolja a magokat, és kivetíti azt a hektáronkénti tőszámra. Változtatás esetén újabb adatok bevitelével gyorsan ismételhető a próba. Ezeknél a gépeknél a vetőszerkezet tisztítására és a vetőtárcsák cseréjére is nagyobb figyelmet fordítottak. Gyakorlatilag szerszám nélkül, kézzel leszerelhető a vetőház fedele, és egy mozdulattal kicserélhető a vetőtárcsa, kitisztítható a vetőház.

Gyorsabb és pontosabb

Az elektromos meghajtású vetőgépek nagy előnye, hogy sokkal pontosabban vetnek és nagyobb sebességű munkavégzésre alkalmasak. Míg a talajkerékről hajtott mechanikus vetőszerkezetű vetőgépekkel maximum 8-9 km/h sebességgel, pneumatikus (szívólevegővel dolgozó) vetőgépekkel 8–12 km/h sebességgel lehet megfelelő munkaminőséggel dolgozni, addig az elektromos meghajtású pneumatikus vetőgépek akár 15–18 km/h munkasebesség mellett is pontosan vetnek.

Kettős vetés szinte alig fordul elő, a magkihagyás is egy százalék alatti, amely szabványos követelményekhez képest kiválónak mondható. A vetőgépek tőtáv- és vetésimélység-egyenletessége is sokkal kedvezőbb, mint a mechanikus meghajtású vagy pneumatikus adagolású gépeké.

Az elektromos meghajtású vetőgépek esetében az adagolási pontosság tekintetében általában nincs, de a tőtáv-egyenletesség tekintetében van különbség a szívó rendszerű (vákuummal dolgozó) és nyomólevegős vetőszerkezetek között. Ez utóbbiak tőtávegyenletessége általában valamivel kedvezőbb. Ennek oka, hogy a szívólevegővel dolgozó vetőszerkezetek vákuummal veszik fel a magot a vetőtárcsára, majd a csoroszlya (levezető cső) fölött elengedik azt, és a mag gravitációsan jut el a magbarázdába. A nyomólevegővel dolgozó vetőszerkezetnél a levegő nyomása rögzíti a magot a vetőtárcsa furatán, majd annak kilökődése esetén a nyomólevegő szállítja azt nagy sebességgel a levezető csövön keresztül a csoroszlya által nyitott magbarázdába. Így gyorsabban és pontosabban ér célba a vetőmag.

Az új fejlesztésű elektromos meghajtású vetőgépek vetőkocsijai nyugodtabb járásúak, a mélységhatároló kerékkel kombinált tárcsás csoroszlyáik terhelése széles tartományban (100–300 kg) szabályozható, ezáltal pontosabban tartják a vetési mélységet is, így ezeknek a gépeknek a vetésimélység-egyenletessége is kedvezőbb (messze alatta van a szabványok által megengedett értéknek).

A vetőkocsik fontos tartozéka a magnyomó kerék, amely csoroszlya által nyitott barázdába adagolt vetőmagot azonnal a talajba nyomja, ezáltal a mag már nem változtatja a helyét, és erős kontaktus jön létre a mag és a talaj között. Az utolsó fázisban a magtakaró kerekek betakarják a magot földdel, majd lezárják és tömörítik a talajfelszínét.

Ezek a vetőgépek nemcsak előkészített magágyba, hanem mulcsba vetésre is jól használhatók. Legtöbbjük fontos tartozéka a sor- (sáv-) tisztító csillagkerékpár, amely a vetőkocsi elejére szerelve a csoroszlya nyomából eltávolítja a mulcsmaradványokat, és szabaddá teszi a talajfelszínt a vetéshez. A mulcsba vetéshez mindig nagyobb csoroszlyanyomás beállítása is szükséges.

Piaci választék

Jelenleg a piacon négy gyártónak érhető el elektromos meghajtású szemenként vető gépe. Új fejlesztésként az elmúlt év végén került a piacra a Väderstad Tempo típusú gépének 6 és 8 soros vontatott változata. Teljesen újszerű „Gilstring” rendszerű, nyomólevegővel dolgozó, tárcsás vetőszerkezete rendkívül pontos vetésre teszi alkalmassá. Az adagolás pontossága, illetve tőtáv- és mélységegyenletessége kevésbé érzékeny a munkasebesség változására, egészen 16–18 km/h sebességig.

Munkaminőségi mutatói két-háromszorosan jobbak, mint a legelterjedtebb, szívólevegővel dolgozó, mechanikus hajtású vetőgépeké. Direkt elektromotoros meghajtású a vetőszerkezete, a mikrogranulátum- és a starterműtrágya-adagolója is. A ventilátor által termelt levegő nyomásának kiegyenlítésére és szétosztására – mint tartály – a gép váza szolgál. Lézeres az útadója. A gyártó által fejlesztett Control-Station fedélzeti elektronika szabályozása és teljes ellenőrzése mellett működik a vetőgép.

Szintén az elmúlt év végétől jelentek meg a piacon a Horsch Maistro CC 8 és 12 soros, soronkénti egyedi magtartályos vetőelemekből álló, illetve a Maistro SW központi magtartályos, 12 és 24 soros, soronkénti vetőelemekből felépülő gépei. A vetőkocsi starter műtrágya és a vetőmag adagolására szolgál az SW gép esetében. A vetőelemeket direktben hajtják meg az elektromotorok, a mag gravitációsan jut el a magbarázdába.

A Maistro vetőgépek szívólevegővel dolgoznak, speciális „fűrészfogazású” a vetőtárcsájuk, amelyek kevésbé érzékenyek a vetőmagok alakjára és méretváltozására. Az elmúlt évi laboratóriumi és szabadföldi tesztvizsgálatokon kiváló munkaminőségi (adagolás-pontossági, tőtáv-egyenletességi és mélység-egyenletességi) eredményeket produkált, amelyek 8–15 km/h munkasebesség között alig változtak. A SW típus Európában egyedülálló munkaszélességgel (16,8 m) rendelkezik. A Kverneland/Accord is elkészítette a szívólevegővel dolgozó szemenként vető Optima-gépek elektromotoros meghajtású változatát, amelynek ezáltal lényegesen javult a szabályozhatósága és munkaminősége. A beállítható sortáv-variációkat tekintve ez az egyik leguniverzálisabb vetőgép. Speciális, szívólevegővel dolgozó, soronkénti tartályos vetőkocsija jól követi a talajfelszín változásait. A vetőtárcsa együtt forog a vákuumházzal, és szívólevegővel veszi fel a furataira a magokat.

Ez a rendszer kevesebb vákuumot igényel, minimális a magsérülés esélye, és kisebb a mozgó alkatrészek kopása. Optoelektronikus szenzora a vetőtárcsa furatainak telítettségét ellenőrzi. Gravitációsan juttatja el a magot a magbarázdába. A vetőtárcsákat bordás szíjhajtás közbeiktatásával hajtják meg az elektromotorok, amelyeket generátor lát el energiával. A vetőkocsi egységei az egyes vetőmagfajtákhoz (kukorica, cukorrépa, repce stb.) igazíthatók. A vetőgép távszabályozásáról és működésének ellenőrzéséről a Tellus ISOBUS standard fedélzeti elektronika gondoskodik. A vetőgép 8–14 km/h munkasebesség-tartományban igen kedvező munkaminőséget ért el. Nagytartályos vetőkocsis kombinációban is hozzáférhető.

A Kongskilde/Becker Aeromat C E-Motion elektromos meghajtású vetőgépe több változatban, széles felhasználási területre készül. A legújabb változat a DTE M 20 vetőkocsis összeépítés, amely nagy területteljesítményre képes. Egyenkénti vetőmagtartályos, nyomólevegővel dolgozó, peremcellás vetőtárcsái nagy munkasebességnél is pontosan vetnek. A vetőtárcsák bordásszíj-áttételen keresztül kapják a hajtásukat a vetőelemeken elhelyezett elektromotorokról. A vetőgép vezérlése a traktor vezetőfülkéjébe telepített ISOBUS kompatibilis „Field-Operator 300” terminálon keresztül történik. Robosztus, két mélységhatároló kerékkel szerelt, tárcsás vetőcsoroszlyákkal rendelkezik. A 16 soros és 37,5 cm sortávolsággal is dolgozni képes változatnál minden második vetőelem kiemelhető, így a vetőgép pillanatok alatt 75 cm sortávolságú, nyolcszoros változatúvá alakítható.

Ennek még ki kell forrnia

Az elektronikus vetőelem-meghajtás esetében még nem dőlt el, hogy valóban jó fejlesztési irány-e. Az Axiál Kft. által forgalmazott francia gyártmányú Monosem vetőgép, aminek a darabszáma ezer felett van az országban, megmaradt a mechanikus meghajtásnál, alkalmazása kiváló vetésminőséget eredményez.

Az elektromos vetőgépek egyelőre tesztelés alatt vannak. Annyi bizonyos, hogy gyorsabban lehet velük haladni, a 15–18 km/h vetési sebességet azonban óvatosan kezelném. Kérdéses az is, hogy a szántóföldön tudunk-e egyáltalán ilyen sebességgel haladni. Aon kívül a hagyományos meghajtású vetőgépek karbantartási költsége, valamint a meghibásodási lehetőségek is kisebbek, mint egy elektromos meghajtású vetőelemnél. A beállítási lehetőségek is egyszerűbbek. A Monosem a mechanikus mellett a Seed Drive nevű hidromotor-meghajtású vetőegységeket alkalmazza, amit a gyár pl. hibridek és különböző kísérleti növények vetésére ajánl. 

 
Elektromos meghajtású, pneumatikus rendszerű szemenkéntvető gépek

 

Műszaki jellemzők

 

Horsch Maestro CC/SW

 

Kongskilde Becker Aeromat C E-Motion

 

Kverneland Accord Optima e-drive

 

Väderstad Tempo 6/8

 

Munkaszélesség (m)

 

Vetett sorok száma (db)

 

Sortávolság (cm)

 

Munkamélység (cm)

 

3,6-16,8

 

8-24

 

45/50/70/75/80

 

1,5-9,0

 

6,0

 

8-16

 

37,5/44/50/75

 

1,0-8,5

 

2,7-9,0

 

4-16

 

30/45/50/70/75/80

 

1,0-7,5

 

4,2-6,4

 

6-8

 

70/75/76,2/80

 

1,0-8,0

 

Magfelvétel, magadagolás

 

Magtartály-térfogat (l)

 

Starter műtrágyatartály (l)

 

Mikrogranulátum-szóró (l)

 

Vetőszerkezet elektromos meghajtása

 

Tőtávállítás

 

szívólevegős

 

70

 

2800*

 

17

 

direkt

 

fokozatmentes

 

nyomólevegős

 

30

 

1500/1900/4800*

 

16

 

bordás ékszíjjal

 

fokozatmentes

 

szívólevegős

 

30/55

 

1800/4800*

 

15

 

bordás ékszíjjal

 

fokozatmentes

 

nyomólevegős

 

70

 

1250/1700

 

17

 

direkt

 

fokozatmentes

 

Vetőcsoroszlya

 

Csoroszlyanyomás (kg)

 

Sortisztító

 

Magrögzítés, magtakarás

 

Műtrágyacsoroszlya

 

tárcsás

 

mélységhatároló

 

kerékkel

 

125-300

 

csillagkerék

 

nyomókerék,

 

V-kerekek

 

tárcsás

 

tárcsás

 

mélységhatároló

 

kerékkel

 

100-250

 

csillagkerék

 

nyomókerék

 

V-kerekek

 

tárcsás

 

csúszó vagy tárcsás

 

mélységhatároló

 

kerékkel

 

130-200

 

terelő lemez nyomókerék

 

magtakaró kerék

 

tárcsás

 

tárcsás

 

mélységhatároló

 

kerékkel

 

150-325

 

csillagkerék nyomókerék

 

V-kerekek

 

tárcsás

 

Vethető magféleségek

 

kukorica

 

napraforgó

 

szója

 

cukorrépa

 

repce

 

kukorica

 

napraforgó

 

szója

 

cukorrépa

 

repce

 

kukorica

 

napraforgó

 

szója

 

cukorrépa

 

repce

 

kukorica

 

szója

 

napraforgó

 

* Megjegyzés: vetőkocsis kapcsolásban

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!