Készült: 2012. január 18. szerda

Gyepen, Natura 2000-es területen gazdálkodni az ellenőrzés szempontjából „rizikófaktornak” számít. Több hatóság többféle kötelezettségvállalást is számon kérhet. A terület tisztán tartása az egyik ilyen feladat. Ennek eszközeit jártuk körbe.


Kisebb, vékonyabb bozótos-bokros esetén jól beváltak a dikics késekkel ellátott motoros kaszák, amelyek három vagy négy vágóéllel vannak ellátva. Ugyanazon az elven működnek, mint a hasonló fűkaszák, csak ezeknél a típusoknál a drót helyett a célnak jobban megfelelő vágólemezeket használnak.

A vastagabb, fásabb szárú cserjéknél adapteres körfűrészeket használhatunk, ezek már jól élezett gyalufogakkal rendelkeznek, így könnyedén elfűrészelik a 6–8 cm átmérőjű fás szárakat. A kézi szerszámok leginkább ismert fajtája a motorfűrész. Ezekkel a gépekkel kizárólag a vastagabb, fás szárú cserjéket tudjuk irtani. A bozót- és cserjeirtáshoz mindenféleképpen kisköbcentis típust válasszunk. Bőven elegendő a 35–40 cm3, hiszen a legtöbb esetben csak 5–15 cm vastag cserjék szárával kell megküzdeni.

A vezetőlemeznél választhatunk egy-két mérettel nagyobbat az adott típushoz ajánlottnál, így messzebbre fog elérni a „kezünk”, kényelmesebben tudunk majd dolgozni. Különböző típusok esetén arra érdemes odafigyelni, hogy mekkora súlyú a gép, és abból mekkora teljesítményt tudtak kihozni a gyártók. Teljesen érdektelen, hogy 45 cm3 helyett egy 60 cm3-es géppel dolgozunk, de az igenis fontos, ha egész nap 2-3 kilóval többet kell cipelni.

Szintén fontos a tartósság, ami egyrészt súlynövekedéssel jár, másrészt az árban is jelentkezik. Motorfűrészt már 45–50 ezer forintért is kapunk, de ez a kategória – márkáktól függetlenül – nem mindennapos használatra van kifejlesztve. Természetesen erre a gyártók fel is hívják a figyelmet. Azok a gépek, amelyeket az erdészetekben is nap mint nap használnak, már jóval drágábbak, 280–300 ezer forint között van a jellemző áruk.

Zúzógépek: percenként ezer fordulat

A gépi cserjeirtók többségének minimum 200 lóerős traktor szolgáltatja a szükséges energiát. „Amit mi is használunk, az egy magyar gyártmányú RZ kalapácsos aprító-zúzó gép” – mutatja Bartók Norbert, a Poplár Magánerdészeti Kft. ágazatvezetője.

Ezek a kalapácsos gépek a leginkább elterjedtek itthon. Egyrészt mert igen gazdaságosak, másrészt pedig nem érzékenyek a talajban található kövekre, fémdarabokra. Ha túl nagy akadályba ütközne (vastag farönk, nagyobb szikladarab), akkor inkább a traktort fullasztja le, de maga a gép nem sérül. Tartós eszközök, nem igényelnek mindennapi karbantartást. Gond nélkül működnek, amíg a kalapácsok végén lévő vídiafejek – amelyek a tényleges munkát végzik – el nem kopnak.

A fejeket 3–400 üzemóra után kell cserélni, áruk (márkától függően) darabonként 20–35 ezer forint. Itt ez a legnagyobb költség: közel ötven fej van az aprítóhengeren. Emiatt bérmunkák esetén is üzemórában szokták meghatározni az árat, nem hektárra vetítik. Aprítás közben a traktor, bár a hátuljára van függesztve, nem húzza, hanem tolja a zúzóadaptert. Emiatt a traktoron nemcsak az ülést lehet megfordítani, hanem van egy második kormánykerék is, így a gépkezelőnek nem kell egész nap kitekeredve dolgoznia. Az erőgép a hátsó kihajtásán keresztül hajtja meg a munkagépet, amely egy további ékszíjas áttétellel hozza mozgásba a több mint kétszáz kilós aprítóhengert. Ezen helyezkednek el a vídiafejes kalapácsok.

A henger percenkén 800–1000 fordulatot tesz meg, mindent feldarabol, ami az útjába kerül. Az aprítás szemcsenagyságát a henger talajtól való távolságával tudjuk szabályozni. Ha teljesen leeresztjük, úgy a zúzalék nagyon apró lesz.

Akadnak olyan cserjeirtók is (például Fay), amelyek a bozótos helyén szinte egy lépésben szántóföldet teremtenek. Ezeknél a forgó cséplőhenger nincs megtámasztva a talajszintnél, így akár 40–60 cm mélységben is le tudnak darálni mindent. Ehhez persze hatalmas vonóerő (300 LE felett) és sok gázolaj szükséges.

Égetés vagy komposztálás

Kézi cserjeirtásnál a munka azzal ér véget, hogy a levágott növényeket halmokba rendezik. Ezzel valamit kezdenünk kell, tehát további költségeink lesznek vele. Ha rendszeresen képződik nagy mennyiségű fa, akkor a hulladék pelletálásán, brikettálásán is érdemes elgondolkodnunk. A másik megoldás, hogy összegyűjtjük és egy erre alkalmas kazánban eltüzeljük.

Ha aprító-zúzó géppel dolgoztunk, nincs további teendőnk a zúzalékkal, hiszen ez méreténél fogva rövid időn belül elkorhad. „Kipróbálásra kaptunk egy AWE kalapácsos zúzógépet” – mondja Bartók Norbert. „Ennek felhordócsigája is van, ami a kalapácsok után összegyűjti az anyagot. Utána egy turbina átfújja, majd pótkocsira juttatja. A betakarított zúzalék aztán másutt is felhasználható komposztanyag. Egyelőre még sok a meghibásodási lehetőség ezen a konstrukción, de jó irány a gépek továbbfejlesztésére.”

Tuskódarabolás a földben

 
Legelőkön nem célszerű a tuskókkal bajlódni, hiszen kiemelésükkel egy gödröt hagynánk hátra, ami rontja a legelő minőségét. Megnehezítik azonban a kaszálást. Ezzel együtt érdemesebb a kaszáláskor odafigyelni rájuk, és megvárni, amíg maguktól elkorhadnak. Ha szántó lesz a korábbi cserjésből, akkor a legtöbb tuskót szántáskor az eke kiforgatja. Ha kötött a talaj és a tuskó 25–30 centisnél nagyobb, akkor tuskófúrókkal szabadulhatunk meg tőlük.

Ezek a gépek szintén traktor után vannak szerelve. Olyanok, akár egy pisztolyfúró, csak jóval nagyobbak. A 65 centis fúrófej a föld szintje alatt darabolja fel a gyökérzetet. Így a tuskó a földben marad, és nem hagyunk gödröt, mint a kiemelés után. Könnyű szerkezetű talajokon erre nincs szükség, a tuskókat akár dózerrel, akár markolóval ki lehet emelni, és könnyen elsimítható gödröt hagyunk magunk után.

Karbantartás, biztonság

Kézi szerszámok esetén az élezésre kell mindig odafigyelni. Legalábbis erre gondolnak először a legtöbben. A nyél állapota, minősége még ennél is fontosabb. Ha sérült, repedt egy balta vagy fűrész nyele, akkor az munka közben könnyen eltörhet, súlyos sérüléseket okozhat. Ezzel szemben egy életlen fűrész nem balesetveszélyesebb, mint egy éles, csak nehezebb vele dolgozni. A munkát mindig szakember irányítsa, aki a biztonsági távolságot is betartatja! A motorfűrészeket kétütemű benzinmotorok működtetik, nagyon magas fordulatszámon. Akár a versenymotorok, ezek is sok mindenre érzékenyek, ráadásul igen poros körülmények között kell működniük. Különösen figyeljünk oda a benzin és a kenőolaj pontos arányára! Ha túl kevés a kenőolaj, a tízezres fordulaton pörgő motor egyszerűen be fog sülni. Ha túl sok, nem fogja leadni az elvárt teljesítményt. A második legfontosabb dolog, amire naponta akár többször is figyelmet kell szentelni, a levegőszűrő. A használat közben képződő fűrészpor szabad szemmel nem látható apró részeit a légszűrő tartja távol a motor belsejétől. Ha ezt nem megfelelően tisztítjuk – ne adj isten, kilyukadt –, akkor a gépünk nagyon gyorsan és végleg tönkre fog menni. A levegőszűrő tisztítására a legjobb megoldás a benzines átmosás.

Fontos, hogy napi rendszerességgel töröljük tisztára ezeket a gépeket. Ezzel nemcsak a rárakódott szennyeződéseket távolítjuk el, hanem megadjuk az esélyét annak, hogy minden törést, repedést észrevegyünk. Így másnap nem egy hibás szerszámmal kell megkezdenünk a munkát. Ne mulasszuk el a megfelelő zsírozást sem. Márkánként, típusonként a gépekhez mellékelt leírás tartalmazza a zsírzási pontokat, illetve azt az üzemórát, amennyi időnként el kell végezni ezt a feladatot. A lánc futása a vezetőlemezt is koptatja, ennek sorjázásáról se feledkezzünk meg.

Motorfűrészek

 

Típus

 

Nettó (Ft)

 

Mezőgazdasági és kertépítési célokra

 

MS 271 (37 cm, RMC3)

 

127 920

 

MS 280-I (40 cm, RMC3)

 

135 920

 

MS 290 (40 cm, RMC)

 

123 040

 

MS 291 (40 cm, RMC)

 

135 920

 

MS 310 (40 cm, RMC)

 

127 920

 

MS 311 (40 cm, RMC)

 

143 920

 

MS 390 (40 cm, RMC)

 

135 920

 

MS 391 (40 cm, RMC)

 

151 920

 

Talajfúrógépek

 

*alapgép, fúrószár nélkül

 

BT 45 (ültetőfúró)*

 

127 920

 

BT 45 (fafúrógép)*

 

131 920

 

BT 121*

 

199 920

 

Gyepgazdálkodási célprogramok akg-ban

 

Célprogram

 

Támogatás mértéke (euró/ha)

 

Extenzív gyepgazdálkodás

 

Nem Natura 2000 területen

 

Legeltetés

 

108

 

Kaszálás

 

71

 

Natura 2000

 

területen

 

Legeltetés

 

77

 

Kaszálás

 

40

 

Ökológiai gyepgazdálkodás

 

Nem Natura 2000 területen

 

Legeltetés

 

116

 

Kaszálás

 

79

 

Natura 2000

 

területen

 

Legeltetés

 

85

 

Kaszálás

 

48

 

Gyepgazdálkodási természetvédelmi célú zonális célprogramok

 

Túzok élőhelyfejlesztési

 

területen

 

Nem Natura 2000 területen

 

Legeltetés

 

155

 

Kaszálás

 

116

 

Natura 2000

 

területen

 

Legeltetés

 

117

 

Kaszálás

 

78

 

Élőhelyfejlesztési

 

előírásokkal

 

Nem Natura 2000 területen

 

Legeltetés

 

139

 

Kaszálás

 

116

 

Natura 2000

 

területen

 

Legeltetés

 

101

 

Kaszálás

 

78

 

Szántóterületek gyepgazdálkodássá alakításának célprogramjai

 

Környezetvédelmi célú

 

gyeptelepítés

 

1. gazdálkodási évben

 

238

 

2. gazdálkodási évtől

 

Nem Natura 2000

 

területen

 

279

 

Natura 2000 területen

 

241

 

Természetvédelmi célú

 

gyeptelepítés

 

1. gazdálkodási évben

 

238

 

2. gazdálkodási évtől

 

Nem Natura 2000

 

területen

 

305

 

Natura 2000 területen

 

263

 

Támogatásért vett földek
 
Az elmúlt 6–10 évben aránylag olcsón lehetett földhöz jutni. Az új tulajdonosok azután nem törődtek vele, bérbe sem adták, viszont a terület alapú támogatást felmarkolták utána. Ennek következtében e területek mostanra alaposan elgazosodtak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tavaly figyelt fel rá, hogy a Natura 2000-es területeken (az ország egyötödén) egyre több a szankcionálás.

A naturás területeken 7000 igénylő gazdálkodik, részben átfedésben az agrár-környezetgazdálkodásba vont területekkel, amelyeken 13 ezren igényeltek támogatást. Gyepes célprogramban részt venni az ellenőrzés szempontjából „rizikósnak” számít. A terület használóját ellenőrizheti a természetvédelmi hatóság és az MgSzH is. Egy évben több kötelezettséggel kapcsolatban is kaphatunk ellenőrzést, a kölcsönös megfeleltetéstől kezdve a célprogramban vállaltakig. A meg nem felelést az adott évre jutó támogatás csökkentésével büntetik. Az őszi tisztító kaszálás elmaradása például a támogatás 3–30 százalékától „szabadíthatja meg” a gazdálkodót. A jellemző büntetési tétel 15 százalék. Az MVH büntető határozata ellen már kevés eséllyel lehet fellebbezni. Ha kifogásunk van, azt azonnal, a jegyzőkönyv felvételekor, legkésőbb az MgSzH meg nem felelési határozata kézhezvételekor jeleznünk kell.

Olcsóbb és egyszerűbb megoldás rendszeresen legeltetni (legalább 0,2 állategység/ha). A költségek okán sem érdemes hagyni, hogy elvaduljon a terület. Évente kétszer kaszálni sokkal kifizetődőbb, mint a cserjékkel küzdeni. És így még a begyűjtött széna is hasznosul.

A kalapácsok közelről

Az elmúlt 6–10 évben aránylag olcsón lehetett földhöz jutni. Az új tulajdonosok azután nem törődtek vele, bérbe sem adták, viszont a terület alapú támogatást felmarkolták utána. Ennek következtében e területek mostanra alaposan elgazosodtak. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tavaly figyelt fel rá, hogy a Natura 2000-es területeken (az ország egyötödén) egyre több a szankcionálás.

A naturás területeken 7000 igénylő gazdálkodik, részben átfedésben az agrár-környezetgazdálkodásba vont területekkel, amelyeken 13 ezren igényeltek támogatást. Gyepes célprogramban részt venni az ellenőrzés szempontjából „rizikósnak” számít. A terület használóját ellenőrizheti a természetvédelmi hatóság és az MgSzH is. Egy évben több kötelezettséggel kapcsolatban is kaphatunk ellenőrzést, a kölcsönös megfeleltetéstől kezdve a célprogramban vállaltakig. A meg nem felelést az adott évre jutó támogatás csökkentésével büntetik. Az őszi tisztító kaszálás elmaradása például a támogatás 3–30 százalékától „szabadíthatja meg” a gazdálkodót. A jellemző büntetési tétel 15 százalék.

Az MVH büntető határozata ellen már kevés eséllyel lehet fellebbezni. Ha kifogásunk van, azt azonnal, a jegyzőkönyv felvételekor, legkésőbb az MgSzH meg nem felelési határozata kézhezvételekor jeleznünk kell.

Olcsóbb és egyszerűbb megoldás rendszeresen legeltetni (legalább 0,2 állategység/ha). A költségek okán sem érdemes hagyni, hogy elvaduljon a terület. Évente kétszer kaszálni sokkal kifizetődőbb, mint a cserjékkel küzdeni. És így még a begyűjtött széna is hasznosul.

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!