Készült: 2011. május 26. csütörtök

A villafogak és a csúszótalpak törése nem számít ritka eseménynek a rendkezelők életében. Pedig gondos gépkezeléssel – és a terepviszonyok tiszteletben tartásával – elkerülhető lenne a meghibásodások többsége.
A jó minőségű széna és szenázs a kérődző állatok és a lovak egyik legfontosabb alaptakarmánya. Minél hamarabb éri el a szálastakarmány a betakarítási víztartalmat, annál több tápanyag marad benne – különösen karotin. A rövid száradási idő csökkenti a megázás – és így a tápanyagok kilúgozódásának – veszélyét.

 


Korszerű kezelési technikákkal napjainkban már 2-3 nap alatt jó minőségű szénát lehet készíteni. A szenázsnak szánt takarmányok fonnyasztására is elegendő lehet 1-2 nap. Etetési kísérletek igazolják, hogy a jó minőségű szénából és szenázsból kevesebb is elég az állatok tápanyagszükségletének fedezésére.

 

A kaszálók és rendrevágók a lekaszált szálas takarmányokat szűkített vagy terített renden hagyják maguk után. (A száradás sebessége a kaszával is gyorsítható, ha az szársértővel dolgozik.) A szűkített rendeket első lépcsőben szét kell teríteni, hogy nagy felületen érje a levegő és a napfény. Majd a terített rendet lehet lazítani és átszellőztetni. Ha a kaszálás terített rendre történt, az első művelet ennek lazítása és átszellőztetése.

 

Az átszellőztetést fűfélék (gyepszéna) esetén akár naponta el lehet végezni. A pillangósoknál viszont a levélpergés miatt minimalizálni kell a beavatkozást. A terített renden a majdnem készre száradt szénát rendképző gépekkel lehet a bálázó gépek számára optimális formájú szűkített rendre gyűjteni. (Erre akkor is szükség lehet, ha esőre áll az idő. Ilyenkor célszerű a szálastakarmányt rendre rakni, és a veszély elmúltával újból szétteríteni.)

 

Pillangósok (lucerna, vöröshere, pillangós keverék) esetén a rendkezelési műveleteket rendterítésre és rendképzésre kell korlátozni. A szenázsnak szánt szálastakarmány rendkezelése is kevesebb műveletből áll, mert a betakarításkor magasabb nedvességtartalommal (40-50%) történik a szecskázás.

 

Csillagkerekes rendsodrók

 

A legrégebbi és a legegyszerűbb konstrukciót a csillagkerekes rendsodrók képviselik. Több (3–10 darab) talajhajtású, küllős csillagkerékből épülnek fel, ezek egyenként rugós felfüggesztéssel kapcsolódnak a hordozókerethez. Készülnek traktorra függesztett és talajkerekeken gördülő vontatott kivitelben is.

 

Előnyük az egyszerű felépítés és kezelés, valamint az alacsony ár. Minden másban erősen kritizálhatók. A csillagkerekek a talajon gördülnek, így gyűjtik össze a szálastakarmányt. Ezzel a szántóföldre telepített takarmánynövényeknél jelentős porszennyeződést okozhatnak. Leginkább a filcesedett tarlójú természetes (ős) gyepeken alkalmazhatók. Technológiailag kedvezőtlen, hogy a terített takarmányrendekből tömör sodratot készítenek. Ez a struktúra a további száradás – és a bálázás, szecskázás – szempontjából kedvezőtlen.

 

Forgóvillás rendterítők

 

A szénakészítéshez kapcsolódó rendkezelések legelterjedtebb, legproduktívabb – és munkaminőség terén is legkedvezőbb – technológiai megoldása a két műveletre alapozott rendszer. Ennek első műveletében traktorról meghajtott, 4–14 függőleges tengelyű rotorból felépülő, rotoronként önbeálló talajkeréken a talajfelszínt követő, forgóvillás rendterítőket alkalmaznak.

 

A forgórészenként jellemzően hat villakaron elhelyezett rugós villák kíméletesen terítik szét a szűkített rendre kaszált, illetve lazítják át a terített renden lévő szálastakarmányokat. A kisebb (3–7 m) munkaszélességű, 4–6 forgórészes gépek traktorra függesztett kivitelben, a nagyobbak félig függesztett vagy vontatott kivitelben készülnek. Az egyes forgórészek rugalmas tengelykapcsolókon (csuklókon) keresztül adják át egymásnak a hajtást, így biztosítható a gépek jó keresztirányú talajfelszín-követése.

 

A gépek munkaszélessége 2 és 16 méter között változik, amit a forgórészek számának és átmérőjének növelésével érnek el. A gépeknél a legfontosabb beállítási művelet a villafogak talaj feletti magasságának beszabályozása, amely a talajkeréknél állítható be azért, hogy az esetleges porosítás elkerülhető legyen. A munkasebességet és a rotorok fordulatszámát a rend tömegének arányában kell megválasztani.

 

Ezekkel a forgóvillás rendterítőkkel szellős, gyorsan száradó, széles terített rendek képezhetők. Sőt, a visszanedvesedett, megázott, illetve tömörödött terített rendek is szellőssé tehetők.

 

Vezérelt villás rendképzők

 

A terített rendekből a betakarításhoz (rendfelszedő pótkocsis, bálázásos, szecskázásos) szűkített rendet kell képezni, hogy a következő lépésben a gépek teljesítményét jól ki lehessen használni. A korszerű rendképző és rendösszerakó gépek függőleges tengely körül forgó több villakarból és villakaronként többágú rugós villából épülnek fel, amelyek hordozókerethez kapcsolódnak és hajtásukat a traktorról kapják.

 

A forgórészek támasztó kerekeken keresztül követik a talajfelszínt. A jobb talajkövetés érdekében tandem felépítésben 3–5 támasztó kereket is alkalmaznak forgórészenként. A vezérelt villával felszerelt rendképzők általában nagy (2,5–4,5 m) átmérőjű, egy-két vagy négy forgórészből épülnek fel – középső vagy oldalirányú rendképző kivitelben.

 

A képzett rend mérete (szélessége) a rotorok egymáshoz képesti helyzetének állításával szabályozható. Az egy forgórészes (3–5 m munkaszélességű) és a két forgórészből felépülő (4–8 m munkaszélességű) gépek oldalirányú rendképzésre alkalmasak.

 

Egy forgórész esetén a szellős rend a gép baloldalán a rendterelő és forgórész között alakul ki. A két forgórészes gépeknél az elöl dolgozó rotor az összegyűjtött szálasanyagot a hátul dolgozó rotornak adja át, és az alakítja ki a változtatható geometriájú rendet. A két rotor forgásiránya egyező. Ezekkel a gépekkel két szűkített rend is képezhető.

 

A középső rendképző gépeknél egymással szemben, szimmetrikusan elhelyezkedő, ellentétes forgásiránnyal dolgozó két vagy négy rotor a gép tengelyében képezi a szellős rendet. A két forgórészes gépek munkaszélessége 6–9 m között, a négy forgórészeseké 10–16 m között alakul.

 

A forgórészek átmérőjével a vezérlőpályán futó villakarok száma is változik, 8 és 14 darab között. A vezérelt villás rendképzők úgy tudnak laza, szellős rendeket képezni, hogy lekövetik a kézi villázás folyamatát. A villafogak kis sebességgel függőlegesen hatolnak be a renden lévő takarmányba (felszúrják azt), majd 90 fokban nagy sebességgel elfordulva görgetik és dobják azt rendre. Így laza „tupírozott” rendet képeznek.

 

Az egy forgórészes rendképzők általában traktorra függesztett kivitelben, a több forgórészesek félig függesztett, vagy vontatott kivitelben készülnek, és hordozó vázuk talajkerekeken gördül. A három méternél nagyobb munkaszélességű rendkezelő gépek forgó szárnyai szállításkor hidraulikusan összehajthatók, hogy ne zavarják a többi jármű mozgását.

 

Beállítani a villák talajfelszínhez mért magasságát – egyes típusoknál a forgórészek egymáshoz képesti távolságát –, illetve a rendterelők távolságát lehet. A munkasebességet és a rotorok fordulatszámát ezeknél a gépeknél is a rend tömegének és a szálastakarmány fajtájának függvényében kell megválasztani.

 

Míg a gyepszéna kevésbé kényes a beavatkozásokra, addig a pillangósok már fonnyasztott állapotban is hajlamosak a levélpergésre, pedig a levelük tartalmazza a legtöbb tápanyagot. Ezért a pillangósok rendkezelésénél kisebb (5-6 km/h) sebességgel és alacsonyabb rotor-fordulatszámmal (percenként 540 TLT-fordulat alatt) célszerű a rendre rakást elvégezni.

 

Kisebb hozamok esetén (második vagy harmadik kaszálásnál) szükséges a szűkített rendek összerakása is, hogy a betakarító gépek minél kevesebb nyomvonalon, termelékenyebben végezzék a munkájukat. A vezérelt villás rendképzők alkalmasak több szűkített rendből egy nagyméretű rendet kialakítani akár 20-30 méteres munkaszélességről is.

 

Kétfunkciós rendkezelők

 

A kétfunkciós – forgó és vezérelt villás üzemben is dolgozni képes – rendkezelők piaci kínálata viszonylag kicsi. A gyártók ezeket a gépeket olyan kisgazdaságoknak ajánlják, amelyeknek két (terítő és rendképző) gép megvásárlása nem fizetődik ki. Ezek általában kisebb (3-4 m) munkaszélességgel készülnek, és villakarok átállításával rendterítésre, rendképzésre is használhatók. Ehhez egyenként kell a villakarokat beszabályozni, hogy terítéskor a gép csak forgóvillákkal, rendképzésnél pedig vezérelt villákkal dolgozzon.
Nagyteljesítményű kétforgórészes rendképző a Kuhntól

A KRONE mint szálastakarmány-betakarító gép specialista professzionális gépeket kínál a kaszáláshoz, a rendképzéshez, -terítéshez és az ezt követő bálázáshoz is. A kaszát válasszuk a szükséges területteljesítményhez (munkaszélesség, esetleg kaszakombinácó vagy önjáró kasza), az erőgép teljesítményéhez (függesztett vagy vontatott) és a betakarítandó növényhez (pillangóshoz gumihengeres szársértős, fűfélékhez acélverőujjas) . Rendterítésre és rendképzésre külön gépeket használjunk, „öszvér” megoldásoktól nem várható jó eredmény. Kerüljük a csillagkerekes rendsodrókat!

A bálázással történő fermentációs (erjesztéses) takarmánykonzerválás az oxigén kizárásával zajlik le. Erre mind fix-, mind pedig variokamrás gépek alkalmasak. Mivel ilyenkor a bála becsomagolásával biztosítjuk az anaerob körülményeket, fontos, hogy tömör és vállak nélküli, szép, hengeres bálákat készítsünk. Így csomagoláskor a levegő nem tud beszorulni, és nem indulnak be káros erjedési folyamatok. A KRONE bálázók tökéletesen alkalmasak erre: egyrészt a rúdláncelevátoros (vagy újabbaknál a NovoGrip) kialakítás révén kisebb teljesítményű traktorral is biztos a bálaforgatás. Másrészt a bálázó hátsó ajtaját nem hidraulika szorítja le, hanem mechanikus reteszelés zárja. A szép bálaforma eléréséhez elengedhetetlen a hálós kötözés használata.

Szénabálák esetén előnyösebbek a fixkamrás bálázók: lazább bálamagot hagynak, és a bálák jobban át tudnak szellőzni. Variokamrás bálázóknál hasonló hatást érünk el az egyes típusokba külön beépített „lágymag-funkcióval”. 

A rendkezelő gépek Hazai kínálatából

 

Gyártó/márka

 

Típusok

 

Funkció/

 

felépítés

 

Munka-

 

szélesség (m)

 

Fajlagos ár

 

(ezer Ft/m

 

munkaszélesség)

 

Akpíl (PL)

 

AP7

 

csillagkerekes

 

3–3,5

 

75–84

 

Claas (D)

 

Volto

 

Liner

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,5–14

 

3,5–15

 

450–600

 

500–1200

 

Daros (J)

 

GL,GS,GR

 

csillagkerekes

 

2,5–6,5

 

270–300

 

Favorit (SLO)

 

150-270

 

csillagkerekes

 

1,5–2,7

 

150–210

 

Faza (I)

 

RP

 

GR

 

L

 

csillagkerekes

 

rendterítő

 

rendképző

 

1,7–4,5

 

2,8–4,2

 

4,2–5,2

 

80–170

 

210–230

 

350–370

 

Fella (D)

 

TH

 

TS

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,3–13

 

3–12,5

 

215–360

 

320–620

 

Fiorini (I)

 

S

 

BIG

 

rendterítő

 

rendképző

 

3,2–5,5

 

7,5–10,5

 

170–200

 

470–790

 

Fradent (I)

 

GR/GRH

 

RA

 

rendterítő

 

rendképző

 

2–7,2

 

3–4,4

 

200–320

 

350–460

 

Galfre (I)

 

C/CS

 

AG

 

rendterítő

 

rendképző

 

2,5–7,3

 

2,2–7,2

 

170–290

 

230–430

 

Krone (D)

 

KW

 

Swadro

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,3–15

 

3,4–15

 

280–360

 

300–700

 

Kuhn (F)

 

GF

 

GA

 

rendterítő

 

rendképző

 

3,1–16

 

3,2–7,3

 

330–570

 

350–800

 

Niemeyer (D)

 

HR

 

RS/Twin

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,5–8,2

 

3,2–8,4

 

300–350

 

400–600

 

Lely (NL)

 

Lotus

 

Hibiscus

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,6–13,2

 

4,2–7,3

 

370–670

 

440–800

 

Pöttinger

 

(A)

 

Eurohit

 

Eurotop

 

rendterítő

 

rendképző

 

3–13

 

2,8–12,5

 

340–380

 

415–1000

 

PZK (PL)

 

4/5/6/7/9

 

rendsodró

 

2,5–4,8

 

45–140

 

Síp (SLO)

 

Spider

 

Star

 

rendterítő

 

rendképző

 

2–6,8

 

3–7,6

 

145–220

 

190–490

 

Stoll (D)

 

Z

 

R

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,1–6,8

 

2,8–6,5

 

230–380

 

260–660

 

Tonutti (I)

 

RCS/T/V

 

csillagkerekes

 

1,8–11,7

 

75–400

 

Vicon

 

(D/NL)

 

Fanex

 

Andex

 

rendterítő

 

rendképző

 

4,5–11

 

3,2–8,4

 

350–600

 

420–715

 

„Két dolog befolyásolja nálunk a gépek használatát” – kezdi az eszközök bemutatását az ügyvezető, Csikós Csabáné Gabriella, aki gödöllői agrárdiplomával vágott neki a vállalkozásnak. „Dimbes-dombos vidék a miénk, és elég sok az alacsonyan képzett, kevés tapasztalattal rendelkező munkaerő. Így a meghibásodások zöme inkább a terepviszonyokból és a figyelmetlenségből, illetve a hibás beállításokból adódik, semmint a gépek minőségéből.”

A Csikós és Társa Kft. mintegy 300 hektáron gazdálkodik Budapesttől nem messze, Mende határában. Fő profiljuk a lótenyésztés és a sportlovagláshoz fűződő szolgáltatások, de emellett 160 juhot is tartanak. A szálastakarmány-ellátást házon belül oldják meg, sőt gyepszénából, lucernaszénából és alomszalmából kereskedelmi értékesítésre is bőven jut. Komoly szénakészítő gépparkkal rendelkeznek: van itt kasza, rendsodró, rendkezelő, bálázó és bálacsomagoló is. Akad köztük régebbi és újabb típus, magyar és import gép egyaránt (Kuhn, Claas, Pöttinger, Wolagri, John Deere, Szolnoki Mezőgép).

„Az RK kéttárcsás kaszái például jól bírják a gyűrődést, könnyen kezelhetőek, egységes a pengéjük. Nem annyira precízek, de megbízhatóak” – vallja az ügyvezető. „A Kuhn kaszája már finomabb, bonyolultabb szerkezet, jobbos-balos pengékkel. Itt a pengék és a csúszótalp törése, repedése fordulhat elő, leginkább a terepviszonyok és a hibás beállítás miatt.
A csúszótalpak például jó esetben 3-4 év alatt használódnak el, nálunk viszont szinte évente cserélni kell, mert megrepednek. (Talán tehermentesítő rugók előfeszítésén múlik a dolog – Haszon Agrár.) A Claas LINER vezéreltvillás rendképzője már a legdrágább kategóriába tartozik. Ennél főleg a fogak és időnként a belső karok töredeznek, de itt kifejezetten az emberi tényező a meghibásodások leggyakoribb oka. A szerviz és az alkatrészellátás jó, de költséges. Így ha csak alkatrészcserét kell végezni, azt házon belül oldjuk meg.”

Rendkezelőként Pöttingert használnak Mendén, egy tízéves, forgóvillás típust. Praktikus, jól használható gépnek tartják, itt leggyakrabban a fogak, fogtartók törése miatt kell leállni. Ezeket Ausztriából szerzik be, és tartalékolnak is belőlük. A forgótányérok tengelytörése már ritkább, de olykor ez is előfordul. Csikósné a Wolagri bálázó, illetve bálacsomagolóról így beszél: „Viszonylag öreg, középkategóriás gépek ezek, és sajnos egyre sűrűbben jönnek a meghibásodások. Az alkatrészellátás pedig nehézkes és drága. A John Deere kisbálázója viszont fantasztikus” – folytatja Gabriella. „Igaz, kétmillió forint felett volt az ára, de megdolgozik érte! Nagy teljesítmény mellett is megbízható szerkezet. A Szolnoki Mezőgép által gyártott, már szintén nem fiatal kisbálázó már egy másik kategória. Az ára töredéke az előzőnek, a minősége is gyengébb. Tűhiba, a kötőfej meghibásodása – gyakran történik valami.”

A géppark karbantartása kapcsán végül így beszél az ügyvezető: „A legfontosabb az olajcsere és a zsírzás időbeni elvégzése, erre odafigyelünk. Ezt az egyszerűbb, olcsóbb gépek is meghálálják, a drágább, finomabb és precízebb berendezéseknél viszont kötelező! A többi aztán már a gépen és az emberen múlik…”

 

Amire ügyelni kell

A gépeknél megfelelő gondossággal kell elvégezni a karbantartásokat, elsősorban a kenőhelyek zsírral történő feltöltését. Figyelemmel kell lenni a villafogak sérüléseire, ezeket azonnal cserélni kell. (Tartalékot célszerű a gépen is tartani). Ha a törött villafog bekerül a takarmányrendbe, a későbbi betakarítási műveleteknél komoly gondokat okozhat!

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!