Készült: 2011. április 28. csütörtök

A tavaszi kertészeti munkák egyik legfontosabb művelete az előnevelt palánták kiültetése. A palántázó gépek érzékeny szerkezetek: a törékeny, kis növénykéket úgy kell kihelyezniük, hogy azok a legkevésbé sérüljenek.

Optimális talaj-előkészítést igényel a palántázás. Az ágyat a palántázás mélységét meghaladó mélységben laza aprómorzsás szerkezetűvé kell tenni intenzív magágykészítő gépekkel (pl. forgóborona, talajmaró). Ezután a felületét simára kell egyengetni a gépek egyenletes mélységtartásához. Síkfelületű termesztésnél a forgáskiosztások, ágyásos vagy bakhátas termesztésnél pedig az ágyás és a bakhát pontos kialakítása fontos feladat.


A palántázó gépek leggyakrabban félautomata, kézi kiszolgálással (ritkábban automata kivitelben) készülnek. Jellemzően traktorral üzemeltethetők, függesztett változatúak. Emellett magajáró automata palántázók is vannak, elsősorban a sűrűsoros és kisebb tőtávolságú salátafélék palántázására terjedtek el. Szabadföldön vagy fóliaházakban végezhető el velük a nagy számú palánták sűrűsoros kihelyezése az ágyásokba. Szinte kivétel nélkül tálcás, táphengeres palánták kiültetésére valók ezek a gépek, mert így az egyedi kezelés jól automatizálható. Jellemzőjük a nagy teljesítmény és a viszonylag pontos kiültetés.

 

A traktoros üzemű, kézi kiszolgálású palántázó gépek többféle műszaki kivitelben készülnek. A gépek központi gerendelyén oldható kötéssel – ezáltal változtatható sortávolságra – helyezik el parallel felfüggesztéssel a palántázó elemeket. Nagyobb sortávolság (60-70 cm) esetén az elemeket egy vonalban, egymás mellett helyezik el. Kisebb sortávolságnál (40-50 cm) a palántázó elemek egymáshoz képest eltolva, két egymást követő vonalban találhatók.

 

A gerendelyt talajkerekek támasztják alá. Egyes típusoknál (forgóelemes, csészés, szalagos stb.) a talajkerékről változtatható áttétekkel történik a palántaadagoló berendezések meghajtása. Más típusoknál (szorítótárcsás, szorítóujjas, fogóelemes) a palántázó elemek közvetlenül a nagyméretű tömörítő kerekekről kapják hajtásukat.

 

Extra képességek

 

A palántázó elemek előtt a gépeken általában simító-egyengető henger dolgozik. A keretvázon helyezik el a kezelőszemélyzet üléseit. A kezelőülések előtti tartókon kapnak helyet a kiültetendő palánták. A gépek nagyobb mennyiségű palántát hordoznak magukkal, így csak a táblavégeken van szükség feltöltésre. A beöntözéshez szükséges tartály többnyire a traktor elején található, ahonnan minden kiültetett palánta automatikus adagolással kapja a vizet.

 

Különleges összeépítéseket is alkalmaznak. A leggyakoribb megoldás, amikor a gép elejére fóliafektető berendezés kerül és a talajtakaró fólia ágyásra vagy bakhátra történő kihelyezésével egy időben történik a palántázás. Ám erre a feladatra csak a kúpos fenekű, lyukasztó csészés adagolóval felszerelt palántázók alkalmasak.

 

További kiegészítő felszerelés lehet a fólia alatti csepegtető öntözőcső kihelyezésére szolgáló berendezés. Ez a fóliafektetéssel egyidejűleg a növények sorközében helyezi el a csöveket.

 

Szorítótárcsával

 

A legegyszerűbb, legolcsóbb konstrukciójú palántázó szerkezetek a szorítótárcsás palántázók. Ezeknél a palánták megfogását egymással 10-20 fokos szöget bezáró rugalmas műanyag- vagy acéltárcsák végzik. A tárcsapár mintegy 100 fokos ívhosszon egymáshoz szorulva fogja meg a – kiszolgáló által a levélzettel a tárcsák közé gyökerével kifelé behelyezett – palántákat. Majd 100 fokkal elfordulva a gép ék alakú csoroszlyája által kinyitott barázdába ejti, amelyet a tárcsa mögött közvetlenül gördülő tömörítő kerékpár mindjárt rögzít is. A palánták ütemes adagolását gyakran hangjelzéssel segítik a kiszolgálók részére.

 

A szorítótárcsák a tömörítő kerekekről kapják meghajtásukat. A tőtávolság a tárcsa kerületének osztásában elhelyezett palánták számával változtatható. Ezzel a géppel szálas-gyökeres és táphengeres vagy tápkockás palánták is kiültethetők. A kiültetésnél a leggyakoribb hiba a palánták nem pontos sugárirányú behelyezése a tárcsák közé, emiatt a növény nem merőleges helyzetben kerül a földbe. A behelyezésnél jelentkező késések pedig rontják a tőtáv egyenletességét.

 

Forgóelemekkel

 

Jobb tőtáv-egyenletességgel és pontosabb kiültetéssel dolgoznak a szorítóelemes vagy forgóelemes palántázók. Ezeknél az ültetőkeréken különböző számú (2-8 db) palántafogó kar helyezhető el. A karok szorítását görgős pálya vezérli.

 

A palánták kihelyezése hasonlóan történik, mint a szorítótárcsás rendszereknél. Az ültetőszerkezet meghajtása ennél a típusnál is a tömörítő kerekekről van megoldva. Ezeknél a tőtávolság tartása és a palánták függőleges beültetése a szerkezet révén garantált. A forgóelemes palántázóknál használatos a végtelenített láncos kivitel is: körbeforgó láncon helyezik el a fogelemeket, amelyek alkalmasak a palánták befogadására.

 

Ültetőcsészével

 

A palántázó gépek másik nagy csoportját az ültetőcsészés vagy serleges palántázó gépek képezik. Ezeknek is kétféle konstrukciós megoldása terjedt el. Az egyik változatnál függőlegesen mozgó láncon elhelyezett, kúpos fenekű ültetőcsésze található, amelyekbe a kezelők elhelyezik a táphengeres palántákat. A talajhoz érkező ültetőcsésze kúpos része a talajba kinyílva fészket képez és abba helyezi ki a palántát, amelyeket a tömörítő kerekek rögzítenek. Az ilyen rendszerű gépek alkalmasak fóliával takart ágyásokba is a palánták kiültetésére.

 

Az ültetőcsészék kúpos fenékrészének nyitását és zárását mechanikusan vezérelt csappantyúkkal oldják meg. A kiszolgáló személynek ezeknél a gépeknél egyszerűbb a feladata, mivel csak a csészébe kell helyeznie a palántát, míg a szorítótárcsás és megfogó elemes rendszereknél a palánta pontos behelyezésére is ügyelni kell. Ezért a serleges palántázókkal mindig nagyobb teljesítmény érhető el, mint az előbb ismertetett típusokkal.

 

A csészés palántázó gépek másik csoportját a vízszintesen forgó csészés adagolókkal felszerelt „revolverfejtáras” palántázó gépek képezik. Ezeknél a kiszolgáló előtt asztalszerűen kiképzett adagolótárcsa forog körbe, 4–6 kúpos csészével. Ezekbe helyezi a palántákat a táphengerrel lefelé. A tárcsa egyes csészéi a palánta levezetésére szolgáló ejtőcső fölé érve kúpos részüknél kinyílva juttatják a palántát a csoroszlya által kiképzett ültetőbarázdába, amelyet tömörítő kerekek rögzítenek – és bezárják a barázdát. Kiszolgálás és ültetési sebesség tekintetében ez a legtermelékenyebb palántázó gépkonstrukció.

 

Szalagokkal

 

Ritkábban lehet találkozni félautomata, szalagos adagolójú palántázó gépekkel, ahol a kiszolgáló személyzet feladata a szalagok feltöltése. Itt egy ember több szalagot is kiszolgálhat egyszerre. Az automata palántázók zöme szalagos rendszerű. A félautomata, kézi kiszolgálású palántázó gépeknél fontos a palántatároló edények, tálcák elhelyezése, hogy azok a kiszolgáló keze ügyébe essenek, és egy mozdulattal az adagolótárcsa szorító elemei közé, vagy a csészébe legyenek juttathatók.

 

Hogy a feltöltés gyakoriságát mérsékeljék, gyakran több szinten, vagy forgatható kereten helyezik el a palántatartó ládákat, tálcákat. A gyakorlatban legjobban beváltak az akár több száz palántát befogadó hajtatótálcás megoldások, amelyek hengeres, kúpos, vagy gúla alakú üregeiben hajtatják eleve a palántákat. A palánták gyökérzete teljesen benövi az üregeket, így az a kiültetésnél egyben maradva kerül a talajba.

A fontosabb félautomata palántázó gépek

Gyártó/Márka

Típusok

Palántaadagoló

Sorok száma (db)

Sortávolság (cm)

Tőtávolság (cm)

 

Kiültethető palántafajták

Ültetési teljesítm. (db/h/sor)

Fajlagos ár (eFt/sor)

Megjegyzés

Checchi & Magli (I)

Foxdrive

Trium

Wolf

fogóelemes

forgó adagoló

csészés

1–7

1–6

1–8

25–90

25–90

30–90

13–40

15–50

20–190

 

szálas, henger, kúp

kúp, gúla, kocka

kúp, gúla, kocka

2000–2500

4500–5000

2800–3000

720–830

650–850

950–1250

10-20 fogókar

Max 10 csészés

fóliafektetővel

Fedele (I)

Fast M/S

Max

Plant M/S

forgóadagolós

csészés

fogóelemes

1–6

1–7

1–7

30–

45–

50–

9–80

20–180

15–75

 

henger. kúp, gúla

henger, kúp, gúla

szálas, kocka, gúla

4000–5500

2500–3000

˜2000

720–950

680–800

600–750

6-12 csésze

fóliába palánta

10-20 fogókar

Ferrari (I)

F-Max

Futura

Rototrapp

forgóadagolós

fogóelemes

szalagos

1–6

1–7

2–6

50–150

75–

30–

10–80

6–

10–100

 

kúp, gúla

tálcás kúp, henger

tápkockás (3-5 cm)

4000–5000

˜8000

6000–8000

780–960

1150–1250

1300–1450

6-12 adagoló

magajáró

magajáró

Hortech (I)

Hortus Due

Hortus Easy

Hortus Matic

Mas Over

csészés

csészés

csészés

csészés

1–6

1–6

4

1–6

25–

30–

30–

50–

20–270

10–

10–

20–

 

tápkockás

táphengeres, kúpos

tápkockás

tápkockás

2500–3000

1500–3000

–4000

–3000

1100–1300

780–830

2800–9500

1100–1200

fóliafektetővel

ikersoros

magajáró

fóliafektetővel

Monosem (F)

UC

UBA

fogóelemes

forgóadagolós

1–6

1–6

50–130

50–120

25–70

25–50

 

szálas, táphenger

tápkockás, gúla, henger

–3000

–4000

600–700

700–800

6-8 fogókar

rekeszes

Sfoggia (I)

California

Itala ST/STD

F12/F24

Plantec

forgóadagolós

fogóelemes

forgóadagolós

csészés

1–6

1–7

2–8

1–6

25–150

25–90

60–120

25–150

6–80

10–80

8–80

15–160

 

tápkocka, henger

szálas, kocka, gúla

kocka, henger, gúla

henger, gúla

–4000

1500–2000

–7000

–2500

820–1050

500–700

870–960

600–710

kilökővel

10-15 fogókar

12-24 csésze

12-24 csésze

Van, ami nagyon kopik

„A négysoros, csészés, automata Hortech Due a harmadik szezont kezdi meg nálunk” – kezdi egyik gépük bemutatását Szabó Albert, a nyársapáti Mikla-Ker Kft. kertészeti vezetője. „Komoly baja még nem volt, pedig nagy igénybevételnek van itt kitéve: naponta egy-másfél hektárt is el kell palántáznia. Ez egy szezonban 40-50 hektár felületet is jelenthet. Két ember tízesével adagolja a tápkockákat. Hibás lerakás csak 5 százalékban fordul elő, ebben rendszerint a talaj-előkészítés pontatlansága a ludas.

Napi szinten 60-90 ezer palántát továbbítanak a szalagok a csészékhez, amik nyitják a talajt, és a tápkocka alsó harmadát belehelyezik a földbe. A terhelés leginkább a szalagok kopásán látszik, de nagyon kell figyelni a nyitó, adagoló szelepek tökéletes működésére is. Ezzel együtt kibírnak egy teljes szezont.

Az ültető képes fóliát és csepegtetőt is kihúzni. Az utóbbit alkalmazzuk is időnként, ha fóliaalagút kerül a növények fölé, egyébként jellemzőbb a mikroszórós, felső öntözés. Most salátát ültetünk, de később karalábét is. A korai salátát 25 centiméteres tőtávra, a késeit 32 centire rakjuk, a karalábé mehet akár 23 centivel is. A sortáv állandó, 30 centi.

A Sfoggia Plantec One 2 ültetőt fóliával takart bakhátra alkalmazzuk. Ez a gép kilyukasztja a fóliát, szétnyitja az alatta lévő talajt, és behelyezi a csészékbe rakot palántákat. Majd a hátsó tömörítő kerekek meg is szorítják ezeket. A gép ugyanekkor 2 deciliter tápoldatot is adagol a növénykéhez. Tökéletesen alkalmazható paprika, paradicsom, káposztafélék ültetésére.

A gép legérzékenyebb pontjának a csészenyitó görgők bizonyultak – különösen, ha tápoldatozás is volt. Ilyenkor könnyen rájuk tapadt a homok, ami napi gyakorisággal elcsiszolta őket. Végül találtam egy megfelelő méretű csapágyat, és kiváltottam vele a folyton kopó görgőket. Ezeket minden tankolásnál olajjal átfújjuk, és így bírják a terhelést. Így napi 25-30 ezer palántát is el lehet ültetni.”

Milyen a jó palántázó?

• képes a palántákat sérülésmentesen, a beállított sor- és tőtávolságnak megfelelően, kellő mélységben a talajba helyezni és rögzíteni;

• a sor- és tőtávolság, illetve az ültetés mélysége a növénykultúrák igényei szerint változtatható;

• a gép kialakítása, váz- és hordszerkezete biztosítja a kiültetendő palánták kötegelt vagy tálcás elhelyezését, kézi kiszolgálású gépeknél a kezelők részére a munkavégzés feltételeit;

• lehetővé teszi a palántáknak az ültetéssel egymenetbeni beöntözését, illetve műtrágya és/vagy talajfertőtlenítő szer kiadagolását.

Az automata palántázó minden pénteken munkába áll amire ügyelni kell

• Válasszunk a palántanevelési technológiának megfelelő konstrukciót.

• A palántázó elemek kiosztásával pontosan állítsuk be a sortávolságot.

• A tőtávolságot a fogóelemek, ültetőcsészék számának a megválasztásával, szorítótárcsás gépeknél a tárcsa kerületére behelyezett palánták számával kell beszabályozni.

• Az adagoló személyzet közel azonos képességű, begyakorlottságú, azonos sebességgel dolgozni képes emberekből álljon.

• Fontos az üzemeltető traktor megválasztása is, mivel palántázni csak kis sebességgel lehet (1-2 km/h). A hidraulikus függesztő-berendezés emelőképessége is meghatározó.

• A pontos palántázáshoz a gép munkasebességének és a palántázóelem kerületi sebességének azonosnak, de ellentétes irányúnak kell lennie, mert csak így fog a palánta nulla sebességgel a talajba érkezni.

• Célszerű a gépekhez kiegészítőket (fóliafektető, beöntöző és műtrágya-kijuttató) is rendelni.

Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin novemberi száma!