Készült: 2008. március 12. szerda

A VETÉS 12 PONTJA:


1. A vetést mindig a tábla beszegésével, a forgók bevetésével célszerű kezdeni, mert a letaposott forgóban a későbbiekben már nem tartható be a vetési mélység.

2. A vetés munkasebességét a vetőgép konstrukciója, a magágy és területjellemzők határozzák meg, mindez a gyártók ajánlásában is szerepel. Az ajánlott értékeket ne lépje túl.

 

3. Nagyobb sebességű vetésnél megnő a járókerék csúszása és változik a tőtávolság is.

4. A pneumatikus vetőgépeknél munka közben figyelemmel kell kísérni a ventilátor által keltett vákuum értékeit. A manométer mutatója a zöld mezőben helyezkedjen el.

5. A folyamatos munka és a kedvező területteljesítmény eléréséhez gondoskodni kell a folyamatos vetőmag- (műtrágya-, talajfertőtlenítőszer-) ellátásról és annak időbeni feltöltéséről.

6. A feltöltések minél kevesebb időt vegyenek igénybe, ezért lehetőleg gépi feltöltést kell alkalmazni.

7. Vetés közben is kísérjük figyelemmel a vetőelemek (vetőkocsik), magtakaró kerekek könnyű futását, a mélységhatároló elemek beállítását.

8. A kiesések elkerülése érdekében el kell végezni a kezelési utasításban előírt napi időszakos karbantartásokat (általában 50 óránként).

9. Az egyik vetőmagról a másikra történő átálláskor teljesen ürítsük ki a vetőelemeket és a magtartályokat, a vetés befejeztével alaposan tisztítsuk is meg azokat.

10. Ugyanez a tanács vonatkozik a műtrágya- és a mikrogranulátum-szóró adapterekre is.

11. A szezon végén a gépudvari betároláshoz a tisztítás után még célszerű átmeneti felületvédelemmel is ellátni a vetőgépet.

12. Az ékszíjakat és láncokat leszerelve és konzerválva, a vetőtárcsákat kiszerelt állapotban kell a raktárba elhelyezni.

VETÉS ELŐTT ELLENŐRIZZE!

Új gép esetén:

  • komplettség és felszereltség
  • működtetési funkciók
  • csavarkötések
  • pneumatikus rendszer tömítettsége
  • kenőhelyek feltöltöttsége
  • meghajtó láncok és a ventilátort hajtó ékszíjak feszessége
  • beállítások tesztelése
  • vetésellenőrző monitor és nyomjelző csoroszlyák működtetésének tesztelése
  • szállítási és munkahelyzetbe történő átállítás tesztelése

Használt gép esetén:

  • vetőkocsik komplettsége
  • felfüggesztések kopottsága
  • paralelogramma szerkezet szabad mozgása
  • csoroszlyák kopottsága, cseréje
  • tömörítő kerekek állapota és cseréje
  • talajkerekek és hajtások állapotának ellenőrzése
  • vetőtengely egyengetése vagy cseréje
  • lánchajtások javítása
  • vetőtárcsák tisztasága és elhasználódása
  • maglesodrók és a magkilökők állapota
  • vetőelem házának tömítettsége, tömítéscsere
  • szívó ventilátor próbafuttatása (a vákuumnak 60-90 mBar tartományba kell esnie)
  • ventilátor csapágyainak, tömítéseinek, cseréje
  • vákuumcsövek cseréje
  • sorműtrágyázó és mikrogranulátum- szóró ellenőrzése tételesen: hajtások, adagolószerkezet, csoroszlyák

TEENDŐK A KUKORICAFÖLDÖN:

1. A gépet kereszt- és hosszirányban állítsuk vízszintes helyzetbe, és töltsük fel a magtartályokat, a műtrágyatartályokat és granulátumszóró tartályait.

2. A kezelési utasításban leírtak szerint ellenőrizzük még egyszer az alapbeállításokat:

  • a meghajtásokat,
  • a vetőszerkezetet,
  • a vetőtengely hajtóműszekrényének
  • a vákuumértékeket,
  • a műtrágyaszóró és a mikrogranulátum- szórót
  • a nyomjelző csoroszlyát.

3. A gépen vetőelemenként be kell állítani a vetési mélységet.

4. El kell végezni a vetésellenőrző berendezés kalibrálását, hogy pontosan jelezze az esetleges hibákat.

5. Végezzünk a vetőgéppel próbahúzást (felszíni próbavetést), és ellenőrizzük le még egyszer az 1 m-re eső magvak számát (a hektáronkénti magszámot), a kiadagolt műtrágya és a talajfertőtlenítő szer mennyiségét.

6. A próba alapján módosítsuk a beállításokat.

URBÁN ZSOMBOR, TISZADERZS

Mivel a napraforgó ára magasabb (becslése szerint az idén is eléri a tonnánkénti 120 ezer forintos szintet), ezért a tiszántúli gazda kevésbé foglalkozik kukoricával. Az előbbi növényt 100 hektáron, az utóbbit mindössze 21 hektáron veti el. A környéken a talaj középkötött és kötött, 8?17 AK-ás. Ide kell a 170 és a 250 lóerős John Deere. Igaz ugyan, hogy 10 éves jószágok, de frissen vannak felújítva, remekül bírják a munkát.

A 100 hektár napraforgó bő egy nap alatt a földbe kerül. A vetőgép 12 soros IH Cyclo típusú, 20 éves. Összességében nincs sok gond a géppel, csak egy-egy tárcsát, vagy csapágyat kell időnként kicserélni. Műtrágyatartály azonban nincs rajta, így Urbán Zsombor nem a vetéssel egy menetben, hanem előtte trágyáz ? kétszer is. A tavaszi talaj-előkészítés során kijuttatott komplex műtrágyát nem sokkal vetés előtt megfejeli egy nitrogénadaggal is, ezen felül már csak a gyomirtó kultivátorozás idején kap a növény plusz tápanyagot.

Tavaly a kukoricát 70 ezres tőszámmal vetett Zsombor. A sortáv 76 cm, a tőtávról az idén még nem döntött. Mivel fő profilja nem a kukorica, hanem a repce és a kalászosok, ezért az elvetendő tőszám tekintetében a fajtatulajdonos ajánlására hagyatkozik. Eddig is ezt tette, ami mindig bevált. A kukorica idén várható árát tonnánként 55 ezer forintra becsüli. Tavaszi árpát 55 hektáron vet, ezt a tavaly elnyert EMVA-pályázat segítségével vásárolt 4 méteres svédországi gyártású Väderstad Rapid féldirekt vetőgéppel végzi el.

TŐZSÉR VIKTOR, KABA

60 hektáron gazdálkodik Tőzsér Viktor, ennek java részét a búza foglalja el. Az idei tél kevés esőt és vékonyka hótakarót hozott, a 2-3 cm-esen télbe ment állománynak nem tett jót ez az idő. A kártevőkre kevésbé volt rossz hatással az enyhe fagy, mint amennyire a csupaszon álló kicsinyke búzanövényre. De a gazda bizakodó: ?Volt, mikor a természet egy hónap alatt két hónapot behozott.? Ha a tenyészidőszakban esne még 3-4 alkalommal 15-20 mm csapadék, és sütne hozzá a nap, az elég lenne ahhoz, hogy helyre jöjjön a vetés. Gyomirtózni, gombaölőzni és műtrágyázni mindenképpen kell még egyszer, de Tőzsér Viktornak örök fejtörést okoz, hogy vajon megéri-e a sok befektetés. Milyen lesz az idő? Igaz, aki mindent megad a növénynek, annak aszályban is jobban terem. A búza a környék 30 AK-ás vagy afeletti talajain 70 mázsás hektáronkénti termésre is képes. De ki garantálja, hogy az ára most is 5 ezer forint körül lesz?

Ezen az alapvető dilemmán kívül más is gyötri a Hajdú-Bihar megyei gazdát a kukoricával kapcsolatban. A kabai földeken jellemzően csemegekukorica váltja egymást borsóval, mégis erősen támad a kukoricabogár. A talajfertőtlenítés önmagában nem használ másoknál sem, így ő se próbálja, inkább a vetőmag csávázására szán pénzt ? ez hektáronként 10 ezer forint költséget jelent. Tavaly volt, aki 10 naponként permetezett a bogár ellen, ő ezt nem tehette meg, el is pusztult a vetés.

Vetőgépe egy tízéves SPC, amit egy 100 lóerős, hasonló korú MTZ húz. Ez a minimális gépigény a kötött kabai talajon. A gépeket télire tisztítva, zsírozva, letakarva rakja el. A szezon előtt még egyszer átvizsgálja, a kopott elemeket cseréli, így különösebb fennakadás nélkül képes a kiszolgálóval együtt bő fél nap alatt 20 hektárt elvetni. A környékbeliek 70 ezres tőszámmal vetnek, Tőzsér Viktor viszont 60 ezrest tervez, szerinte nem az a lényeg, hogy mennyit vetünk, hanem hogy mennyi növény marad meg. ?Májusban beállunk egy átlagos sorba, lépünk 13 és fél métert, akkor visszanézünk, és ahány kikelt kukoricát látunk, annyiszor ezer növényre számíthatunk abban a táblában.? A növény alaptrágyázását régebben mindig szerves trágyával oldotta meg, de mára csak pár állata maradt, így kénytelen a drága műtrágyát használni, ebből tavasszal két nitrogénadagot lát elkerülhetetlennek. Tőzsér Viktor reméli, hogy a tavalyi 25-30 mázsás hozam nem ismétlődik meg ? persze lehet, hogy a 6000 forintos eladási ár sem?

MARCZIS MIHÁLY, MEZŐKÖVESD

A kukorica vetését most nem tervezi, mivel a mezőségi talajon a napraforgó is igen jól terem, megéri vele foglalkozni. A 36-38 AK-ás földben átlagosnak mondható a 3-3,5 tonnás hektáronkénti hozam is, a napraforgó ára pedig 100-120 ezer forint körül mozog. Az idén 6,5 hektáron tervezi elvetni a növényt román SPC 6N vetőgépével. A vetőgép 10 éves, és bár a szabad ég alatt, letakarva telelt, a gondos karbantartásnak köszönhetően minden évben megbízhatóan, pontosan végigdolgozza a számára kijelölt 10-20 hektárt, állapota újszerűnek mondható. Gazdája a tárcsafuratokra fordítja a legnagyobb gondot, hiszen ezek tisztaságától függ az egyenletes vetés ? ?No és a lánchajtástól!? ? teszi hozzá. ?A gépnek sajnos típushibája, hogy a lánchajtás könnyen megnyúlik, dombosabb terepviszonyok között akár le is eshet a kerékről. Mivel a napraforgó ?könnyű? mag, előfordulhat, hogy ezt észre sem veszem.? Éppen ezért Marczis Mihály úgy döntött, hogy fotocellás érzékelőket szerel a csoroszlyákra, ezek a vezetőfülkében jelzik, ha a mag ? akár dugulás, akár a meghajtás hibája miatt ? nem esik a földbe. A hatsoros gép 55 ezres tőszámra van beállítva. A vetőgépet egy 14 éves MTZ 550-es traktor húzza, ezzel a gépsorral 40- 45 perc alatt vethető el egy hektár napraforgó vetése, a talajtól függően. A napraforgó 4-5 éve kerül önmaga után, tavaly búza volt az előveteménye. Ősszel szántott Marczis Mihály, de a komplex alaptrágyát csak tavasszal, a talaj-előkészítés során adja ki. Ugyanekkor szükség van egy talajfertőtlenítésre és egy vegyszeres gyomirtásra is.

A napraforgó mechanikai gyomirtása és gombaölő szeres kezelése csak addig végezhető el, amíg a növény elfér a gép hasa alatt. Így tehát a kultivátor és a permetező az időjárástól függően valamikor májusban, a növény 60-80 centiméteres állapotában mehet utoljára a táblára. Aki ekkor nem végez alapos munkát, az aratáskor nagy ?parlagfűterméssel? számolhat.

Haszon Agrár 2008/2.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!