Készült: 2010. március 18. csütörtök

Szánjunk időt a permetezőgép átvizsgálására, hogy az idény megkezdése után semmi ne akadályozhassa a gyors munkavégzést. Figyeljünk a szórókeret beállítására és a szórófejek működésére, hogy a védekezés célba is találjon!


Életre kelnek a tavaszszal együtt a gyomok és a kártevők is. Az egyik legkorábbi és egyben legfontosabb tavaszi munkák közé tartozik az őszi vetésű kultúrák (kalászosok, repce) tavaszi (postemergens) gyomszabályozása, a tavaszi vetésű növények esetében pedig a preemergens gyomirtás. Ezután megjelennek a kalászosoknál és a repcénél is a különböző gombabetegségek (lisztharmat, rozsdabetegségek stb.), majd később a rovarkártevők, amelyek ellen már készenlétben kell hogy álljanak a permetezők.

A szőlőkben és a gyümölcsösökben lemosó permetezéssel indul az év, de a vegyszeres gyomirtást is széleskörűen alkalmazzák a sorban, illetve a korona alatti sávokban. A rügyek megjelenésével, majd a virágzással pedig indul a vírusok, gomba- és rovarkártevők elleni védekezés, többszöri beavatkozással.

Munkák a műhelyben

A tavaszi felkészítés első lépése a gépek alapos átvizsgálása, a hibajegyzékek összeállítása. Ez alapján tudjuk a cserealkatrészeket beszerezni és a javításokat ütemezni.

Szemrevételezéssel és méréssel ellenőrizzük a hordozó keretek, alvázak, futóművek épségét. Az alváz és vázkeret deformációit akár egy mérőszalaggal is ellenőrizni lehet. A hegesztési varratokon, csomólemezeken tapasztalt repedéseket újrahegesztéssel és erősítő lemezek felhegesztésével kell megfelelő állapotba hozni. A csavarkötéseket utánhúzással vagy a csavarok cseréjével lehet rögzíteni.

A vontatott gépeknél a tengelyek felfüggesztését, az esetleges görbüléseket kell vizsgálni, és egyengetéssel javítani. A járókerék csapágyainak állapotát, a gumiabron csok épségét és ? ha fékberendezéssel is rendelkezik a futómű ? a fékek állapotát is ellenőrizni kell. Az alváz, a hordozókeret és a futómű hibái a ráépített fődarabok (tartály, szivatytyú, szórókeret vagy axiálventilátor) meghibásodását is okozhatják.

Ugyancsak fontos, hogy függesztett gépeknél a csatlakozóelemek és csapok, vontatott gépeknél a vonórúd és a vonószem rendben legyenek. A hajtás átvitelére szolgáló kardántengely állapotát is ellenőrizni kell, kopások, ütés és a burkolatépség szempontjából. Csak jó állapotú, kenőanyaggal feltöltött kardántengelyekkel szabad a permetezőket üzemeltetni. A kardántengely cseréjekor a pontos méretekre és az átvihető nyomatékra tekintettel kell lenni.

A permetlétartályokon keletkezett kisebb meghibásodásokat (repedéseket) az üvegszálerősítésű poliészter tartályokon ragasztással lehet megszűntetni. A polietilénből készült tartályok azonban csak speciális eszközökkel, hegesztéssel javíthatók, szakemberhez kell fordulni. A tartály ellenőrzése során meg kell vizsgálni a betöltőnyílás fedelének zárását, a betöltőszűrő állapotát, a szintjelző működését és az öszszes tömlőcsatlakozás épségét.

Alapos átnézést igényelnek a permetlé szállítására és elosztására szolgáló tömlők, rögzítő bilincsek, csatlakozók. A kopott, sérült tömlők a nyomás hatására változtatják keresztmetszetüket, ezáltal módosítva az egyes szórófejek teljesítményét. A megtörött, becsípődött tömlőket ki kell cserélni. A cserénél tekintettel kell lenni az eredeti tömlő paramétereire.

Ellenőrizzük a szórókeret vagy axiálventilátor és a szivattyú rögzítését is, amelyek a lengések és a vibráció miatt gyakran fellazulnak. Utánhúzással vagy a kötőelemek cseréjével kell a rögzítést stabilizálni. Az ellenőrzés és a hibaelhárítás terjedjen ki a szívó és a nyomó oldali szűrők hibátlan működésére. A szűrőbetéteket vagy szűrőházat cserélni kell.

A permetező lelke a permetlészivattyú, amelynek működése alapvetően befolyásolja a permetezés eredményességét. A ma üzemelő permetezők zöménél a térfogatkiszorítás elvén működő dugattyús vagy membránszivattyút alkalmaznak. A szivattyúk esetében a szállított folyadékmennyiséget és a nyomást kell mérni. A nyomást a légüst monométerén, vagy annak helyére beszerelt kalibrált mérőmanométerrel lehet meghatározni. A folyadékmennyiséget a szórófejeknél felfogott víz mennyiségével lehet mérni, és össze kell hasonlítani a beállított értékekkel.

Bár a sérült szivattyúk elvileg megjavíthatók, ez bonyolult feladat ? inkább cserélni szokták. A szivattyú nyomóágába építik be a nyomásszabályozó szelepet és az átfolyásmérőt. Ezek funkciója a szórófejek optimális működéséhez szükséges nyomásérték beállítása, illetve a szórófejekhez szállított permetlé mennyiségének mérése. Működésüket folyadék szállítása közben kell vizsgálni.

A szórókereten a permetlészállító tömlők szakaszokba kapcsolva látják el folyadékkal a szórófejeket (6-9-12 fejet). Ezzel lehetővé válik a szórófejek működésének szakaszolása. A szakaszos üzemeltetést kézi vagy távműködtetésű szakaszoló kapcsolók teszik lehetővé. Ezeknek az ellenőrzésétől sem lehet eltekinteni, mert a munkaszélesség változtatása esetén szükség lesz rájuk.

A szakaszoló kapcsoló szelepektől a permetlé ? szántóföldi síkpermetezők esetén ? a szórókeretre jut el (ültetvény-permetezőknél a szóróívre vagy a függőleges keretre, szórócsöves gépeknél a légporlasztású szórócső kifúvó nyílásához). A szórókeret kinyitása és összecsukása a próba során zavartalanul kell hogy működjön. A keretek magasságállításánál, a szintbeállásánál és lengéscsillapításánál sem lehetnek zavaró tényezők. Amennyiben a működés nem zavartalan, javítani vagy cserélni kell a forgócsapokat, perselyeket, hidraulikus vagy mechanikus emelőket, a lengéscsillapító rugókat.

Légszállításos ültetvénypermetezésnél a ventilátorok állapotát, alapátok épségét állásszögük változtatását, a szóróívek elhelyezkedését, a burkolatok állapotát és a hajtásláncba beépített hajtóművek állapotát egyaránt ellenőrizni kell.

Cseppméret és szóráskép

A felkészítés során a szórófejek állapotát (kopását, deformációját) és csepegésgátlók működését, a fúvókák folyadék adagolásának pontosságát is ellenőrizni kell. A permetezés leállításakor a szelepeknek csepegésmentesen kell zárniuk. A fúvókák és a fúvókatartók szintén tömítettek legyenek. Ha a fúvóka szállítási teljesítménye legalább 10 százalékban eltér a gyárilag megadott értéktől, akkor ez azt jelenti, hogy kopott, és cserélni kell. A kopás általában egyszerre mutatkozik az összes fúvókánál. 

A fúvókák megválasztásakor a kezelendő növények technológiai követelményeiből induljunk ki. Ehhez segítséget adnak a gyártó cégek katalógusai, amelyekből megállapítható, hogy milyen feladatra melyik fúvóka a legalkalmasabb. Fontos szabály, hogy csak ismert gyártók minőségi szórófejeit válasszuk. Ezek ugyanis nagy hangsúlyt fektetnek a fejlesztésre, a precíziós gyártásra és a minőségellenőrzésre. Lehet, hogy ezek a szórófejek valamivel drágábbak, de vegyük figyelembe, hogy a fúvóka az árához képest több százszoros értékű vegyszert szór ki az élettartama során. Ne ezen spóroljunk!

Szántóföldi permetezésekhez a különböző teljesítményű lapos sugarú vagy réses fúvókák alkalmazása javasolható. Ezekkel lehet a legjobb keresztirányú szórásegyenletességet biztosítani. A cseppelsodródások mérséklésére az anti-drift és az injektoros fúvókák a legalkalmasabbak. Ezek cseppképzése és cseppeloszlása, szórásegyenletessége, permetlé-takarékos üzemmódja elégíti ki legjobban a gyakorlati igényeket. Általában 2?8 bar nyomáson üzemelnek a permetezőgépek. A nyomás és a fúvóka konstrukciója döntően meghatározza a cseppek méretét, a szóráskúpot, a szórásegyenletesség minőségét, valamint a szórási teljesítményt.

Az üzemi nyomás növelésével a szórófejek teljesítménye ? a fúvóka méretének függvényében ? különböző mértékben ugyan, de növekszik. Nagyobb méretű fúvókák esetén a szórásteljesítmény-változás is nagyobb. A magasabb nyomás apróbb cseppekre bontja a folyadéksugarat. Ezért a jó szórásminőség beállításához mindenképpen helyesen kell megválasztani a fúvókákat és a nyomást is.

Szántóföldi permetezőgépek esetén a csepp méretének 100?300 ?m tartományba kell esnie, ugyanis 100 ?m alatt jelentős a cseppek elsodródása, 600 ?m felett pediga permetlé megfolyik a levél felületén. Mindkét esetben nagyok a veszteségek!

A jó permetfedettség a növények többségénél általában 100?200 ?m közötti cseppmérettel érhető el. Szelesebb időjáráskor végzett permetezés során az elsodródás jelentősen csökkenthető 500?600 mikronos cseppeket előállító anti-drift vagy injektoros fúvókák használatával. Ilyenkor sokkal megbízhatóbban dolgoznak a légzsákos vagy légfüggönyös permetezők.

Síkpermetezőknél a permetezés minőségének fontos jellemzője a szóráskúp geometriája ? ez szintén a nyomástól függ leginkább. Két bar nyomás alatt nem ajánlatos megkezdeni a permetezést. A szántóföldi permetezőknél a szórófejeket általában 50 cm osztással helyezik el. Ezeknél a 110 fokos kúposságú szórófejekkel érhető el az egyes szórófejek közötti kedvező átfedés, amely meghatározza a gépek keresztirányú szórásegyenletességét.

Az egymásba kapcsolódó szórási kúpok alkotta szóráskép attól is függ, hogy mekkora a szórófejek távolsága a permetezett felület fölött. A célfelület felett a szórókeretet általában 50 cm-es távolságra célszerű beállítani. Amikor csökken a permetezési magasság (azaz rövidül a szórási kúp), jobban romlik a szórás egyenletessége, mint a magasság növelésével!

Munkavégzés közben a szórókeret kereszt- és hosszirányban is lengéseket végez, ezért azt csillapítással kell ellátni. A felkészítés során fordítsunk kellő figyelmet a lengéscsillapító mechanikák vagy hidraulikák megbízható működésére. A keresztirányú lengések következtében a permetezés magassága ingadozhat, emiatt romlik a szórásegyenletesség. A vízszintes irányú (előre-hátra) ostorozó lengések pedig a munkasebességhez adódnak hozzá, vagy abból vonódnak le ? így a sebesség állandó változása miatt jelentősen befolyásolják a hosszirányú szórásegyenletességet.

Ültetvénypermetezők

Az ültetvény-permetezők beszabályozásánál a gép műszaki adottságait és az ültetvény paramétereit vegyük alapul (sor- és tőtávolság, a lomb- és lombkorona mérete, a levélborítottság). Itt is az egyik legfontosabb a megfelelő méretű cseppek képzése. Ilyenkor a levegő juttatja el a lombfelületre a permetet, miközben a lombozatot is megmozgatja. Ezáltal a permetcseppek jobban behatolhatnak a lombozat belsejébe, és a leveleket nemcsak a színükön, hanem a fonákjukon is elérik.

Befolyásolni tudjuk a cseppek méretét a fúvóka típusának megválasztásával és permetlé nyomásával. A légsebességet és a légmennyiséget a ventilátorok fordulatszámának és a lapátszögének változtatásával lehet szabályozni. Az axiálventillátoros gépek kisebb légsebességgel és nagyobb légmennyiséggel dolgoznak, a radiálventillátoros megoldásúak pedig nagyobb légsebességgel és kisebb légmennyiséggel üzemelnek. Ezekhez kell megválasztani a cseppméretet.

Fontos szabály, hogy a növényzetet elérő permetcseppeket szállító légsebesség ne haladja meg a 25?30 m/s-ot. A nagy légsebesség a közeli lombozatot károsíthatja, a távolabbinál romlik a permetcseppek célba juttatása. Nagy légszállításnál pedig a levegő összenyomhatja a zárt lombozatot, ami lecsökkenti a penetrációt.

KARBANTARTÁSI TEENDŐK

  • 1. Szűrőket ? szívó és nyomó oldalon is ? rendszeresen tisztítani kell.
  • 2. A tömlők repedéseit ellenőrizzük, szivárgás esetén a csövet cserélni kell. Csatlakozási pontokon vizsgáljuk meg a tömítést!
  • 3. A szivattyú tömítéseit is meg kell vizsgálni, valamint fontos az olajszint ellenőrzése.
  • 4. Ha a fúvókák szállítási mennyisége 10-15 százalékkal több, mint új korukban, akkor cserére szorulnak!
  • 5. Nagyon fontos a permetezőgép használat utáni belső tisztítása, és nap végén a külső tisztítása is.
  • 6. A permetezőgéppel igen agresszív korrodáló anyagokat is ki szoktak juttatni, azért fontos a festés épsége.
  • 7. Amennyiben a permetezőgépen hegesztési munkát kell végezni, kapcsoljuk szét a traktort és a permetezőgépet. A hegesztés után se feledkezzünk meg az alapos festésről (több rétegű korróziógátlóra kerüljön fel a szín).

"EL KELL ÉRNI A FONÁKJÁT IS!?

Sándor László 16 éve dolgozik a szolnoki Nunhems Hungary Kft.-nél, görög- és sárgadinnye menedzserként. ?Szakterületemen is nagy jelentősége van a növényvédelemnek. A vetés előtti talajfertőtlenítést követően, a palántanevelés folyamán például fontos a palántadőlés megakadályozása, majd a kártevők, kórokozók elleni szerek használata? ? mondja a szakember.

?A dinnye sűrű állományú, földön futó növény, ezért a leginkább elterjedt szórókeretes megoldás itt általában nem használható, a levelek fedettsége nem lesz jó. A szórókeretes permetezőnél azt javasoljuk, hogy a lehető legkisebb méretű fúvókát használjuk a lehető legnagyobb nyomás mellett, így minimalizálva a cseppméretet. Ennél is jobb, ha légporlasztásos vagy légzsákos technikát alkalmazunk. Így a növényvédő szer már nemcsak a levelek színét, hanem fonákját is eléri. A másik gyakori probléma, amikor nem tudnak traktorral a területre menni, mondjuk a sok eső következtében átázott talaj miatt. Ilyenkor ? természetesen nagyobb, több tíz hektáros terület esetén ? érdemes a helikopteres permetezést alkalmazni. Ez ráadásul a rotorjával megkavarja a levegőt, és a növény leveleit is megmozgatja.?

A vevők által említett problémák közül a menedzser azt az esetet tartotta a legérdekesebbnek, amikor a felhasznált víz túl magas pH-értéke gyakorlatilag semlegesítette a jó minőségű növényvédő szer hatását. ?Ennek kiküszöbölésére pH-beállító adalékanyag használatát szoktuk javasolni az optimális 6?6,5-es pH-érték eléréséhez? ? tanácsolja Sándor László.

?SZERETNÉK EGY GPS-T!?

Szikszai Zoltán családi gazdálkodó a Heves megyei Tarnaörsön él, jórészt szántóföldi termeléssel foglalkozik. ?15?20 hektár kukorica, 80 hektár napraforgó és 100?110 hektár gabona jelenti a legfőbb munkát. A gabona 70 százaléka búza, a többi őszi árpa? ? mutatja be a vetésszerkezet a gazda. ?A permetezést egy hét évvel ezelőtt vásárolt Forrás 2000 típusú berendezéssel oldjuk meg. Ennek 2000 literes tartálya van és 18 méteres, kézi nyitású kerete. Alapvetően a kedvező ár miatt döntöttem emellett. Komoly baja nem volt, néha hegeszteni kell egy kicsit itt-ott. Olasz szivattyúkkal dolgozik, eddig ezekkel sem volt probléma. Eredetileg finom szórású fúvókák voltak benne, de a szélérzékenység miatt légbefúvásosra cseréltem, és kisebb nyomáson működtetem. Így a kisebb buborékok könnyebben jutnak el a levelekre, és azok felszínén ?felrobbanva? szépen szétterülnek. Így pontosabban tudunk permetezni, és nem éri kár a szomszéd növényét.?

A költségekről szólva így folytatja: ?A gyomirtó permetezéshez szükséges szerekre 3?3,5 ezer forintot költünk hektáronként. Gombaölőkre hétezret, rovarölőkre egymásfél ezret, a levéltrágyára pedig három-négy ezret, ugyancsak hektáronként. A ma használt vegyi anyagok már négy-öt hónap alatt elbomlanak, így aztán a vetésváltás is könnyebben megy. Saját területemmel egy-egy permetezés során általában két nap alatt végzek, és akkor jön a barátom földje; ő meg aztán vetéskor, aratáskor viszonozza a segítséget. A sok apró tábla miatt sok a forgózás, így ha a reggeli harmat sem akadályoz, maximum 80 hektárral végzünk egy nap alatt.?

Arra a kérdésre pedig, hogy a permetezés kapcsán mibe invesztálna, Szikszai Zoltán így válaszol: ?Szeretnék egy GPS-t, ami most úgy 400 ezer körül lenne, áfa nélkül. Ezzel már 10?15 cm pontossággal dolgozhatnék, így jóval kisebb lenne a túlfedés és a sávhagyás is.?

A MINŐSÉGI PERMETEZÉS SZABÁLYAI

  • Növényvédő szert, szórófejet és permetezőgépet csak megbízható kereskedőtől vásároljon. Típusbizonyítvánnyal nem rendelkező géppel tilos permetezni: ezért az MgSzH büntethet.
  • Nem szabad a felkészítéshez szükséges munkát és időt megspórolni.
  • A permetezési feladathoz (növény, permetezőszer, dózis stb.) és a munkavégzés körülményeihez (szélsebesség stb.) kell fúvókákat választani és a beszabályozásokat elvégezni. Vegye figyelembe a gyártó ajánlásait.
  • Szántóföldi síkpermetezésnél jó keresztirányú egyenletesség érhető el lapos sugarú vagy réses fúvókákkal. Ahol elsodródás veszélye áll fenn, ott anti-drift vagy injektoros fúvókákat kell használni. 6 m/s szélsebességig vagy zártabb növényzet esetén hatásosabbak a légzsákos vagy légfüggönyös, irányított sugarú permetezők.
  • Két bar nyomás alatt a szóráskúp nem éri el a ?gyári? geometriát, romlik a keresztirányú szórásegyenletesség.
  • Az ideális szórásképhez a szórókeretnek a célfelület felett 50- 60 centi távolságra kell lennie.
  • Az ültetvénypermetezőknél a sor- és tőtávolság, valamint a lombozat függvényében kell megválasztani a fúvókákat, beszabályozni a ventilátorokat, illetve beállítani a légterelőket. Célszerű a gyártók ajánlásaira támaszkodni.
  • A munkasebesség változása befolyásolja az adagolás pontosságát és a hosszirányú szórásegyenletességet, ültetvénypermetezőknél pedig a penetrációt. Ne lépjük túl a 4-5 km/h sebességet!
  • A sor- és fogáscsatlakozások pontos követése feltétele az egyenletes kijuttatásnak. A legmodernebb automatikával felszerelt permetezők GPS-vezérlésű, szórófejelzárásos technikája ezt már pontosan felügyeli.
  • A jó területteljesítmény megköveteli a permetezőgépek vegyszerrel és vízzel (permetlével) való folyamatos ellátását.

Hajdú József

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!