Készült: 2010. január 21. csütörtök

Egyenletesen kelő állomány nincs gondos magágykészí tés nélkül. Hogy milyen eszközökkel lehet ezt elérni, az függ a feladattól és a talajadottságoktól is. Mindenesetre a vontató traktor teljesítményét érdemes maximálisan kihasználni


.Elsősorban a tavaszi vetésű növények magágyának kialakítására használatosak a kombinált (lazító, aprító, keverő, egyengető, tömörítő) művelőszerszám-variációban felépülő gépek, de alkalmasak az őszi szántás elmunkálására is. Fő feladatuk a szántott vagy hántott terület felső rétegének morzsalékos kialakítása, porhanyítása, a talajfelszín egyengetése, kellően tömör alapú, érett magágy kialakítása.

A magágykészítéssel egyidejűleg gyakran kerül sor az indító műtrágyák és a gyomirtó szerek bekeverésére is. A gépeknek ezt a funkciót is jól kell ellátniuk. Ilyenkor a vetőmag kedvező feltételek közé kerülve egyenletesen kel, és erőteljesen növekszik. Elsősorban ekével végzett forgatásos alapművelés és többszörös tárcsás művelés után alkalmazhatók a magágykészítők. Késői elhúzódó vetés esetén a szántás többszöri ápolása is végezhető velük.

Az elmunkálás és zárás eszközei

Többnyire keretes kialakításúak a magágykészítő gépek: egy vagy több szekcióból állnak, a traktorhoz függesztéssel vagy féligfüggesztéssel csatlakoznak ? a vontatott kivitel ritka. Művelőszerszámkészletük általában az alábbi választékból épül fel:

 

  • 1. lazítást, porhanyítást és keverést végző merevszárú vagy rugós fogú boronák, kapatagok (rendszerint több sorban elhelyezve),
  • 2. simítást, egyengetést végző simító lemezek, fésűs simítók,
  • 3. a magágy lezárását végző hengerboronák vagy hengerek. 

A lazítást végző művelőtag-csoportok mindig a magágykészítő középső szekciójában foglalnak helyet, előttük és/vagy utánuk simító, egyengető lapok ? vagy hengerborona tagok ? helyezkednek el, amelyek kijelölik a magágy horizontját. Legvégül a tömörítő hengerek zárják a talajfelszínt. Ritkábban alkalmazzák a gép mellső gerendelyére külön felszerelhető elmunkáló elemeket is, az alapművelési hibák elmunkálásához.

A gépek felépítése és tömege, valamint a szerszámok robusztussága alapján megkülönböztetünk könnyű, nehéz és precíziós (finom) magágykészítő gépeket. A nehéz magágykészítő ?kompaktor típusú? gépek lazító, porhanyító munkájához merevszárú lúdtalp kapákat alkalmaznak, amelyeket nehezebb hengerek követnek.

A könnyű magágykészítők középső szekciójában kapnak helyet a fogasboronatagok ? vagy véső alakú kapában végződő, rugós szárú művelőelemekből felépülő boronatagok ?, és könnyebb hengerboronák zárják a talajfelszínt.

A precíziós magágykészítők a sekély vetésű aprómagvú kultúrák (pl. cukor-kialakításában kapnak szerepet. Ezek precíziós szintezési (mélységtartási) rendszerrel rendelkeznek, és nagyon pontosan tartják a művelési mélységet. Itt is merev vagy rugós szárú boronatagokból épül fel a lazító-aprító művelőelem, amely előtt és után hengerborona határozza meg a művelési horizontot.

Művelési mélységhez igazítva

A különböző lazító-porhanyító, rácsszerkezetű boronatagok közül a fogasborona elven felépülő, hajlított fogú és a kanalas boronaelemek sekélyebb művelésnél és tisztább talajfelszín esetén végeznek jó munkát. Kiváló mélységtartással dolgoznak, ha jól beállították őket.

Mélyebb magágy készítésnél a rugós szárú kapákból felépülő boronatagok vibrációs mozgásukkal végeznek intenzívebb aprító-porhanyító munkát. Hatásosabban küzdenek meg a szár- és gyökérmaradványokkal, és kevésbé hajlamosak az eltömődésre. Ebben a kategóriában is egyre több új rugókarakterisztikájú szerszámmal szerelt gép jelent meg az utóbbi időben. Ezek a sekélyebb magágy készítésekor is jó munkát végeznek (Kongskilde, Germinator, BBG Europack, RAU Terramax, Cultimat stb.).

Néhány magyar gyártó talajhajtású forgó csillagokat tartalmazó magágykészítőt is kínál, amelyek kíméletesen dolgozzák át a talajfelszínt és jó az egyengető hatásuk is (Vertikum KRM, Busa FKM).

A magágykészítő gépek fontos tartozékai a traktornyomlazítók, amelyek a gép keretének mellső tartójára szerelhetők, és közvetlenül a traktornyomot lazítják fel, lehetővé téve, hogy a magágykészítő a teljes munkaszélességben, egyenletes mélységű, tömör alapú magágyat készítsen. Ezek rendszerint merev vagy rugós szárú kapacsoportokból állnak, és a traktor keréknyom-szélességében fejtik ki hatásukat.

A magágy zárása

Ezeknél a kombinált magágykészítő gépeknél a simító, egyengető feladatokat a következők látják el: rugóterhelésű ? sima vagy fogazott élű ? simítólapok, rugósfogú talajfésűk vagy hengerboronaelemek, egy vagy több sorban elrendezve (egyes típusoknál cserélhető kivitelben). Feladatuk az egyenletes talajfelszín biztosítása a munkaszélességen belül.

Alkalmazásukat a talaj nedvességtartalma is befolyásolja. A túl száraz, rögös talajon a simítólapos megoldások munkája hatástalan, nedves talajon pedig kenik a talajfelszínt. Ilyenkor hatékonyabb a hengerborona-tagok egyengető és aprító munkája.

Az átdolgozott, elegyengetett magágyat le kell zárni. Erre a célra szolgálnak a gépeken a különböző hengerboronák és tömörítő hengerek. A hengerboronák felülete huzalos, léces-polcos, fűrészfogas kialakítású lehet. Feladatuk a magágy mélységi tömörítése, a felszínre került rögök aprítása és a felszín további egyengetése. Legtöbbször állítható rugós (lap-, illetve tekercsrugós) vagy hidraulikus terhelésűek, amelyekkel szabályozható a terhelésük, a vonalnyomásuk.

A hengerborona-tagok a legtöbb gépen szekcionáltak, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a talajfelszín keresztirányú egyenetlenségeihez. A hatékonyabb tömörítés és rögtörő hatás érdekében a nehéz magágykészítő gépek utolsó szekciójában nehézhengereket (gyűrűs, Campbell, Croskill, Cam brigde, varjúláb- vagy spirálhengereket) is alkalmaznak.

Nagy traktorhoz nagy eszközt

Ahogy nőtt a traktorok motorteljesítménye, ennek megfelelően növekedett a magágykészítő gépek munkaszélessége is. A kisebb, 30?70 kW motorteljesítményű traktorokhoz 2-3 m munkaszélességű gépek illeszkednek, a 70?120 kW motorteljesítményűekhez a 4-5 méteres változatok, a 120?180 kW-os erőgépekhez a 6?8 méter munkaszélességű kivitelek, a 200?260 kW-os traktorokhoz pedig a 8?12 méteres magágykészítők. Sok gyártó széles munkaszélesség-tartományban (2?8 m, sőt 9?17 m) gyártja a gépeit.

A kisebb munkaszélességű gépek függesztett kivitelben, egyszerűbb rácsos vázszerkezettel készülnek, és egy tagból állnak. A nagyobb munkaszélességűek több, egyenként kisebb szélességű (1,2? 1,5 m) tagból állnak, és erősített vázszerkezetre épülnek. A nagyobb (több mint 3,5 m) munkaszélességű változatokat jórészt hidraulikusan felhajtható oldalszárnyakkal építik, hogy a közúti közlekedésben is lehessen velük vonulni.

A nagyobb munkaszélességű változatokat féligfüggesztett kivitelben (kapcsoló szerkezetükkel a traktorra támaszkodó és kiemelhető talajkerekeken gördülő kivitelben) készítik, a nagyobb tömegük és a jobb vonóerő-kifejtés érdekében. A 12?17 m munkaszélességű, ritkább megoldások pedig vontatott traktorkapcsolatban üzemeltethetők.

A megfelelő munkaminőséghez fontos a traktor és a magágykészítő helyes kapcsolása, amely a szintezési rendszert, az egyenletes mélységtartás beszabályozását, a hengerboronák és a tömörítő hengerek talajnyomásának beállítását igényli. A függesztőrendszer beállításánál tekintettel kell lenni a behúzó hatásra, amelynek 8?12 km/h munkasebesség- tartományban is jól kell működnie.

Műveletkapcsolásban gyakran építik össze a magágykészítő gépet vetőgépek-kel is, ezzel munkaműveletet, energiát és költséget lehet megtakarítani. Ehhez erősebb vázkereteket képeznek ki, vagy külön kapcsoló kereten, hordozó kocsi szerkezeten helyezik el azokat.

Hazai választék

A magágykészítő gépeknek több mint 1100-féle típusa és típusváltozata található meg a hazai piacon. A kínálat több mint 30 gyártótól származik, amelyek között több hazai mezőgépgyár is megtalálható (Agrikon, Busa, Frames, Helti, HM, Kühne, Leták Omikron, Sasform, Sokoro, Terra Kons, Vertikum). Bőséges a munkaszélesség- és a művelőszerszámválasztékuk is, és a kedvezőbb árfekvésű kategóriába tartoznak. Előnyük a robusztusságuk, a tartósságuk, a kedvező élettartam. Ezek mellett a nagy európai talajművelőgép-gyárak (Franquet, Lemken, Rabe, Rau, Kongskilde, Väderstad) termékei is elérhetők a hazai kereskedőknél.

A gépek fajlagos ára függ a műszaki tartalomtól, a szerkezet bonyolultságától, a művelőszerszám-készlettől, a beállító mechanizmusok kialakításától, a hidraulikus rendszertől stb. ? és ennek megfelelően igen nagy különbségek mutatkoznak. Az egyszerűbb kivitelű gépek munkaszélességre eső méterét már 120 ezer forintért is meg lehet vásárolni, de a bonyolultabbakért akár 1,8?2 millió forintot is elkérnek.

Hajdú József

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!