Készült: 2009. december 17. csütörtök

Ha a harmincezer forintos gabonát kazánba szórnánk, akkor 1 megajoule (MJ) hőenergiát fele annyi pénzből nyernénk, mintha földgázzal fűtenénk. A tüzelés technikai háttere is megoldott, most már csak az a kérdés, van-e lelkünk befűteni vele?


A gabonafélék (kalászosok, kukorica) a legfontosabb élelmiszer- és takarmány-alapanyagaink, alapvetően ezért termeljük azokat. A magyar ember szemében a gabona az életet jelenti, ugyanakkor megbarátkoztunk már a gondolattal, hogy bioüzemanyagként is szóba jöhet. A gabonafélék kedvező tárolhatósága, kezelhetősége és tüzelhetősége miatt az energetikai célú hasznosításuk sem jelent problémát.

Sok országban, többek között Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában is fűtenek gabonával. Az ausztriai Tullnban a tartományi mezőgazdasági szakiskola fűtését már hosszabb ideje gabonával oldják meg. A tullni tapasztalatok alapján több gazdaság is fűt gabonával Alsó-Ausztriában. Németországban a thüringiai TLL intézet dolgozott ki projekteket a gabonatüzelésre. A gabonatüzelés tehát nem technológiai kérdés, hanem sokkal inkább etikai.

Ha nincs ára a gabonának

Azt is látni kell, hogy a nagy gabonatermelő régiókban és országokban a termésmennyiségek az egyes évek vonatkozásában ciklikusan jelentkeznek, időnként jelentős termésfelesleg jön létre. Ez lenyomja az árakat és rontja a gabona pia ci pozíci - óit, értékesítési lehetőségeit. Néhány évvel ezelőtt Magyarország rendelkezett az EU-s gabonaintervenciós készlet zömével, mintegy 8,5 millió tonna volt a raktárakban. Két ? köztük egy rossz gabonatermésű ? év kellett, hogy az intervenciós készletek elfogyjanak. Egy kicsit hasonló a helyzet az idén is az országban. Teli vannak a raktárak gabonával, és alacsonyak az árak. Ilyen esetben, amikor csak ráfizetéssel értékesíthető a gabona, joggal merül fel az emberben: nem lenne jobb begyújtani vele? (Ha már etanolüzem nincsen?)

A magyar ökológiai adottságok kedveznek a gabonatermelésnek. A jelenlegihez képest még növelhető is a termőterületük és az éves termésmennyiség is, amely az utóbbi években 16-17 millió tonna maximumon tetőzött. Azt is mondhatnánk, hogy az egyik legfőbb energianövényünk a gabona lehetne. Hektáron ként búzából 6?8 tonna szemet és 4?6 tonna szalmát alapul véve akár 11?14 tonna/hektár energetikai célú bio massza is nyerhető a teljes növény betakarításán keresztül. Ezt a mennyiséget termelhetjük le a fásszárú energiaültetvényekről és a telepített energiafűtáblákról is évente.

A kukorica esetében még ennél is nagyobb biomasszahozamok érhetők el hektáronként, ott azonban a kukoricaszár energetikai hasznosítása és hosz szabb idejű tárolása még nem megoldott, de a pirolízises technológiák fejlődése megoldást hozhat erre is. Célszerű lenne tehát megkülönböztetni az étkezési, a takarmány- és az energetikai célú gabonatermelést.

Pelletkazánban a mag

Nincsen technológiai akadálya a gabona tüzelésének. Fűtőértéke, elemi össze té tele, hamutartalma a fapelletéhez áll a legközelebb. Tüzelése is elsősorban a pellettüzelésre alkalmas ? félautomata vagy automata ? kazánokban lehetséges, amelyek csak minimális változtatást igényelnek. Teljesítményük a 20 és 300 kilowatt közti hőteljesítmény-tartományba esik. Családi házak és közösségi épületek fűtése oldható meg velük. Nagyon sokféle kialakítású kazánnal lehet a piacon találkozni. Ezek általában a tűztér kiképzésében, a tüzelőanyag adagolási módjában, az utóégető kialakításában és hőcserélő megoldásában különbözhetnek egymástól.

A gabona befúvással is adagolható a tűztérbe, ami nagyobb kazánoknál képzel-hető el. Mechanikusan leggyakrabban csigával juttatják a gabonát az előtárolóból az égéstérbe. A beadagolás történhet alátolással a tűztér alján keresztül (gabonánál ez tűnik a jobbik megoldásnak) vagy rátolással, felülről adagolva az égéstérbe. Ezek a műszaki megoldások a teljesítménytől függetlenül használatosak. A tűztérben történik a gabona kigázosítása, az utóégetőben pedig a gázok elégetése. A tüzelőanyag adagolását ? a fűtési teljesítményigénytől függően ? automatikusan szabályozza a rendszer. A visszaégést az adagolóberendezésekben biztonsági zárak akadályozzák meg. Az égetés hatásfokát primer és szekunder levegő befúvásával segítik elő. A füstgáz áthaladását a hőcserélő labirintus rendszerén elszívó ventilátor segíti. Az égéshez szükséges oxigén meglétét lambdaszonda biztosítja. Ezeknek a kazánoknak a begyújtása is beépített gyújtószerkezet segítségével történik.

Automatizálhatóságát tekintve a gabonatüzelés a pellettüzelésnél is versenyképesebb. A gabonafélék és szalmáik tüzelésénél (teljes gabonanövény, illetve szem-csutka-keverék esetén is) a hamu ellágyulása, illetve megolvadása jelenthet problémát, ezért a hamu és a rostély hőmérsékletét 600 °C alatt kell tartani. Ezt egyes kazánkonstrukciók képesek megoldani.

Mivel ez a hamu jelentős mennyi ségű foszfort és káliumot tartalmaz, alkalmas tápanyagpótlásra. Az előbbiek alapján pedig látható, hogy tüzeléstechnikailag nem jelent gondot a gabonafélék és szalmáik, illetve azok keverékének égetése. Ezen túl az égetésnek gazdaságossági előnyei is vannak.

Kiváló fűtőérték

Hazai viszonyok között a gabonák közül elsősorban a búza és a kukorica energetikai hasznosítása kerülhet szóba. Ezeknek a tüzelési tulajdonságai, hamutartalma, elemi összetétele nagyon hasonló a faalapú tüzelőanyagokéhoz. Kedvező a magas szén- és oxigéntartalmuk, az alacsony kén-, klór- és káliumtartalmuk.

Összehasonlítva a leggyakrabban fűtésre használt tüzelőanyagok gazdaságossági mutatóit (lásd táblázatunkat), nem szerepel rosszul a gabona a rangsorban. Napjainkban vitathatatlanul a legdrágább az olajfűtés: ezzel 1 megajoule (MJ) hőenergiát 8,61 forintból lehet előállítani.

Sorrendben a földgáz következik 4,28 Ft/MJ fajlagos mutatóval. Az ország lakosságának jelentős része ennyit fizet a gázért ? és a hazai települések 90 százalékán a gáz a meghatározó fűtési energiahordozó. Egyre többen fedezik fel azonban a fatüzelést. A tűzifával 2,6 Ft/MJ-ba kerül a fűtési energia, ha pellettel fűtenek, még ennél is kevesebbe. Harmincezer forintos tonnánkénti árral számolva gabonatüzelésnél a hőenergia költsége 1,95 Ft/MJ-ra adódik. Ennél már csak a faapríték és a szalma eltüzelése olcsóbb, az alapanyagok alacsonyabb ára miatt.

A gabonatüzelés még a jelenlegi gabonaáraknál (30 Ft/kg) magasabb, 35?40 Ft/kg áron is megőrzi versenyképességét a pellettüzeléssel szemben, sőt 35 Ft/kg-nál még a tűzifávalszemben is versenyben van, ami 40 Ft/kg-nál egyenlítődik ki. Ha pedig a gabona piaci ára 20 ezer Ft/t irányában mozdul el (mint ahogy már ebben az évben is volt erre példa), a belőle nyerhető hőenergia költsége még kedvezőbb (1,30?1,63 Ft/MJ), a faaprítékkal vetekszik.

Maga a kazán bruttó 1,5-1,6 millió forintért szerezhető be, bár a hazai forgalmazók sorban visszakoznak az árusításától: ?Magyarországon a búza az életet jelenti. Nem akarják eltüzelni az emberek.?

Hajdú József

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!