Készült: 2008. május 11. vasárnap

Elöregedő hazai légiflottánk versenyképes a földi védekezéssel. Az Európai Unióban viszont nemcsak a ?zöldek?, de az apró birtokok miatt is megoszlanak a vélemények a légi növényvédelem hatékonyságáról. Magyarország hivatalosan támogatja e védekezési formát.


Magyarországon csökkenő mértékben ugyan, de még mindig elterjedten alkalmazzák a légi permetezést, elsősorban nagy területteljesítménye és gyors bevethetősége miatt. A műszaki háttér az igényekhez képest rendelkezésre áll, bár nem a legújabb légi járművekből épül fel a géppark. Repülőkkel és helikopterrel országosan 800 ezer?1 millió hektár közötti területet permetezünk le évente. Ez a mezőgazdasági területre vetítve 13?17 százalékos részesedést jelent.

Hol vetik be?

A LÉGI NÖVÉNYVÉDELMI KAPACITÁS országos lefedettsége jónak mondható. Az ország minden régiójában ? legsűrűbben a jól repülhető alföldi térségben ? találhatók repülőgépes növényvédelmi szolgáltatást kínáló vállalkozások és repterek.

Alkalmazási területei:
? gabonafélék posztemergens gyomirtása;
? gabonafélék tavaszi fejtrágyázása;
? gabonafélék gomba és rovar kártevők elleni védelme;
? olajnövények (repce, napraforgó, szója) rovar és gomba kártevők elleni védelme;
? szőlők és gyümölcsösök növényvédelmi munkái, ? napraforgó és repce deszikkálása,
? kukorica érésgyorsítása.

Előnyei és hátrányai

A LÉGI PERMETEZÉSI MUNKÁK Magyarországon jogszabályokkal megerősített szabályozott környezetben zajlanak, ennek is köszönhető, hogy minimális a légi növényvédelemmel kapcsolatos káresemények száma (lásd jogesetünket a60. oldalon). Évente csak 4-5 káreseményt jelentenek be, ez töredéke a földi gépekhez fűződő károknak. Ráadásul a károkozó kilétére mindig fény derül ? szemben a földi védekezéssel ?, mivel a légi növényvédelem mindig bejelentett repülési terv szerint zajlik, így pontosan azonosítható a munkavégzés helye és ideje.

A táblázatok a légi és a földi védekezés technológia előnyeit és hátrányait, illetve költségeit állítják egymással szembe. Látható, hogy az egy hektárra vonatkoztatott védekezési költségek tekintetében a légi növényvédelem versenyképes a földi védekezéssel. Ha ehhez hozzátesszük, hogy ázott talajon, egyenetlen felszínen és magas növényállományban nem is lehet, vagy csak veszteségek árán permetezni, láthatjuk, hogy ennek a technológiának valóban van létjogosultsága. Légi úton egyszerre nagy felületen, gyorsan és hatásosan végezhetjük el a kezelést. Ha az előírásokat nem szegjük meg, biztonságos és költséghatékony módszer, különösen nagy, összefüggő táblák és magas növényállományok esetén.

Az unió kétkedik

AZ EURÓPAI UNIÓBAN megoszlanak a vélemények a légi növényvédelem gyakorlati alkalmazását illetően. Sok országban a kis táblák miatt szóba sem jöhet az alkalmazása. A nagyobb elsodródási veszély miatt a környezetvédők általában ellenzik. (A hírek szerint a légi védekezés teljes betiltását tervezik.) Az EU 27 tagállamából tíz ország alkalmazza ezt a növényvédelmi módszert. Az újonnan csatlakozott kelet-európai országok közül Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia egyértelműen támogatja a légi növényvédelmet az előzőekben felsorolt előnyei miatt. Ezen országokban az alkalmazás feltételei is megvannak. A légi védekezésnek vannak olyan területei, mint például az erdőkárosítók (rovarok, gombák stb.) elleni védekezés, melyek más eszközzel nem is pótolhatók. Éppen ezért ésszerű lenne légijármű-parkunkat és tudásunkat a jövőben is megőrizni és használni.

Hajdú József, MGI

Haszon Agrár 2008/3. 

 

Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!
Megjelent a Haszon Agrár magazin szeptemberi száma!