Készült: 2009. november 20. péntek

A nagyüzemek számára létezik gyorsabb, olcsóbb és kevesebb taposási kárral járó módszer is a hígtrágya kijuttatására, mint a tartálykocsi. Lássuk, hogyan injektálható 60 ezer köbméter trágya 50 nap alatt a földbe.


Környezetünk védelme érdekében a hígtrágyák elhelyezését az Európai Unión belül szigorúan szabályozzák. A kijuttatást talajvizsgálatokhoz, terhelésszámításokhoz és kijuttatási tervekhez kötik, amelyekről jogszabályi előírások rendelkeznek, betartásukat pedig a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok ellenőrzik.

A kijuttatással kapcsolatban érdemes alaposan tanulmányozni az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait. A legfontosabb ezek közül, hogy november 15- től február 15-ig nem lehet hígtrágyázni, és a trágyával kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha-t.

A kijuttatásra az unión belül csak közvetlenül a talajra juttató (ejtőcsöves adapterek) vagy pedig a talajba injektáló berendezések alkalmazhatók, csökkentve a légkörbe kerülő káros ? és kellemetlen szagokat is okozó ? gázokat. A környezet szempontjából vitathatatlanul a legjobb megoldás a talajba injektálás. Ehhez különböző kapacitású tartálykocsikat alkalmaznak a legelterjedtebben. Ezek nagy vontatmánytömegük miatt csak jelentős talajtaposással képesek elvégezni a munkát, mivel sűrű fogásokat véve kell végezni a kijuttatást. Termelékenységüket pedig rontja a gyakori feltöltés és kiszállítással eltöltött idő.

Elég az injektort cipelni

Minél nagyobb a szállítási távolság, annál kisebb a kijuttatás teljesítménye. Ha pedig külön kiszolgáló tartálykocsit alkalmaznak, ez növeli a költségeket és hígtrágya átvétele céljából meg kell oldani a kiközelítéses átfejtéseket is. Létezik azonban a hígtrágya kijuttatására talajkímélőbb és termelékenyebb módszer is, amellyel Magyarországon eddig még nem találkozhattunk, de Európa számos országában alkalmazzák. Közvetlen északi szomszédainknál, Szlovákiában és Csehországban is használják az úgynevezett köldökcsöves hígtrágya-kijuttatást.

A technológiát Európában és Észak- Amerikában is az olasz Doda cég terjesztette el, és nagy sorozatban gyártja a hozzá való gépeket és eszközöket. A technológia a hígtrágya-tárolók közvetlen közelében különösen hatékony, de hígtrágyaelosztó vezetékek és hidránsok közbeiktatásával távolabb is alkalmazható. Lényege, hogy a traktor csak az injektáló berendezést hordozza magával, és a hígtrágya a maga mögött húzott ?köldökcsövön? jut el a szivattyútól (vagy a hidránstól) az injektorba. Így a kijuttatáshoz kisebb teljesítményű traktor is elég, és nagyobb a munkasebesség. Nem kell vonszolni a sok tonnás tartálykocsit, sokkal kisebb a talajtaposás is.

A technológia három legfontosabb eleme a hígtrágyát szállító szivattyú (vagy a hidránsokat kiszolgáló szivattyútelep), a speciális, rugalmas, nagy szilárdságú PVC-csővezeték és a traktorra függeszthető hígtrágya-injektor. Ez utóbbi ejtőcsöves kijuttató konzolra is cserélhető.

Erős szivattyú

A hígtrágya-szivattyú közvetlenül a hígtrágya- tárolóból emeli ki a több hónapon keresztül összegyűlt hígtrágyát. (A mai előírások szerint ugyanis hat hónapra elegendő tároló kapacitással kell rendelkezniük az állattartó telepeknek.) A szivattyú lehet telepített kivitelű, vagy mobil, traktormeghajtású kivitel. Ez utóbbi előnye, hogy egyszerűen áttelepülhet, így több trágyatároló leürítésénél is alkalmazható. Szállítóképessége eléri a percenkénti 5 köbmétert (300 m?/h), ami a fordulatszám függvényében percenként 3 és 5 köbméter között változik 3?6 megapascal (30?60 bar) nyomáson.

A szivattyú úszó rendszerű szűrővel szerelt szívókosárral emeli ki a hígtrágyatóból vagy -medencéből a trágyát, és azt homogenizálva juttatja tovább a PVC-vezetékbe. A szivattyú nyomásérzékelő automatikával és irányváltó szeleppel isrendelkezik, amely akkor dolgozik, ha az injektort forduláskor kiemeli a traktor. Ilyenkor néhány másodpercre megszűnik a hígtrágya továbbítása az injektor felé, és a szivattyú visszaáramoltatja azt a trágyatárolóba. Földalatti vezetékre és hidránsokra dolgozó szivattyúnak is fontos tartozéka ez a berendezés.

Extrém ellenálló csövek

A trágyakijuttató rendszer lelke a speciális anyagösszetételű és nagy szilárdságú, rugalmas csővezeték, amelyet az injektáló gépcsoport vonszol maga után kijuttatás közben. Az erősített kivitelű PVCcsövet 2?5 col közötti átmérővel gyártja a Doda cég, félcolos lépcsőkben. A csövek falvastagsága 3,5 milliméter, 3,5?7,0 megapascal (35?70 bar) nyomásnak is ellenállnak, szakítószilárdságuk pedig 5370 és 17 700 kilogramm között változik, az átmérőtől függően.

A hosszú élettartamú tömlők extrém (-50 és +75 °C) hőmérséklet-ingadozást is kibírnak. Ezen túl rendkívüli kopásállósággal rendelkeznek, így elviselik az állandó súrlódást a talajjal. A csővezetékek különböző hosszban készülnek. A kijuttatásnál alkalmazható maximális hossz 1500 méter. Ezt azonban ritkábban alkalmazzák a nagy nyomásveszteség miatt. Leggyakoribb a 300?600 méter közötti aktív hosszúság. Az egyes csőszakaszok összekapcsolásához speciális, nagy szilárdságú csatlakozó elemek állnak rendelkezésre. A rugalmas csövek tárolásához hidromotoros meghajtású, traktorra függeszthető, vagy vontatott csévélődobok szolgálnak. Használat után a traktor a területen csévéli fel az osztott dobra a csövet, és azon tárolható az a következő felhasználásig.

Injektálás vagy terítés

A hígtrágya kijuttatására a technológián belül 5, 7 és 13 kapás, traktorra függeszthető injektorok, illetve 40 darab ejtőcsővel szerelt, talajfelszínre terítő, függesztett konzol választható, amelyet kétféle csőátmérővel lehet rendelni. Az injektorokon a rotoros elosztó-fejet hidromotor működteti. Az injektorkapák két sorban, egymást közölve helyezkednek el a hordozókereten. Rugós szárral vagy hidraulikus támasztású merev tartóval készülnek. A szárnyas injektorkapák előtt tárcsás csoroszlya vágja át a szármaradványokat és készít vágatot a csoroszlyának.

Az injektorkapák 15?20 centiméter mélyen járva a talajba készítenek üreget a hígtrágya befogadására. Az öt injektort magában foglaló, 2,5 méter munkaszélességű, függesztett gép üzemeltetéséhez 140?180 lóerő közötti motorteljesítményű traktorok szükségesek. A hét injektoros, 4 méter munkaszélességű változat 180?220 lóerős traktorokkal vontatható. Az injektorok csatlakozó csőcsonkja 180 fokban elfordulhat, ami táblavégi fordulókon segíti a flexibilis cső igazodását.

A talajfelszínre történő kijuttatáshoz 40 darab ejtőcsővel szerelt, függesztett kivitelű, 8 méter munkaszélességű terítő konzol is választható. Ennek üzemeltetéséhez már elegendőek a 100?120 lóerős traktorok is. Az ejtőcsövek 38 vagy 50 milliméter átmérővel rendelhetők, attól függően, hogy mekkora mennyiség kijuttatását tervezik a géppel.

Többet, gyorsabban!

Az injektoros változatokkal általában óránként 80?120 köbméter, az ejtőcsöves változatokkal akár 150?250 m?/h hígtrágya is kijuttatható, természetesen a terepviszonyoktól, a talajtól és az összekötő köldökcső hosszától függően. Vagyis a technológia legalább négyszer nagyobb teljesítményre képes, mint a tartálykocsis módszer, hiszen azzal mind össze 16?20 m?/h-s teljesítmény kalkulálható. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hígtrágya- tároló kevesebb eszközzel, rövidebb idő alatt üríthető ki, és a terület hamarabb vonható művelésbe.

A köldökcsöves kijuttatás másik nagy előnye, hogy az injektáló traktor ötszörhatszor kisebb mértékben tömöríti a talajt, mintha egy 20?25 tonnás tartálykocsi nehezedne rá, és fele-harmada nyomvonalhosszon képes elvégezni a kijuttatást. A tartálykocsinak ugyanis a kiürülést követően le kell vonulni a tábláról, majd feltöltve még egyszer ugyanoda be kell hajtania. Maga a kijuttatás is sokkal olcsóbb a köldökcsöves rendszerrel, mint tartálykocsis módszerrel.

Hátrányként a kijuttatás távolsága hozható fel, amely a gyártó ajánlása és a gyakorlati tapasztalatok szerint is egy betáplálási helyről 1500 méterig lehetséges. Ez azt jelenti, hogy egy ekkora távolságon belül 60?70 ezer köbméter hígtrágya kijuttatása oldható meg 40?50 nap alatt, amennyiben elegendő terület áll rendelkezésre.

CSŐ KONTRA KOCSI

Példaüzemünk egy ezer hízós sertéstelep, évi 60?70 ezer köbméter hígtrágya- termeléssel. A trágya elhelyezéséhez évente 180?240 hektár terület szükséges.

  • 1. Beruházási igény: A köldökcsöves rendszer elemei (szivattyús aggregát + 500 méteres köldökcső + traktor ötkéses injektálóval + 1500 méteres elosztóvezeték) 50?55 millió forintba kerülnek. Ezért az árért legfeljebb másfél 14-15 köbméteres tartálykocsis kijuttatószerelvény (traktor + kocsi) szerezhető be.
  • 2. Időtényező: Köldökcsöves módszerrel a hígtrágyatároló tartalma 40?55 munkanap alatt juttatható ki. Ehhez a két tartálykocsis szerelvényeknek 110?125 munkanap szükséges! A 40?60 napos kijuttatás megvalósításához már négy tartálykocsi szerelvényre lenne szükség, ennek beruházási igénye viszont több mint kétszeres a köldökcsöves rendszerhez képest.
  • 3. Kijuttatási költség: Példánkban köldökcsöves technológiával 155?221 forintba kerül 1 köbméter hígtrágya elhelyezése. Tartálykocsis módszerrel ennek több mint két és félszeresébe, 410?560 Ft/m3-be kerül a kijuttatás!

A KÖLDÖKCSÖVES MÓDSZER ELŐNYEI

  • 1. Ötször-hatszor kisebb a talajtaposásból származó talajtömörödés.
  • 2. A szállítási távolságtól függően 2,5-4-szer nagyobb a technológia teljesítménye, mint a tartálykocsisé.
  • 3. Beruházási igénye 60-70 százaléka a tartálykocsiénak.
  • 4. Egy hidránsról 15-30 hektár területre juttatható ki a hígtrágya.
  • 5. Egy óra alatt akár 80-125 köbméter hígtrágya is a talajba injektálható.
  • 6. Egyaránt üzemeltethető hígtrágya-tározóból, hidránsról és mobil hígtrágya-konténerből.
  • 7. Kisebb teljesítményű erőgépek szükségesek a köldökcsöves kijuttatáshoz, mint a tartálykocsi technológiához.

Megjelent a Haszon Agrár magazin!
Megjelent a Haszon Agrár magazin!